Magyar Bőripar, 1919 (26. évfolyam, 1-21. szám)

1919-01-04 / 1. szám

bbi Magyar Bőripar Ists-spinnen 1893. XXV. évfolyam Első magyar politikai szaklap a bőripar összes szakmai részére. A , Vidéki Bőrkereskedők Orsz. Szövetségének" szakosztályának, „Gepszisgyárosok Országos Egyesületének". hivatalos lapja. Megjelenik minden szombaton, Postatakarékp. sz. 3206. — Osztr. postatakarékp. sz. 45234. Sürgönycim : Magyar Böripar Budapest. Telefon : 161-26. Alapitotta : LAJTA PÁL. Kiadótulajdonos és főszerkesztő : VETŐ IMRE. A szerkesztő fogad: délelőtt 9—11-ig, délután 4—7-ig. Az " , Országos Iparegyesület" böripari ).B . IK h | Den u ! . . . x " * . " Olvasóinkhoz ! A papir és nyomdai költségek további, a politikai napilapokat már két hónap előtt arra kényszeritette, hogy az elviselhetetlenül nyomasztó teher egy részét az előfizetőkre hárítsa át. Mi, sokkal gyengébb szaklap, ezzel mindmáig vártunk, mert azt reméltük, hogy a fegyverszünet beköszöntével a helyzet is enyhülni fog és mi megkíméltetünk attól a legkellemetlenebb feladattól, hogy az előfizetési díjat felemeljük. Csalódtunk. A fegyverszünet itt van, de enyhülés helyett újabb terhet hozott. A nyomdatulajdonosok november elején a nyomdai díjakat újabb 175/"-kal felemelték (ezzel az áremelés 420"/5-ra rúg). Ez az ujabb teher immár parancsolóan kötelességünké teszi, hogy az előfizetési díjat 1919 január 1-től kezdődőleg mi is felemeljük. Van szerencsénk tehát tisztelettel értesíteni, hogy lapunk előfizetési díja 1919 január 1-től belföldre magánosoknak, egyéni K 36.— és társascégeknek szövetkezeteknek részvénytársaságoknak, egyesületeknek, társasköröknek, kávéházaknak K 60.— Németországba ugyanez márkában. Nagyon természetes, hogy mihelyt a drágulás oka megszünik és a nyomdai árak visszamennek, mi leszünk az elsők, akik, ezt honorálva, az előfizetési árat is leszállitjuk. · A kiadóhivatal. .. .-«jelentékeny emelkedése " "?-«sk—!.» -k,-.-.sk "".s f»TI kdx«kisek«sz8 Budapest, 1919, január: 4. - k i + ! + ! | $ ! . $, «- VIII-«-«»-xk.s..·sl,.x EIN er Nu Ins Fr A legsürgösebb teendő a — szervezkedés. " béke még nincs is itt, az előzetes A háboru már véget ért és ha a béketárgyalások Versaillesben már a legközelebbi "napokban kezdetüket " veszik és Isten segítségével hamarosan meg lesz a béke is. Ugyancsak a legközelebbi napokban dől el a központok kérdése is és pedig minden valószinüség , szerint olyképen, hogy a szabad forgalom váltja fel majd az eddigi , központositott, " kötött kereskedelmet. „... Mindezek a tények a bőrszakmát " azon fontos "és életbevágó feladat " elé állítják, hogy a kezdődő új korszak elé kellőképen előkészüljön és megfelelően szervezkedve lépjen. Már a háboru ideje is megmutatta, hogy csak azok a körök értek el valamit, amelyeket elegendőképen , és helyesen voltak szervezkedve. Mindazok a szakmák azonban, amellyek megfelelő szervezettel nem birtak, vagy semmit, vagy pedig elégtelen eredményt értek csak el. A börszakma ugyan szervezve volt már részben a háboru előtt is, azonban ezek a szervezetek nem miutatkoztak erősnek és elég jól fundáltaknak ahhoz,hogy a szakérdekeket helyesen képviselhették volna és csak ez az oka annak, hogy a körszakma a háboru egész ideje alatt oly kevéssé volt a kormányhatalommal és a háborus bajokkal szemben megvédve. Ez a tanulság intelemmel szolgálhat a jövőre és megtaníthatta a szakmát arra, hogy nem elégséges, ha néhány ember összeáll és megalakít valamilyen egyesületet, nem elég, ha ehhez az egyesülethez néhány tucat, esetleg néhány száz tag csatlakozik, hanem ebbe az egyesületbe életet és tartalmat is kell vinni, súlyt és erőt kell neki adni, hogy a kellő időben és kellő helyen helyt is tudjon állni. Ezt a bőrszakma egyesületei a háboruban nem tudták mutatni és ennek köszönhető, hogy a bőrszakma a háboruban erkölcsileg annyira leromlott és hogy legsulyosabban érezte a kötött forgalom minden visszásságát, átkát. Vonatkozik pedig ez a bőrszakma összes egyesületeire, kivétel nélkül. Feladatát azon mértékben, mint ahogy azt a szakma érdekei megkívánták volna, egyik sem volt képes teljesíteni. Azért a bőrszakma összes egyesületei reorganizálásra, felfrissülésre szorulnak. Ez alkalommal a borszakma összes ágazatainak egyesületeire, nem akarunk kitérni, mert ez nagyon messze vezetne, nekünk pedig a papírhiány folytán csak meglehetősen szűk tér áll rendelkezésünkre. De lesz alkalmunk még e tárgyra rátérni. Most csak a kereskedői egyesületekkel kívánunk foglalkozni. Mindenek előtt foglalkozunk a nyersbörkereskedelem egyesületével. A nyersbörkereskedőknek két egyesületük van: A nyersbör- és terménykereskedők egyesülete, mely mintegy másfél évtizede áll fenn és a Nyersbörkereskedők országos egyesülete, melyet a háboru második évében a szükségesség hozott létre. Az első egyesület prototypusa a nálunk megszokott egyesületesdi játéknak, melynek működése a háborut megelőzően abban merült ki, hogy tagjainak klubhelyiségről gondoskodott, ahol azok a maguk szűk körükben áldozhattak kisded kártyaszenvedélyüknek. A háború elején teljesen elnémult ez az egyesület, még csak közgyűléseket sem tartott, annál kevésbé törödött a szakma és a tagok érdekeivel. Ezzel a nemtörödömséggel való elégedetlenség hozta össze az új egyesületet, amelybe főképen a vidéki nyersbőrkereskedők tömörültek, akik látták, hogy érdekeik sehol semmiféle védelemben nem részesülnek. Ez az új egyesület tett is egyet mást a szakma érdekében, érdemei elvitathatatlanok, nem volt meg azonban az az erkölcsi súlya, amely megkívántatott volna ahhoz, hogy ezek az eredmények a nyersbőrkereskedelmet jobb helyzetbe hozzák. A régi egyesület, miután a háború egész ideje alatt néma volt, mostanában reorganizáltatott és pedig olyan képen, hogy ma még a legjobb akarat mellett sem mondható másnak, mint a szövetkezetek érdekképviseletének. Épen ez a körülmény teszi elsőrendű kötelességévé a nyersbőrkereskedőknek, hogy egyesületüket ők is felfrissítsék, hogy az eljövendő üzleti harcban felvehessék a versenyt a szövetkezetekkel. Bizonyos tekintetekben ez az új egyesület is elavult, berendezkedése nehézkes, mely nem lesz elég gyors és fürge ahhoz, hogy az új idők követelményeinek megfeleljen. A kész bőrkereskedelmi egyesületekről szólva legelsősorban a Budapesti bőrnagykereskedők egyesületével kell foglalkoznunk. Ezt az egyesület is a háború tapasztalatai hozták létre, a háború befejezte pedig csaknem életét vette. Olvasóink " még "emlékezni fognak ama hírünkre, amelyben megírtuk, hogy ez egyesületben elnök és alelnök válság tört ki Azóta már hetek teltek el és sem az elnöki sem az alelnöki állás még "nincs betöltve. Pedig az idő parancsolóan követeli a gyors és tétovázás nélküli munkát, mert hiszen a bőrnagykereskedelemre fog a szabad kereskedelem idején az a munka hárulni, hogy kitekerje a zugkereskedelem és áruuzsora hidrájának nyakát. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor elpusztul ő maga, mert akkor az említett hidra fogja a nagykereskedőket felemészteni. Ehhez a harchoz pedig jól szervezve és erősen vértezve kell a nagykereskedők egyesületének látnia, azért a szervezkedés és reorganizálás itt nem halogatható tovább. A Vidéki bőrkereskedők országos év elején sokat igérő munkásságot fejtett ki és ez a fáradozása meg is hozta gyümölcseit. Később azonban elernyedt munkája. A vezetőség igyekezete megtört a tagok nemtörödömségén és indolenciáján. Az is lehet, hogy a vezetőségben van a hiba. Tény azonban, hogy a szép kezdet után úgyszólván semmi sem következett "és a bőrkereskedelem érdekei képviselet nélkül maradtak. Sürgős szükség van tehát itt is a reorganizációra, annál is inkább, mert a börkereskedelem az új érában egész más körben fog működni, mint a múltban.Akikkel régebben dolguk volt, azok nagy részben lekötöttjeik vazalusaik voltak, koldusszegény nép, amely rá volt utalva a kereskedelem hitelére és támogatására. Akikkel ezután dolguk lesz, "azok szabad emberek, szabaddá és bátorrá teszi őket a háborúban szerzett tőkéjük, pénzük, akik már sem hitelre, sem támogatásra nem szorulnak. De más lesz a bőrkereskedelem pozíciója is. Eddig csak a fővárosi demigrasszisták fenyegették existenciájukat. Ezután a meggazdagodott és saját keretükön kinőtt vidéki kereskedők is. Mind megannyi ok, hogy ez a szakma komolyan szervezkedjék és egyesülten és szervezetten induljon neki a nagy küzdelemnek. A régi egyesület a célnak továbbra is meg fog felelni, ha megfelelően felfrissitik és az eddiginél több életet és több invenciót visznek bele. az özönével megjelent kormányfeji delktek, melyek béklyókat raktak rá, csak azért, hogy a hadsereget ezen legfontosabb cikkel, bőrrel ellássák. És ez az egyetlenegy szakma is, ahol a rendeleteket mindvégig a legszigorúbban végre is hajtották. A polgári lakosság lábbeli szükséglete, sajnos, a régi óra alatt, másodrangú kérdés volt. Az volt a jelszó : mindent a hadseregnek. ..« A hadsereg részére fel nem használható böráruk, nevezetesen: . .box,chevreaux, chevrettes, lechevreaux, lebox stb. addig amig nem volt felajánlási kényszer, meglehetős jutányosan és megfelelő mennyiségben voltak kaphatók. Az árak 1917 szeptember hó 1-ig chevreaux bőrnél K 4—450, belföldi boxnál K 4.50—4.80, külföldi boxnál K 5—5.50, sevrettesnél K 2.20—2.50—3.— között variálták. 1917. szeptember 6-án lépett életbe a 2.210/1917. M. E. számú rendelet, mely ezeket a cikkeket is kényszerforgalom alá" helyezte és az árakat maximálta. » Ennekigenö«dekes előzménye.vyki. Ugyanis Budapesten és a vidéken fenti cikkekből meglehetős készletek voltak, amelyek a fent emlitett árakon került forgalomba. 1917 augusztus végén hirtelen az osztrák kereskedők egész tája jelent meg Budapesten és a vidéken, akik ezen cikkeket kezdték vásárolni. Az első nap K 6—7.—, második nap 8—9., a harmadik nap K 10 —11.— azután K 12, 13, 14, egész K 18-ig. Ezzel a manőverrel osztrák barátaink azt érték el, hogy kivitték az utolsó tucat külföldi box- és chevreauxbőrünket. Amikor aztán ezek már biztos helyen voltak Ausztriában, kormányunk életbe léptete e bőrökre vonatkozó határzárlatot, amire aztán Ausztria is határzárlatot rendelt el cipőkre és készbőrökre. Az 1917. szeptember 6-án megjelent új kormányrendelet meghozta a Magyarországon annyira bevált és a maximális árakkal kapcsolatosan általánossá vált mondást, hogy a „mihelyt nálunk valamit maximálnak, a föld $szinéről a maximált árak és áruk eltünnek“. Ettől kezdve e cikkek a legitim kereskedelemből olyan kezekbe vándoroltak át, amelyek a lánckereskedelem minden néven nevezendő csinját felhasználva, elérték, hogy a maximális áraknál 10-szeres, sőt 20-szoros árakon lehetett csak e cikkeket kapni. De mindez elsősorban a készbőrközpont lelketlen" tehetetlennségének és a minden szaktudás nélküli vezetésnek és indolenciájának tudható be Úgy, ahogy a szaksajtó mostanában kipattantotta, hogy mily horribilis mennyiségű készbőr maradt a készbőrközpont hanyagsága következtében a cseh-szlovákok és románok által megszállott területek bőrgyákában és timárságaiban a betörő ellenség martalékává és zsákmányává, azonképen a Készbőrközpont vezetőségének a Hibája, hogy a zugkereskedelem annyira Előre jutott. Mindkét tényéért megérdemli a Készbőrközpont vezetősége, hogy, már a jövő generációra való tekintettel is, vád alá helyeztessék. Végre azonban mégis csak elérkeztünk a szabad kereskedelem időpontjához. Ha ez tényleg mielőbb bekövetkezik, akkor az egész szakmához, Annak minden eggyes tagjához intézem azon megszivlelendő intelmet, tegyék kezlket szivükre és ugy gondolkodjanak. Kell, hogy aztán belássák, hogy a mi szakmáinkban a szabad kereskedelemnek a jelenlegi súlyos helyzetben, a kizsákmányolás ezen bűnös világában, nem szabad olyannak lenni, amely az utcát még jobban felbőszítse. A legitim kereskedőknek megadandó szabad mozgásnak azon jelszó alatt kell érvényesülni, hogy ami áruban jön, az a rendes polgári haszon érvényesítése mellett jusson a kisiparoshoz, és mindenki saját maga őrködjék azon, hogy bárki a szabad kereskedelem égisze alatt ezzel vissza ne éljen él . A központok megszüntetése és a szabad kereskedelem kötelességei. A háboru nyomoruságát az összes kereskedelmi ágak között a bőrszakma érezte a legkíméletlenebb módon, mert ennek minden szabad mozgását lehetetlenné tették . WEISZ ÉS VAJDA ezelőtt Eisler Bernát i Betegtulajdonos: WEISZ LAJOS , cipöfelsöreszgyär és börraktär UJPEST, ARPÄD-UT 49 Ajánlok napi árakon következő cikkeket : Kizárólag jó minőségű áruk és előzékeny, pontos kiszolgálás a lögelesóötégám árakon. DI rum Prima faszeg minden számban Ringli óriás, KÖZÉRDKBB és rendes nagyság Fekete, sárga és fehér cipőkrém, csakis a legjobb gyártmányok Weil-tele Negros, Kristály fényesitö és Pollitura Sárga Pollitura « 0 és 000-ás Duzacsíriz békeminőségű maximális árban · Fekete kapocs , Foglálószeg "ps "Sarokszegek minden fajtában .Cipő- és csizmahúzó cérnából « ««kemlnösögü selpsfizühM—12(Iesl 0em) hosszuságban Gomb &s gombszög Puha és finom papirvászon alkalmas közbelesnek a legfinomabb cipőkhöz Talpbetet és filcbetet Börfüzök, börtalpvedök Férfi és női kaptafäk minden számban legjobb fazonban ...... Kesreszelök, fareszelök és kireszelök Picard talpvedök. vasból Holzspahn (fakéreg) háború előtti hosszuság , és szélességben " FolyåkoaysmsycsiffscilyIesV-LIM- dobozokban. . . a .Mindenfele szerszámok ! ! " "