Magyar Bibliofil Szemle, 1924 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1924 / 2. szám - Könyvtári séták
helyére. Ez a lelkes csapat, melynek élén a kiváló szakember dr. Puskás Endre könyvtárőr állott, merész elhatározással feltette magában, hogy új könyvtáralapítással teremt új működési alapot. Örömmel és hálával kell elismerni, hogy a testvérkönyvtárak a legnagyobb készséggel siettek fölös példányaik felajánlásával a nemes cél támogatására. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára mintegy 11,327 kötet, a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtára 9639, az Akadémia könyvtára 5037, a Fővárosi Könyvtár duplumaiból 5784, a Pénzügyminisztérium könyvtára 3491 darab duplum, vagy fölös példányt ajándékozott az új könyvtárnak; a kisebb adományok is 4276 darabra rúgnak. A M. Tudományos Akadémia fentebbi adományán kívül még minden el nem fogyott kiadványa egy példányát szintén ajándékul adta. Kétségtelen, hogy az ilyen fölös példányokból sok csonka és selejtes könyvanyag is került a könyvtárba, de viszont sok értékes könyv, füzet és folyóirat is, melyeknél egyik gyűjtemény csonkaságait a másiké szerencsésen kiegészítette. Ezt lehet mondani a kötelespéldányokról is, itt is van értéktelen anyag, de a mai nehéz viszonyok közt mégis rendkívül nagy jelentőségű dolog, hogy az új egyetemi könyvtár ismét megkapta a pestvidéki ügyészséghez beszolgáltatott nyomtatványokat (régebben is a kolozsvári egyetemi könyvtár kapta ezeket) csupán ebből az anyagból az 1921/22. tanévig 5385 darabbal gyarapodott a könyvtár. Ez anyag érdekes része a commune nyomtatványai, habár ez természetesen nem teljes. A fent felsorolt 104 gyarapodás révén az 1921/22. tanév végéig mintegy 54.000 darabból áll az új könyvtár állománya. Mivel ennek az anyagnak nagyobb része még nincs rendszeresen felvéve, természetesen e kimutatás sem lehet pontos, de mégis tájékoztat a könyvtárfejlődés arányairól. Ezekhez járul dr. Tarnovszky Géza nyugalmazott törzsorvos bibliofil könyvtára, aki halálát közeledni érezvén, nagy gonddal gyűjtött,válogatott, részben amateur kötésű könyvtárát az egyetemi könyvtárnak ajándékozta. Innen kerültek a könyvtárba az első hungarikumok: Káldy Bibliája (Bécs 1626), Veresmarty Mihály: Intő és tanító levél (Pozsony 1639), Veresmarty Mihály: Az eretnekeknek adott hit stb. (Pozsony 1641), Vásárhelyi Gergely: Evangéliumok és epistolák (Bécs 1618), az első kézirat (a Korán egy díszes példánya, melyet Reynold francia szenátor is gyönyörködve szemlélt múlt évi szegedi látogatása alkalmával) szintén ebből való. De ezeken kívül az Aurórák, Mikes, Gvadányi, Bessenyei, Széchenyi stb. műveinek ritka első kiadásai is nagy számmal kerültek innen ki. Érdekes az a kedvtelése (Grangerismus), hogy illusztrált folyóiratok és lapok kivágott képeit, képeslevelezőlapokat, múzeumi fényképeket köttetett egyes művekbe, olykor ex-librisül használva fel; némelyik mű nyert, némelyik veszített az egyéni beavatkozás által. Szintén becses ajándék volt a Lechner Károly könyvtára, melyből mintegy 3000 kötet,görög és latin klasszikusok német fordításai, német klasszikusok és regényírók művei s az akadémiai könyvkiadóvállalat jutott a könyvtárnak. Imre Sándornak, a kolozsvári