Demokrata, 1995. október-december (2. évfolyam, 40-52. szám)
1995-12-21 / 51. szám
Bencsik András Regnum Marianum Regnum Marianum, Mária Országa karácsonyra készülődik. Szép csendesen elfelejtett mindent a zivataros évszázadok alatt, elfelejtette, honnan jött, azt is, hogy ki volt, elfeledkezett hőseiről, szentjeiről és királyairól, tiszta szerencse, hogy a bejglire még emlékezik, mert mivé lenne a karácsony bejgli nélkül. Az emlékezetet szeretnénk felfrissíteni mostani címlapunkkal, de nem kirekesztő módon, ezért bocsássanak meg nekünk azok, akik inkább svájcisapkán a csücsköt szerették volna látni. Engesztelésükre majd máskor és máshol kerít sort a nagy Bokros L. Most és itt azon kevesek örüljenek, akiknek jelent valamit a két latin szó. Történelmi kísérlet ez, visszaszerezni elveszített titkokat. Hogy ki és miért alkotta a koronaképet, beljebb az újságban majd bőven kiderül. Itt elöl csak egy hét eseményeire kell figyelnünk. Arra például, hogy elkelt a Magyar Nemzet napilap. Ki vette meg? A Szikra Nyomda. És ki vette meg a Szikra Nyomdát? A Postabank és az Állami Nyomda. És ki vette meg az Állami Nyomdát? A Láng Holding. És kié a Láng Holding? Erdős Ákosé. És ki ez az Erdős Ákos? Olyan ember, aki az Antall-korszak derekán szép csendben elnyerte a lottócédulák nyomtatásának kizárólagosságát. Hogy az micsoda? A világ legnagyobb bulija. Ehhez képest egy maszek pénzverde nudli. Hogy Erdős Ákos milyen kötődésű? Népszabadság-kötődésű. Hogy tehát akkor kinek a kezébe került a Magyar Nemzet? Kérem, lehet találgatni. A helyes megfejtéseket A Fidesz—MPP titkárságára kéretik küldeni. Hogy miért, arról pár mondattal alább. Hallgassuk meg erről az egyik hoppon maradt vásárlójelöltet, úgy is mint a konzervatív angol Associated Newspapers (tulajdonos Rothermere lord unokája; a nagypapától származik a felszólítás: Justice for Hungary! Igazságot Magyarországnak! — Jó vicc, mi?) képviselőjét, Raskó György MDF-es országgyűlési képviselőt. Legalább megtudjuk, miért kell a megfejtéssel a Fidesz—MPP- hez fordulnunk. Raskó úr ezt nyilatkozta az Új Magyarországnak (a napilapot még nem kebelezték be a balszélső elvtársak): „Tudomásom szerint a Postabankkal való üzletkötésben közreműködött Orbán Viktor, a Fidesz— MPP vezetője...” Felmerül itt annak lehetősége, hogy jelen sorok szerzője kóros elvakultságban szenved, ezért téved, és méltatlanul sározza be ártatlan lelkek hótiszta hírnevét. Vessünk hát sietve egy pillantást a Postabank sajtóérdekeltségeire, hátha kiderül, hogy ott viszont arra a mélyen nemzeti és nemesen konzervatív szellemiségre találunk, amely oly igen jellemezte mindmáig a Magyar Nemzetet és Orbán Viktort. És lám, nem pillantunk hiába. A Postabank Sajtóholding Rt. portfoliójába 18 lap tartozik (ennyi van neki), többbek között a Kurír, a 168 Óra... így már persze minden más. Orbán Viktor is. Giczy Györgyök elfordultak a polgári szövetségtől. Orbán Viktor minden bizonnyal méltatlanul csalódott hazafias szerelmében. S hát hol vigasztalódik a csalódott szerelmes? Régi babájánál. Aki feltehetően valahol Pesten, a Mérleg utca táján lakik. Ez persze nem biztos. Csak az, hogy van nekije néhány (egyre több) médiuma, úgymint Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Kurír, 168 Óra... Békességes, boldog ünnepeket kívánunk minden olvasónknak. Aki közülünk olykor imádkozni szokott, kivételesen e karácsonyon mondjon el egy fohászt Magyarországért is. Demokrata 1995/51 EGY HÉT ilpil jiljB ifi! 1 pssPl Jjlj * „ pj &o£ mm 111 «SEE qí ■* * * * Pjij 2 Bflml á ^ 1 ML., ~ B raffing .« ■LZZS s ' ' 1 HmÍA gi| UH ■*CC £ D Ivl nIí “El gsi =2 m. Pl - KI j