Demokrata, 1996. október-december (3. évfolyam, 40-52. szám)

1996-10-03 / 40. szám

zsi”, akiknél az ének dominál. Ők külföl­dön csak angolul futhatnak be. —A június 26—30 között Finnország­ban rendezett Paistoblues fesztiválon ta­lálkoztatok a legendás amerikai Band együttessel, amelynek bőgőse Rick Dankó, magyar származású. — Tény, hogy a Band tagjai kétszer is megnézték a műsorunkat, és a menedzse­rük még a címünket is elkérte. Bár nem hi­szem, hogy komoly kapcsolat alakulhatna ki, de akkor is jólesett az érdeklődésük. Dankó említett valamit magyar származá­sú nagyfaterjáról, de nem többet. A Band húsz év után állt össze, és az utolsó buliját Philadelphiában adta a függetlenségi ün­nep alkalmából, ugyanott, ahol 1990-ben a svájci Jammin kíséretével én is felléptem. Volt vagy félmillió ember, meg egymillió watt az énekcuccra. Utána a WMR rádió csinált is velem egy tízperces interjút, ami­ben még fújtam is egy jót. — Ilyen élmények után lehangoló, hogy idehaza sokszor még az útiköltségét sem fizetik ki a zenekaroknak, lásd Nyi- Rock fesztivál Nyíregyházán. — Ez a nyár kész tragédia. Egy csomó dilettáns szerencselovag mindenféle pá­lyázatot beadott millecentenárium címszó alatt. Már az is komolytalan, hogy az is­mert és ismeretlen zenekarokat azonos méretű betűkkel írták, így aztán nem öt­­löttek szembe a húzó nevek. Amikor haj­nalban leértünk, már bontották a színpa­dot, és azt mondták, hogy egyelőre nincs meg a pénz, jöjjünk vissza később. Aztán később sem lett, de még útiköltség sem. Akkor — régi magyar törvény szerint — kézizálogot vettem, két rádiótelefont, és mondtam, hogy később visszahozom, ha megszerezték a pénzt. Erre rám küldték a rendőröket, akiknél persze tisztáztam ma­gam, és visszaadtam a telefonokat is. Másnap hívtak a Blikktől, hogy valaki 50 ezer forintért el akar adni nekik egy sztorit, hogy milyen bűnügybe kevered­tem. Bementem a szerkesztőségbe, el­mondtam a történteket, a bejelentők pedig azonnal visszakoztak. De ugyanez az össze-vissza hazudozás jellemezte a fővá­rosi rendezvényeket is. — A Török ,,utánpótlás” a te utadat követi? — Török Dániel 14 évesen, élete első nemzetközi versenyén megverte az egész mezőnyt, és első lett a belgiumi nyílt kara­tebajnokságon. Török Péter a Kashmir gi­tárosa, és előzenekarként lép fel november 8-i lemezbemutató koncertünkön a PeCsában. / Szakács Gábor Demokrata 1996/40 10 x: Csépe Krisztina Fotó: Antall Péter59 KULTÚRA L-) _ : " - : lOx Reisenbüchler Sándorról 1. Gyermekkor Egy faluban töltötte élete első éveit. Édesapja, aki egyben példaképe is, rajz­filmrendező. Mester-tanít­vány viszony van közöttük a mai napig. Kettejük szi­gorú, kritikus beszélgetései lelkileg is segítik. Édesany­ja belgyógyász, materialista szemléletű, igazi pravosz­láv lélek, nagyokat tud sírni és a következő pillanatban nevetni, de hiányzik belőle a spiritualitás iránti érzék. 2. Főiskoláig A vidéki zárt világból felkerült a főváros­ba. Az alternatív zenei világban tombolta ki magát az Európa Kiadóval, a Kontrol­lal, a Beindulással. Középiskolás olvas­mányélményei, Kafka, Dosztojevszkij meghatározóan alakították gondolkodás­­módját. Kamaszként sokfélével kacérko­dott: érdekelte a matematika, a csillagá­szat, vonzódott a teológiához. Érettségi után két évig lébecolt, olvasott, koncertek­re járt, élt. Csík Csaba — akkori Szkéné Színház-beli barátja — tanácsára jelentke­zett a Bodnár Sándor vezette Nemzeti Stú­dióba. Négy hónapot töltött ott, majd a si­keres főiskolai felvételi után, katonaként az Angyalbőrben c. filmben szerepelt. 3. Budapesti Kamaraszínház A főiskolán Iglódi István és Avar István osztályába vették fel. Másodévben lelki válságba került, felmerült benne a kérdés, akarja-e egyáltalán folytatni a pályát. A fő­­iskolán nem érezte jól magát, másképp gondolkodott, mint tanárai, osztálytársai, így a legjobbnak látszott, ha nem folytatja. Két és fél évet töltött el a Budapesti Ka­maraszínházban, de onnan is elmenekült. Nem is akar „profi" színház tagja lenni, mert saját korosztályának égető, univerzá­lis, megoldásra váró problémáira ez a színházi kultúra nem ad választ. 4. Alternatív színjátszás ...felé fordult, ahol szabadabban lehet al­kotni. Az e „műfajban” játszókat nem ér­dekli a szerep nagysága, a pénz, nem tüle­kednek, sokkal toleránsabbak, mint a „má­sik oldal”. 5. Tibeti buddhizmus Fontos a harmónia az életében, s ezt a ti­beti buddhizmusban találta meg. Álmában sokat találkozott a dalai lámával. Egy íz­ben, amikor beszélt a láma képéhez, az vá­laszolt neki. Ennek a döbbenetes élmény­nek hatására kis híján beállt szerzetesnek. Komolyan veszi Nostradamus sorait, hisz abban, hogy vannak beavatottak, akik a racionális világnál maga­sabb szinten élnek. Érzi sa­ját küldetéstudatát. 6. Társas lény A világnak lassan mind ökológiai, mind emberi ér­telemben meg kell szakad­nia. Ilyen gondolatok hatá­sára felvetődik benne, érde­mes-e gyermeket vállalni, hiszen ő a családot szent­ségnek tartja. Az ember szeretet, szerelem nélkül, társ nélkül alkotás- és gon­dolkodásképtelen. A szer­zetesek vállalták a lemon­dást, a hétköznapi ember erre nem képes. Az utcán nap mint nap szeretethiányos, bi­zonytalan, halálfélelemben élő embertár­saival találkozik, akik vagy agresszívvé válnak, vagy félnek. 7. Barátok Úgy látja, akik belépnek a Színművészeti Főiskolára, azok előbb-utóbb megtagad­ják múltukat, barátaikat. Neki ugyanazok a barátai tíz éve, de ők nem kollegái. A költészet Don Quijotéjának és egyben leg­jobb barátjának a neve: Duda Attila Junior író-költő, aki szigorú önkritikája miatt nem publikálta eddig műveit. 8. Rendezés Csáth Géza naplójából írt szellemi munka­társával és az előadás koreográfusával, Deim Györggyel közösen egy fantáziajá­tékot. Csáth példáin keresztül illusztrálja azt a dekadens, pesszimista szemléletű vi­lágot, amelyből „társulata” szeretettel és harmóniával próbál kiutat mutatni. Az em­berek ugyanis azért emberek ebben a vi­lágban, hogy szabad akaratból és lehetősé­geik szerint igyekezzenek ezt az optimális helyzetet biztosítani,­­lehet, hogy kemé­nyen fogalmazok, de ami ezen kívül esik, ami durva és kegyetlen, az nem érdekel, azt elutasítom.” Az előadást négy hónap alatt 20 alkalommal láthatják az FMK- ban, illetve a lehetséges új helyen, amit az önkormányzatnak kell biztosítani. 9. Életmód Küldetéstudatból és rendezésből nem le­het megélni, így szinkronizál. Egyébként éli az életét. Fél a pusztulástól. Saját magát nem félti. Nem érdekli az anyagi lét. 10. Tervek, vágyak Szeretné megrendezni a Mario és a va­rázslót, valamint —"apám most fog a szívéhez kapni”— szeretne megvalósíta­ni egy buddhista szertartásszínházat, hogy az emberek színjáték formájában találkozzanak az ázsiai gondolkodás­­móddal.

Next