Magyar Asztalos- és Faipar, 1998. augusztus-december (8. évfolyam, 8-12. szám)
1998-11-01 / 11. szám
IPARTÖRTÉNET fanyersanyagokat dolgozza fel a végső felhasználásra termelő, másodlagos feldolgozást végző iparágak részére. Elsődleges fafeldolgozásnak minősül - az évszázados hagyományoknak megfelelően - mindenekelőtt a fafaragás, továbbá a fűrész- és lemezipari, a cellulóz-, a gyufagyártási és a fakémiai tevékenység. A másodlagos fafeldolgozás körébe tartozik a bútoripar, a papír- és épületasztalos-ipar, a láda-, a parketta-, a hordógyártás, valamint a fatömegcikkek gyártása. A gyufagyártás az elsődleges feldolgozásnak olyan sajátos területe, amely az erdőgazdálkodás által termelt fa-nyersanyagot közvetlenül a végső felhasználás számára dolgozza fel. A facellulóz-gyártás elvileg úgyszintén elsődleges fafeldolgozásnak minősül, mert erdei terméket dolgoz fel, mivel mégis nem választható el a papíripartól, ezért azzal együtt a másodlagos feldolgozásba tartozónak szokás sorolni. Az elsődleges fafeldolgozás legnagyobb múlttal rendelkező területe a fűrészipar. Termékei: a fűrészipari termékek: a fűrészáru (deszka, palló, léc, gerenda), a bányaszéldeszka, a parkettléc, a hordódonga. Egyes, ma is működő fűrészüzemeink 100 éves múltra tekintenek vissza. A barcsi fűrészüzemet 1878- ban alapították. A tapolcai üzemet az 1900-as évek elején, a vinyesándormajorit 1906-ban, a pálházit 1920-ban, a gyöngyösit és szegedit 1821-ben, a lenti üzemet 1922-ben, a ládit 1932- ben, a szombathelyit 1938-ban, a franciavágásit 1943-ban alapították. A padlóburkolóanyag-gyártás a fűrészipar által előállított deszkából hajópadlót és parkettlécből parkettát termel. A jelentősebb régi fűrészüzemek általában kész parkettát és hajópadlót is gyártottak. A barcsi fűrészüzemben a Nasici Tanningyár és gézfűrész 1912-15 körül rendezte be az első kezdetleges, majd 1926-ban az első két gépsoros korszerű parkettgyárat. Gyöngyösön 1925 körül létesítették a parkettüzemet, a lenti és vinyesándormajori fűrészüzemben kezdetben parkettát és hajópadlót is termeltek. Az ország feltehetően első, a századforduló tájékán létesült parkettagyára a Parkettázó és Kereskedelmi Rt. Budapest-Újlipótváros Pozsonyi úti telepén volt, mely 1945 előtt 3 keretes fűrészüzem vertikumaként működött. Az 1942. évi fűrészipari címtár az ország jelenlegi területén 11 parkettüzemet tartalmaz. A ládagyártás, termékeit - az ipari és mezőgazdasági ládát, a kábeldobot - a fűrészipar által előállított deszkából és pallóból állítja elő. Évtizedeken át a fűrésziparral együtt, annak vertikumaként fejlődött. Az 1942. évi Fűrészipari címtár az ország jelen területén 15 ládagyárat említ. A hagyományos falemezipar, amelyhez a furnér-, a rétegelt (korábbi nevén enyvezett) lemez, az idompréselt rétegelt lemez (korábbi nevén székülésgyártás) és a betétes lemez (korábbi nevén bútoripar) gyártást soroljuk, az erdőből kitermelt legjobb minőségű hengeresfát, a lemezipari rönköt dolgozza fel. Termékei a továbbfeldolgozó iparok, elsősorban a bútoripar fontos alapanyagai. Legrégebbi terméke a 0,36 mm vastag furnér, amelyet részben fűrészeléssel, részben nagyméretű kés alternáló mozgatásával (késelési technológiával), részben pedig fix kést alkalmazva, a rönk forgó mozgatásával (hámozási technológiával) állítanak elő. Idompréselt rétegelt lemezből készülnek a székülések, széktámlák, hajlított rétegelt ágyrugók, amelyeket ragasztóanyaggal bevont, egymásra helyezett furnérok nagy nyomáson történő összepréselésével állítanak elő. A bútorlap 20-25 mm vastag, először lécekből (lécbetétes bútorlap) összerakott középrétegből és kétoldali 1,5-5 mm vastag borító furnér összeragasztásával készül. A KSH Statisztikai Évkönyve szerint 1946-ban 7 furnér- és lemezgyár volt az országban. A Furnér- és Lemezművek (FURLEM) a magyar faipar egyik legrégebbi gyára volt a mai külső Váci úton, amelyet 1834-ben alapított Löwy Izsák fakereskedő és 1885-ben faipari tevékenységét öt keretfűrészgép beállításával kezdte meg. Késett furnérok gyártására 1880-90 között, hámozott furnérok termelésére 1910 körül, rétegelt lemez és székülés előállítására pedig az első világháború után rendezkedett be és két világháború között Közép-Európa egyik legnagyobb faipari üzemévé fejlődött. Az első furnérvágó kést Magyarországon a FURLEM-ben állították fel. A Hárosi Falemezgyárat 1942-ben Szilárd építőmester alapította. A Szegedi Falemezgyárat 1938-ban alapították, amely a lemeztermelést 1942 elején kezdte meg. A gyufaipar az elsődleges fafeldolgozásnak nagy múltú, fafeldolgozási technológiájában a hagyományos lemeziparhoz közelálló ágazata, amelyben egyaránt megtalálható a hámozott furnér gyártása és feldolgozása, a vegyi anyagok feldolgozása, a csomagolóanyag-gyártás és a nyomdaipari tevékenység. Európában az 1850- es években már gyufaipari gépeket gyártottak. Viszonylag korán kialakult a famegmunkálás, ezen belül a hámozás, a szálvágás gépi technológiája, a masszaőrlés- ■ keverés gépesítése és a szárítás. A jelentősebb hazai gyufagyárak közül a szegedit 1858-ban, a. budafokit 1894-ben, a kecskemétit 1909-ben alapították. A századfordulóra több hazai gyufagyár a kornak megfelelő modern gépekkel rendelkezett. Furnérhámozás (tusrajz)