Magyar Állatorvosok Lapja, 1995 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 11. szám - ÁLLATORVOS-TÖRTÉNELEM - Mészáros M. János: Az Állatorvos-tudományi Egyetem tanárainak és előadóinak sírja a Farkasréti temetőben

9-es parcella, 1. sor 219-es sírhelyére. A mészkő síremlék álló lapjának tetejéig érő, az alapból kiemelkedő kereszt alján lévő márványtáblán DR. CSONTOS JÓZSEFNÉ • DR. CSONTOS JÓZSEF felirat, a fekvő rész borostyán­nal borított (8. ábra). Csukás Zoltán (Győr, 1900. szeptember 20.—Freiburg, 1957. szeptember 16.) okleveles mezőgazda, állatorvos­doktor és közgazdász, a mezőgazdasági tudomány dokto­ra, az MTA levelező tagja, korábban a magyaróvári és debreceni mezőgazdasági akadémia tanára, majd állat­orvosképző intézményünkben az Állattenyésztés-tani Tan­szék vezetője (1944—1957) volt. A baromfitenyésztéssel nagy tudományos felkészültséggel foglalkozott. ,,A gazda­sági baromfiak tenyésztése” c. könyve először 1934-ben, majd átdolgozva „Baromfitenyésztés” címen 1955-ben jelent meg. A takarmányozástan és a szarvasmarha­tenyésztés külföldön is elismert tudósa volt. Több kiadás­ban jelent meg „A tehén takarmányozása” (1936, 1939, 1940, 1943), valamint a „Takarmányozástan” c. könyve (1952, 1956). 1957. szeptember 23-án volt a temetése a 21/1-es parcella, 1. sor 18-as sírhelyére. A műkő síremlék álló részének fehér márványlapján CSUKÁS ZOLTÁN 1900-1957. MUNKÁDDAL KÖZTÜNK MARADSZ, FELESÉGED ÉS GYERMEKEID a felirat (9. ábra). Deési Daday András (Dés, 1889. október 28.—Budapest, 1973. június 20.) orvosdoktor, az Országos Társadalombizto­sító Intézet főorvosa volt. Oktatási intézményünkben, állatorvos-történeti kutatásainak elismeréseként, az „Állator­vostan története” c. tárgykörből egyetemi magántanárrá habi­litálták (1933). Múlhatatlan érdemeket szerzett az állatorvos­lás múltja, tárgyi emlékeinek felkutatása, összegyűjtése és múzeummá fejlesztése által. Az 1937-ben megnyitott állat­orvos-történeti múzeum Európa első és egyetlen ilyen irányú létesítménye volt. 1934-ben orvostörténelemből is magánta­nár lett. Az „állatorvostan története” c. tantárgy megbízott előadója volt 1928—1945-ig. Nyugállományba vonulásától (1949) haláláig a Magyar Orvostörténelmi Társaságban fejtett ki értékes tevékenységet. 1973. június 26-án temették a 20/1-es parcella, 1. sor 304-es sírhelyére. Mészkő síremléké­nek álló részén lévő fehér márványtáblán vésett fekete betűs felirat „Dr. DEÉSI DADAY ANDRÁSNÉ sz. STRINO­­VICH ÉVA 1900-1969. Dr. DEÉSI DADAY ANDRÁS EGYETEMI MAGÁNTANÁR 1889—1973 • HA REMÉ­­NYED ÁRBOCÁT / SORS VIHARJA SZÉTTÖRÉ, / NÉZZ A CSILLAGOK KÖZÉ! / ŐK LESZNEK VEZÉRID / HA LELKEDBEN ÉL A HIT!” A fedőlapon domborművű ke­hely van (10. ábra). Deseő Dezső (Nagybáb, Nyitra m., 1893. január 30 — Budapest, 1967. május 12.) orvosdoktor, az élettan és szö­vettan ny. r. egyetemi tanára, az Élettani Tanszék vezetője (1922—1948) és az orvosi fizika előadója (1945—1948), a vérképző szervek és a vér kutatója volt. A Magyar kir. Jó­zsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Me­zőgazdasági és Állatorvosi Karának dékánja volt 1942/43-ban. Kitűnő állatorvosi-élettani jegyzetet írt 1947—48-ban. „Az emberi test szerkezete” című könyve 1945-ben jelent meg. Hamvait 1967. június 8-án helyezték el a VII/79-es fülkébe, ahonnan 1986. november 19-én a D/3231-es fülkébe tették át. A fülke márvány táblájának felirata: DR. DESEŐ DEZSŐ 1893-1967 (11. ábra). Doby Géza (Bécs, 1877. december 30.—Budapest, 1968. április 6.) bölcsészdoktor, gyógyszerész, növénybio­kémikus, az orvosi kémia és az agrokémia egyetemi taná­ra, az agrártudományok doktora, 1937-től 1943-ig a mű­egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának állatorvosi osztálya keretén belül működő kémiai intézet vezetője volt. A kémia oktatása mellett növénytani, enzi­­mológiai és talajkémiai kutatásokkal foglalkozott. Fonto­sabb művei: „Mezőgazdasági chémiai gyakorlatok labora­tóriumi könyve” (1937, 1941); „Szervetlen kémia, ásványtan, technológia” (társszerzőkkel, 1935); „Növényi biokémia” (1959). Hamvait 1968. május 13-án helyezték el a 8/1/A parcella 1. sor 149—150-es sírjába, ahol édesapja, Doby Jenő (1834—1907) is nyugszik, aki a rézmetszés taná­ra volt a budapesti Iparművészeti Főiskolán. A síremlék domborműve az apa szembe és kissé jobbra néző arcképét ábrázolja. Az alatta lévő márványtáblán a Doby család négy tagjának adatai olvashatók. A sírkeret elejére erősí­tett téglalap alakú márványlapon „DR. DOBY GÉZA EGYETEMI TANÁR­­1968 •' DR. DOBY GÉZÁNÉ 1887-1972" a felirat (12. ábra). Hauser János (Nagykanizsa, 1891. november 3.— Budapest, 1964. október 28.) mezőgazdasági doktor, főis­kolai ny. r. tanár, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, az Állatorvosi Főiskolán a mezőgazdasági termelés és üzemtan c. tantárgy megbízott előadója (1922—1924) volt. Később a Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója lett, majd a Dohánykutató Intézetben kutatóként tevékenyke­dett. 1964. november 3-án a 13-as parcella, 1. sor, 15—16-os sírhelyére temették. A mészkő síremlék álló lap­jának bal oldalán az alaplapból kiemelkedő kereszt, tőle jobbra az alapból szintén kiemelkedő betűkkel DR. HAU­SER JÁNOS 1891-1964 • DR. HAUSER JÁNOSNÉ HOLCZ IRMA 1899-1976 felirat (13. ábra). Hazslinszky Bertalan (Budapest, 1902. november 2.— Budapest, 1966. január 19.) bölcsészdoktor, az alkalmazott növénytan kiváló kutatója, a magyar botanikai mikroszkó­pia úttörője, az Állatorvosi Főiskolán, majd jogutódján a növénytan c. tantárgy előadója volt 1931-től 1944-ig. A mű­egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kara az „Állator­vosi növényismeret, különös tekintettel a gyógyító és mér­gező növényekre” c. tárgykörből 1938-ban magántanárrá habilitálta. 1953—1963 között a Budapest Főváros Vegyé­szeti és Élelmiszer-vizsgáló Intézetének főmérnöke volt. Fő műve a „Növényi eredetű élelmiszerek és abraktakar­mányok mikroszkópos vizsgálata”, amely e terület szak­embereinek ma is hasznos segítője. Hamvait 1973. február 19-én a Csont/117. fülkében helyezték el, ahonnan 1984. augusztus 1-jén a 60/4—178 sz. fülkébe tették át urnáját. A fülke felirata: HAZSLINSZKY BERTALAN 1902-1966 (14. ábra). Jármai Károly (Körmöcbánya, 1887. szeptember 18.— Budapest, 1941. március 8.) állatorvosdoktor, egyetemi ta­nár, a Kórbonctani Intézet vezetője (1920—1941), az Állat­orvosi Főiskola prorektora (1927/28), a Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar dékánja (1936/37) volt. Az Összehasonlító kórtan és kórbonctan jeles művelője, a tyúkleucosis, a tyúksarcoma, a szarvasmarhák papillomatosisa és egyéb átoltható daganatok területén végzett vizsgálataival nevét az egész világon ismertté tette. Tankönyvei az állatorvosi MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1995. NOVEMBER

Next