Magyar Állatorvosok Lapja, 2002 (124. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 12. szám - JUH - Fésüs László - Anton István - Zsolnai Attila: A juhok súrlókórja (genetikai vonatkozások): Irodalmi áttekintés

A juhok surlókórja (genetikai vonatkozások) Irodalmi áttekintés Fésűs László, Anton István, Zsolnai Attila * Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet. Gesztenyés u. 1. H-2053 Herceghalom. *E-mail: attila.zsolnai@atk.hu A surlókór genetikai alapon is kialakulhat, gyógyíthatatlan -----------------1 MAGYAR I-----------­ÁLLATORVOSOK 124. 726-729.1L A P J A­­ 2002/12 L. Fésűs - I. Anton - A. Zsolnai: Scrapie in sheep (genetic aspects). Literature review Összefoglalás. A szerzők áttekintést adnak a surlókór jellemzőiről, a diagnózisról, valamint a molekuláris szinten érintett prionfehérjét kódoló gén azon mutációiról, melyek módosít­ják a betegséggel szembeni ellenálló képességet. Ismertetik néhány ország eddig végre­hajtott rezisztencianövelő intézkedéseit, akcióterveit és megjelölik a hazai teendőket. Summary. The authors overview the characteristics and diagnosis of scrapie. Mutations of prion protein gene influencing resistance levels against infection are also discussed. Breeding plans in some countries for increasing resistance and prevention work to be done in Hungary are described. A surlókór (scrapie) létrejöhet fertőzés következtében, de kialakulhat genetikai alapon is (15). A surlókór a halálos, neurodegeneratív betegségcsoportba tartozik, melyet szivacsos encephalopathiának vagy prionbetegségnek is szoktak nevezni. Tünetei (1) nagyon emlékeztetnek a BSE tüneteire (4), hasonlóan a macskafélék és a vadon élő patás állatok TSE-megbetegedéséhez (6,14). Lappangási ideje nagyon hosszú (6-32 hónap). A jellegzetes klinikai tünetek lassan, fokozatosan alakulnak ki. A beteg állatok vakaróznak, testüket, különösen az ágyéktájékot és a farrészt a falhoz, a kerítéshez dörzsölik. E viselkedés lassan alábbhagy, majd megfigyelhető a bizonytalan, hosszú lépésekkel tarkított, vágtató jellegű mozgás. Az utolsó stá­diumban a betegek lefekszenek, segítséggel is csak nehezen állíthatók lábra. Há­rom-nyolc hétig tartó betegeskedés után az állat elhullik (18). A mintegy 250 éve ismert betegség Új-Zéland és Ausztrália kivételével szinte minden országban előfordult, ahol juhot tenyésztenek (13, 17). Az Európai Unió­ban 1993 óta került a figyelem középpontjába. A surlókórt okozó prion A surlókór egy abnormális prionfehérje megjelenésével és akkumulálódásával jel­lemezhető, mely jelenleg a betegség egyetlen molekuláris markere (10). A prion­fehérje egy, a legtöbb sejtben kifejeződő glükoprotein, amely a sejtmembránhoz kapcsolódik. Normál funkciója kevéssé ismert, egereknél valószínűleg a bioritmus és az alvás szabályozásában van szerepe (11). A normál funkció elvesztése ember és állat esetében a leírt tünetek kialakulásához vezet. A lymphoid szövetekben a kóros prionfehérje már hónapokkal azelőtt kimutat­ható, hogy elérné a központi idegrendszert (7). Ez idáig nem létezik olyan teszt, amellyel az élő, fertőzött juhok felismerhetők. Az epidemiológiai modellnek megfe­lelően a surlókórfertőzésen átesett állomány 2-15 évig fertőzőnek tekintendő (9). Diagnózis egyértelműen csak az állat elhullása után, az agy szövettani vizsgálatával (8) és egyéb módszerekkel (immunhisztokémia, ELISA, immunobiot stb.) állítható fel 726 Magyar Állatorvosok Lapja 2002. december

Next