Magyar Állatorvosok Lapja, 1999 (121. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 12. szám - TEVE - Bokori József - Graf Zoltán: A teve emésztése és emésztőszervi betegségei: 2. A gyomor és a belek
ÁLLATORVOSOK 1P1. 740-750. IL A P J A I 1999/12 ___________ I MAGYAR I_ _______ TEVE A teve emésztése és emésztőszervi betegségei 2. A gyomor és a belek Bokori József, Graf Zoltán A gyomor- és a bélemésztés néhány anatómiai, élettani és emésztés-élettani sajátossága A tevetartás gazdaságossága elsősorban abból adódik, hogy ez az állat olyan sivatagos területeken is megél, ahol más állatfaj (kecske, juh) már nem képes magát a silány növényzeten fenntartani. Jól elviseli a szélsőséges szárazságot, a takarmány- és vízhiányt (59). Ezen előnyös tulajdonságok az emésztőszervek sajátos anatómiájával és élettanával magyarázhatók. Anatómiai és élettani sajátosságok A tevének a monogasztrikus állatokénál már az intrauterinalis életben gyorsabban fejlődő gyomra végleges formájában is lényegesen különbözik a többi vadon élő és házi kérődzőétől (56). A teve összetett gyomra 2 fő részből áll: a nagy üregű bendőből, amelynek kitüremkedéseként fogható fel a recés, és az ún. csőszem gyomorból. A csőszerű gyomrot egy rövid és J. Bokori -Z. Graf: DIGESTION AND DIGESTIVE DISEASES OF THE CAMEL 2. STOMACH AND INTESTINES szűk átmenet különíti el a bendő-recés résztől (1. ábra). A bendő űrtartalma kb. 80, a csőszerű gyomoré kb. 15 liter. A csőszerű gyomor, a nyálkahártya felépítése alapján, a százrétűnek és az oltónak felel meg. A százrétű nyálkahártyája nem a lumenbe benyúló lemezeket, hanem csak ráncokat képez (29). Mindez úgy is felfogható, hogy a tevének ugyanúgy 4 előgyomra van, mint a többi kérődzőnek, csupán a százrétű és az oltó között nem alakult ki szűkület, ill. szájadék (37). Tekintettel arra, hogy külsőleg az oltó nem különül el a százrétűtől, korábban egyes szerzők a csőszerű gyomrot teljes egészében oltógyomornak tekintették, és a százrétű hiányáról számoltak be. Ami az esőgyomrok hasüregbeni helyeződését illeti, a bendő nagyobb részt intrathoracalisan, a 7. bordaköztől (itt a rekeszre fekszik rá) a medence bejáratáig terjed. Üregét az alulról beemelkedő bendóoszlop egy elülső és egy hátulsó zsákra osztja. Az elülső zsák cranioventralis és jobb oldali falán, a hátulsó zsáknak a caudalis és jobb falán találhatók az ún. víztartók (watercells), amelyek jellemző szerkezete csak a lumen felől látható. Az egymással párhuzamosan lefutó, bordaszerű, vaskos oszlopok és ezek között harántul, a bendő faláról beemelkedő lécek, redők, ill. bolyhok a szivacsra emlékeztető felépítést kölcsönöznek azoknak (2. és 3. ábra). A víztartók (mirigyes zsákok) vázát a bolyhok kivételével izomréteg alkotja (29). A bendő és a víztartók oszlopait, valamint a lécek éleit többrétegű, elszarusodó laphám fedi, de a víztar-1 - nyelőcső, 2 - a bendő hátulsó zsákja, 3 - hátulsó vízzsákok, (4/a-4/c) a gyomor csőszerű szakasza, 4/a a recésnek, 4/b a százrétűnek, 4/c az oltógyomornak megfelelő részek (Fehér és Graf, 1983) 1. ábra. A gyomor részei: MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1999. DECEMBER