Magyar Állatorvosok Lapja, 2002 (124. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 12. szám - JUH - Fésüs László - Anton István - Zsolnai Attila: A juhok súrlókórja (genetikai vonatkozások): Irodalmi áttekintés
2. ábra. Surlókórfertőzésen átesett (a) és -mentes (b) állományok genotípus-év szerinti eloszlása az állomány méretének százalékában kifejezve Figure 2. Genotype-age distribution of herds get over the disease (a) and of free herds (b) expressed in percentage of herd's size Genetikai szelekcióval ígéretes mentesítések folynak Európában prionokkal szemben. Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában, legújabban pedig Németországban elkezdték a juhállományok szűrését, ezt követően szelekciós programokat indítottak a rezisztens genotípusok gyakoriságának növelése céljából. Nem publikált francia (INRA) kutatási eredmények szerint a prionfehérjegén nem kapcsolódik gazdaságilag jelentős termelési tulajdonságokat meghatározó génekhez, így valószínűsíthető, hogy az ARR allél gyakoriságának növelése nem jár együtt a termelési mutatók romlásával (17). Az EU-tagállamokban a surlókór éves előfordulása (önkéntes bejelentés alapján) 1% alatt van (Franciaország 0,7/1000; Nagy-Britannia 2,4/1000). Egy nagy-britanniai kérdőíves felmérésben magasabb értéket kaptak, a surlókór gyakorisága régiótól függően, 1-10% között alakult (9). Az Egyesült Királyságban 2000 júliusában nemzeti surlókór tervet dolgoztak ki a rezisztencianövelés céljából. Fertőzésen átesett és mentes állományok összehasonlítása során kiderült, hogy az előbbiekben magasabb volt a fogékony genotípusú egyedek aránya, különösen a fiatal állatok csoportjában. Ez a megfigyelés összhangban van azzal az egereken tett megfigyeléssel, miszerint mesterséges BSE-fertőzés esetén az inkubációs periódus nőstények és idősebb egerek esetén rövidebb volt (2). Matematikai analízis alapján az Egyesült Királyságban nőtt a surlókór előfordulási valószínűsége, a tenyésztőktől érkezett bejelentések alapján viszont lényeges változás az elmúlt öt év során nem következett be (kérdéses, hogy a tenyésztők bejelentettek-e minden esetet, hiszen korábban a BSE-esetek számának emelkedésekor megfigyelhető volt a bejelentési kötelezettség elmulasztása. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az ismeretlen okból elhullott juhok száma az utóbbi években kétszeres a surlókórral fertőzött állományokban a mentes állományokhoz képest (9). A holland program 1998-ban kezdődött a betegség iránt leginkább fogékony genotípusú apaállatok tenyésztésből való kizárásával. A program 15 juhfajtával indult. Céljuk, 10 éven belül megszüntetni a surlókór iránti fogékonyságot. Az első fázisban, amikor a tenyésztők részvétele önkéntes, mintegy tízezer kos DNS-vizsgálatát végzik el (a vizsgálatok díjmentesek). Amint egy tenyészetben a kosok vizsgálata megtörtént, a programban való részvétel kötelezővé válik, melynek során a tenyészet hitelesítési eljáráson esik át. Ezt követően a fogékony kosok használata már nem engedélyezett. Az anyajuhok vizsgálata önkéntes alapon, saját költségre történik. A tíz év elteltével, esetleges újabb fázisok bevezetésével, a program végére a teljes populáció rezisztens lesz (17). A francia programban két fajta szerepel, ezek a Manech Tete Roussa (MTR) és a Noire (MTN) (jelenleg 600 000 anyajuh, melyekből 480 000 tejelő típusú). Az MTR fajta a surlókór iránt nagyon fogékony. 2001-től az ARR-hordozó anyákat csak ARR homozigóta kosokkal termékenyítik. A továbbiakban teljes mértékben megszabadulnak a VRQ alléitól, majd növelik az ARR allél gyakoriságát a tenyészérték fokozatos javítása mellett. Folyamatosan végzik a törzskönyvezett kosok és anyajuhok DNS-vizsgálatát (17). Hazánkban csupán egyetlen surlókóreset került diagnosztizálásra 1964-ben. Az érintett állományt kiirtották (1). Ennek ellenére szükségesnek látszik hazánkban is a DNS-vizsgálatok beindítása az egyes priongenotípusok gyakoriságának felmérésére. Nem kizárt egy BSE-hez hasonló médiakampány surlókór vonatkozásában is, amely korlátozó intézkedésekhez (pl. a bárányexport tilalmához) vezethet. Ilyen helyzetben előnyös lenne, ha be tudnánk mutatni egy országos felmérés adatait, és be tudnánk számolni kezdeti szelekciós eredményekről is. 728 Magyar Állatorvosok Lapja 2002. december