Demokrata, 1996. január-március (3. évfolyam, 1-13. szám)
1996-02-29 / 9. szám
KULTÚRA A művészet hite Ökumenikus templom Kárpátalján A nagy hírügynökségek, tévécsatornák, s a különböző sajtótermékek szórják a híreket a világból. Nemhogy napok, de percek alatt jutnak el hírek a világ egyik sarkából a másikba; sokszor tájékozottabbak vagyunk a világ túlsó felének eseményeiben, mint azokban, melyek mifelénk történnek. Néha mégis nehezen kapunk hírt fontos dolgokról. Mert miért ne volna fontos esemény, hogy Kárpát-Ukrajna területén, alig túl a határon, egy Akishegy nevű községben ökumenikus templomot avattak november végén? Ez az igazi hír! Igazi, mert jogos folyamatos aggodalmunk a határon túli magyarok, kultúrájuk sorsáért. S még jobban növekszik bennünk a szorongás, mikor a sajtó arról tájékoztat: 1963 óta az idén fordul elő először, hogy nem indít első évfolyamot az Ungvári Állami Egyetem magyar filológiai tanszéke. Természetesen a pénzhiány a magyarázat, s az is természetes, hogy azért az ukrán és az orosz szakon indul képzés. Ennek fényében még inkább fölértékelődik, hogy a kis kárpátaljai faluban olyan ökumenikus templomot avattak, amely a görög katolikusok, a római katolikusok és a reformátusok otthona lesz. Az ügyhöz természetesen kellett egy szellemi mozgató. Áron testvérnek, a ferences szerzetesnek sikerült megszereznie a holland reformátusok jelentős anyagi támogatását, majd egy olyan magyarországi templom építészeti tervéhez hozzájutnia, melyet sikerült a helyszínhez idomítani és alkalmassá tenni arra, hogy három vallás egyaránt használni tudja. Szükség volt természetesen sok helyi segítségre is, hogy ennek a kis Ugocsa megyei falunak felépülhessen első temploma. S kellett persze még valami: a vallásgyakorláshoz szükséges kegytárgyak elkészítése, de úgy, hogy ne hordozzanak római katolikus attribútumokat. Ez a feladat is megoldásra talált. F. Orosz Sára keramikusművész — aki Budapesten az Iparművészeti Főiskolán, majd a kecskeméti Kerámia Stúdióban tanult, s immár évek óta dolgozik sikeres tervezőként — vállalkozott a feladatra. Kezdettől fogva tudta, hogy jó, ha egyáltalán tárgyai anyagárát visszakaphatja. Szellemi kötelességének érezte a felkérés teljesítését. Porcelánból, samottból készítette el az összesen 11 tárgyat. A nagyobb méreteket szalagfelrakásos technikával „építette” meg, amely különös arányérzéket, pontos, fegyelmezett munkát igényel, a kegytárgyak alapszíne pedig gyönyörű mélykék lett. Kék, amely erős hatalom. F. Orosz Sára kékje árnyékos és legnagyobb pompájában a sötét felé hajlik. „Szellemünket a kék a hit hullámain a szellem végtelenségének távolaiba vonja” — mondja a színek szakértője. A tárgyak puritánok, de sajátosan fenségesek. Jogosan lehet elégedett velük az akishegyi hívő. A mindent elárasztó hírözönben öröm tudnunk az akishegyi ökumenikus templomról. Mert ha netán nem indul képzés magyar nyelven az ungvári egyetemen, akkor is áll ez a templom, ahol a magyar nyelvnek kiemelkedő fontossága lesz, s ahol a vallásgyakorlás összekapcsolódik az anyanyelv ápolásával. Ezért is köszönetet mondhatott a novemberi avatáson megjelent kétezer ember. Feledy Balázs Egy puritán, de fenséges tárgy, templommal Demokrata 1996/9 Fotó: Futó Andrea