Magyar Asztalos, 2014. július-november (24. évfolyam, 7-11. szám)

2014-11-01 / 11. szám

I SZAKMATÖRTÉNET Faipari, faiparos emléktáblák, utcanevek Szemelvények a fáról, a fafeldolgozásról II. Egy-egy történetileg ismert gyár, intézmény, személyiség nevét, tevékenységét szokás em­léktáblával megjelölni, megőrizni az utókor számára. A fővárosban Budafokon, Kőbányán, Újpesten utcák őrzik az egykori faiparos kézműves szakmák nevét. Mindezekből mutatunk be szemelvényeket azzal a megjegyzéssel, hogy több olyan cég volt Budapesten, amely megérdemelne egy emléktáblát. Tudjuk, hogy pl. Győrben van Bútorgyár utca, a fővá­roson kívül is bizonyára számos szakmatörténeti emléktábla, faiparos utcanév található. IRINYI JÁNOS GYUFAGYÁRA A gyufagyártást - a gyufaszál és doboz korábbi fa alapanyaga miatt - a faiparhoz sorolják. Azóta a doboz már kartonból készül, de a szálgyártás anyagaként többségében megmaradt a fa. A gyufa­gyártás fejlődésében jelentős szerepe volt a vegyésznek tanult magyar Irinyi Jánosnak, aki - a tévedések elkerülése miatt - nem magát a gyufát, hanem annak nem robbanó változatát, az ún. zajtalanul gyulladó gyufát találta fel. Irinyi Pesten a Terézvárosban alapí­tott gyufagyárat, amelyet 1841-ben a Józsefvárosba, az akkori Ősz és József utca sarkára vitt át. Ennek emlékét őrzi ma a Budapest Vill., Mikszáth Kálmán tér 1. sz. alatti épület falán elhelyezett emléktábla. HÁROSI FALEMEZMŰVEK Budapesten a 19. század vége felé, majd a 20. század elején két falemezgyár működéséről tudunk. Nem véletlen, hogy mindkettőt a legolcsóbb vízi út, a Duna mellett létesítették. Rá­kospalotán (ma Újpest, külső Váci út) a Lőwy Dávid, Izsák fia alapítot­ta fűrészüzemből lett a Fűrész- és Lemezművek, ismertebb nevén a FURLEM, amely az 1990-es évekig működött. Ma már csak megmaradt épület jelzi az 1950-es években több mint ezer dolgozót foglalkoztató fű­rész-, lemezipari nagyüzem nyomát. A másik falemezgyár Budafok - Hároson épült, és Hárosi Falemezmű­vek néven vált ismertté a szakmában. Viszonylag keveset tudunk az alapítás körülményeiről. Az eseményt minden­esetre emléktábla őrzi a bizonyára az 1973. évben befejezett rekonstrukció keretében felépített impozáns iroda­épület falán. A Hárosi Falemezműveket 1981-ben az akkor létrehozott FÜRLEMHO Válla­lathoz (Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat) csatolták, privatizációjakor az eredetileg szatmári kivándorló keres­kedő által alapított, kanadai székhelyű General Woods and Vencer szakmai befektető vásárolta meg, azóta Budapest Furnér Művek néven működik. Az anekdota szerint az első világ­háború után kivándorolt szatmári kereskedő szegényen érkezett meg Franciaországba, ahol a hitközségtől kapott 10 dollár kölcsönt. Ebből vásárolt egy egzóta rönköt. Ezt sikerült jó áron eladnia, s ezért az árért már két rönköt tudott vásárolni, így indult a későbbiek­ben is jól jövedelmező fakereskedése, amelynek székhelyét Kanadába tette át, s megalapította az Elephant Woods Ltd. céget. Az egyre terjeszkedő keres­kedelmi vállalkozás ma nemzetközi cég, amely a világ számos pontján üzemeltet lerakatokat, sőt gyárakat. ► 1. ábra: Irinyi János gyufagyárának emléktáblája. Az emléktábla szövege: „Irinyi János emlékezetére MCMXXXVI . helyen állott gyufagyára" ► 2. ábra: a Hárosi Falemezművek alapí­tójának emléktáblája Az emléktábla szövege: „Szilárd István építési vállalkozó 1906-1972. Ezen a helyen épület az 1940-es évek elején Magyarország akkori legkorszerűbb fa­lemezgyára - emlékezik Szilárd István­ra mint alapítóra, akinek előrelátása, vállalkozó szelleme és kitartó munkája valósította meg ezt az üzemet". 64 2014.11. I MAGYAR ASZTALOS ÉS FAIPAR

Next