Magyar Állatorvosok Lapja, 1980 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - A "Magyarországi állatorvos-egylet" megalapításának centenáriuma - A MAGYAR ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY NAGYJAI - Karasszon Dénes: A magyar állategészségügy nagyjai: Rónai Mihály dr. (1879-1945) születésének 100. évfordulójára
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1980. 35. (12.) 803 -807. 803 Állatorvostudományi Egyetem (rektor:Várnagy László dr. egyet. tanár, az állatorvostudományok kandidátusa) A magyar állategészségügy nagyjai Rónai Mihály dr. (1879—1945) születésének 100. évfordulójára írta: Karasszon Dénes dr. c. egyet, docens, az állatorvostudományok kandidátusa Száz évvel ezelőtt született és alig néhány nappal a felszabadulás előtt halt szomorú halált Rónai Mihály dr. ny. állategészségügyi főtanácsos. Halálakor nem írtak nekrológot, születésének centenáriuma azonban már nem múlik el nyom nélkül: Rónai Mihályról, az íróról megemlékezett az Élet és Irodalom 1979. évi 50. száma, és munkásságát a Magyar Irodalmi Lexikon és a Magyar Életrajzi Lexikon egyaránt számon tartja. „Beethoven-kesergő és egyebek” címmel 1903-ban megjelent elbeszéléskötetének sikere ugyanis oly nagy volt, hogy Kiss József A Hét, Tóth Béla a Pesti Hírlap hasábjait nyitotta meg számára, a napilappá alakuló Népszavának és a Népszava Olvasótárának pedig Ady Endrével, Révész Bélával, Nagy Lajossal, Bölöni Györggyel egyenrangú novellistájaként tartották számon. A Nyugat nevezetes elődjét, a Szerdát, Ady Endre, Ambrus Zoltán, Gárdonyi Géza, Kaffka Margit és Rónai Mihály nevével indította útjára Ignotus, aki az új korszak friss levegőjét árasztó Nyugat kiadói hirdetésén is szerepeltette Rónai Mihály nevét. Az irodalmi téren fiatalon jelentős sikereket elérő Rónai Mihály Egerben született 1879. november 18-án. Édesapja pék volt, s így Mihály az apai kis pékség sűrű helyváltoztatásait követve Gyulán, Békésen, Sarkadon, Körösladányban és Meggyesbodzáson töltötte gyermekkorát. Elemi iskoláit Békésen, középiskoláit Gyulán és Békésen végezte, közben szorgalmasan hordta ki a kenyeret és a péksüteményt a környező falvakba. Mire a gimnázium hatodik osztályát elvégezte, pékségük tönkrement. Szülei ekkor Pestre költöztek, s édesapja — mesterségével felhagyva — a millenáris kiállításon jegyszedőnek állt be, ő maga pedig, mint erős testalkatos ifjút, egy szerszámkovácsműhelyben vállalt munkát. Egyidejűleg beiratkozott az akkor még hat középiskolai osztály elvégzését elegendő előképzettségnek elismerő Állatorvosi Akadémiára. Állatorvosi oklevelének megszerzése (1901) után a felkínált jövedelmező bihartordai közállatorvosi állás helyett a székesfővárosi Közvágóhídon vállalt beosztást. Választását akkor még irodalmi ambíciói motiválták, annál nagyobb meglepetést keltett irodalmi körökben, amikor a ,,befutott” Rónai váratlanul, szinte egyik napról a másikra elhallgatott, és érdeklődése kizárólag szakmája, hivatása, az állatorvostudomány és állategészségügy irányába fordult. Végső fokon mégis a Múzsáknak köszönjük, hogy Rónai Mihály negyven termékeny évet töltött az állategészségügy szolgálatában. A marha vágóhídon pályakezdő fiatal Rónai hamarosan az akkor megnyílt sertésköz vágóhídra került. 1905-ben az ő vezetésével nyílt meg a lóvágóhíd; ezután huszonöt év következett a sertés vágóhídon, ahol már helyettes vezető főállatorvos volt, innen tért vissza vezető főállatorvosnak a lóvágóhídra, amelyet nyugállományba vonulásáig (1940) vezetett (l. kép). Pályafutása során a legalacsonyabb beosztástól az akkori hierarchia csúcsáig bejárta a fővárosi állategészségügyi szolgálat valamennyi állomását. Napidíjas ideiglenes állatorvosként kezdte; tíz év szolgálat után lett II. osztályú és újabb hét év után I. osztályú főállatorvos; további 12 évnek kellett eltelnie, mire szfer. állategészségügyi tanácsossá nevezték ki, végül utólagos rangmegállapítással érte el az állategészségügyi főtanácsosi fokozatot. Mindezt kitartó igyekezetének, lelkiismeretes, szorgalmas és eredményes munkásságának köszönhette, amelyet még nyugdíjas korában is lankadatlanul folytatott, de be nem fejezhetett. Családjának több tagjával (feleségével Hauser Emma dr. gyermekorvossal és jogászként nemrég promoveált nagyobbik fiával Rónai Bálint dr.-ral) együtt oltották ki életét a budapesti Liszt Ferenc téren 1946. január 10-én. Sokoldalú tevékenysége felölelte a vágóhídi állategészségügy és élelmiszerhigiénia, az állategészségügyi politika, valamint az állatorvostudomány számos kérdését. Tekintsük át ezeket egyenként. Vágóhídi állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai működése Rónai Mihály dr. 40 évi tényleges szolgálatának teljes idejét egyfolytában a Közvágóhídon töltötte. Ez a negyven év az 1872 óta működő Közvágóhídon* a modern állategészségügy és * 1872-ben a marha-, 1902-ben a sertés-, 1905-ben a lóvágóhíd nyílt meg. 1. kép: A hajdani lóvágóhídról készült egyetlen fennmaradt fényképfelvétel másolata Budapest székesfőváros leinti vágója