Magyar Cserkész, 1995 (34. évfolyam, 1-5. szám)

1995-01-01 / 1. szám

A MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG LAPJA XXXIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1995. JANUÁR ÁRA: 65 Ft Katona Tamás beköszöntő beszéde az 1994. november 12-i tisztújító közgyűlésen Kedves Cserkésztestvéreim! Megválasztás esetén köszönetet illik mondani a bi­zalom megnyilvánulásáért, én is ezzel kezdem tehát. Köszönöm megtisztelő bizalmatokat, igyekezni fogok rászolgálni. Még fontosabb azonban, hogy hálát ad­junk Istennek, hogy megélhettük a magyar cserkészet feltámadását. Annak a mozgalomnak a feltámadását, amelynek a szeretet az alapja. Közgyűlésünkön is érezni lehetett a szeretetet - elég arra utalnom, milyen öröm fogadta Surján Laci bá’ tiszteletbeli elnökké vá­lasztását! A szeretetet, amelyről éppen az Ádám atya által idézett Szent Pál levélből tudjuk, hogy soha el nem fogy. A szeretetet, mely az öröm forrása. A cserkészetben már csak azért is jelen van az öröm, mert a cserkész tudja, hogy a kötelességteljesí­tés nem jelent sanyarúságot. Szívesen keressük tehát a kötelességet, ahogy Teleki Pál tanította, szívesen tel­jesítjük kötelességünket, melyekkel Istennek, hazánk­nak és embertársainknak tartozunk. Együtt mind a hármat, mert ez együtt több, mint bármelyik külön-kü­­lön. Együtt, mert ez teszi lehetővé, hogy valóra váljék a cserkészet nevelési-önnevelési célja, és különb em­ber és jobb magyar legyen belőlük. Hiszek a jó szervezés hatékonyságában és a jó szer­vezet erejében. Kötelességszerűen igyekszem, hogy elősegítsem a magyar cserkészet egységének megte­remtését. Egy valamiről nem mondhatunk le: a vallás­erkölcsi alapról, amely nélkül, Baden-Powellt idézve, nincs cserkészet. Kötelességszerűen igyekszem, hogy tovább erősödjék a cserkészet háttere. Mert a csalá­doknak, nekünk is otthonra, otthonokra van szüksé­günk. És kell, legalább a 12 osztályos iskolákban, 6 és 8 osztályos gimnáziumokban iskolai háttér. Ebből is látható, hogy van itt munka elég. Éppen ezért kérem a másik két elnökjelöltet, vegyen részt a Szövetség vezetésében. Innen kérlek, Entz Géza cserkésztestvérem, hogy külügyi kapcsolataidat, a határon túli magyarsággal kapcsolatos minden értékes tapasztalatodat bocsásd rendelkezésünkre. Innen kérlek, Mácz István cserkész­testvérem, hogy önkormányzati tapasztalataidat, a sajtóval való kapcsolataidat bocsásd rendelkezé­sünkre. Van itt munka, van itt kötelesség mindannyi­unk számára. Még az én külügyminisztériumi múltam is segíthet abban, hogy a magyar cserkészet még szervesebben megtalálja helyét a nemzetközi cser­készmozgalomban, és még jobban teljesíthesse két különleges kötelességét: a külföldi magyar cserké­szettel való együttélést és együttes munkálkodást, va­lamint a szomszédos országokban működő magyar cserkészcsapatok támogatását. Szerencsés ember vagyok: húszezer kitűnő fiatal kollégám van. Ne becsüljük le ezt a számot. Húszezer napi jócselekedet már óriási dolog, ha összeadódik. És szeretnék minél többeket látni ezek közül a fiatalok közül a Szövetség vezetésében. Szeretnék minél töb­beteknek igazi cserkésztestvére, személyes barátja lenni. , Befejezésül pedig a két jelmondatunkat szeretném figyelmetekbe idézni. Légy résen! Óvjuk, védjük meg a cserkészetet. Jó munkát! Rengeteg tennivalónk van. Végezzük tehát fiatalos lendülettel, cserkészhittel.

Next