Végh Gyula: Régi magyar könyvkötések Végh Gyula színes rajzaiban (Budapest, 1936)
Előszó
ELŐSZÓ A régi könyvkötések színezett kézrajzainak gyűjteménye a XV. századtól a múlt század elejéig hazánkban készült kötések néhány jellegzetes példáját mutatja be, külföldi analógiákkal kiegészítve. Kézrajzok természetesen nem adhatják vissza az eredeti képét olyan szabatossággal, mint a fénykép, de viszont az eredeti nagyságban készült színezett másolatok összeségükben talán a kisebbített egyszínű fényképeknél hívebben tükrözik a kötések kinézését és megkönnyítik a különböző típusok összehasonlítását. A régi magyar könyvkötésekkel — az Iparművészeti Múzeumban 1882-ben rendezett könyvkiállítással, úgymint a millenáris kiállítással kapcsolatosan — Keszler József, Csontosi János és főleg Ráth György foglalkozott, újabban pedig Varjú Elemér, Gulyás Pál, Jaschik Álmos, Hunyady József és mások méltatták iparművészetünk ezen ágát. Kutatásaik során megállapítást nyert, hogy Magyarországon már a középkorban voltak ügyes könyvkötők, főleg az egyházi férfiak között. Kötéseik azonban, melyekből a hazánkat ért sok viszontagság között csak kevés példány maradt reánk, alig, vagy nem is különböznek az egykorú külföldi kötésektől. Ezekre a korai középkori kötésekre gyűjteményünk nem terjed ki. Annál nagyobb súlyt helyeztünk Mátyás király híres könyvtárának kötéseire, mert ezek egészen különálló, a könyvkötészet terén sehol másutt fel nem található stílust képviselnek, amint ezt már az 1890-ben Antwerpenben .