Magyar Demokrata, 2003. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)
2003-07-17 / 29. szám
Az idei fesztivál, vagyis a sorban a tizenhatodik szintén nagyon jól sikerült. A gálán 1200 ember énekelte együtt a fellépő kórusokkal Kodály műveit, melyeket egyébként a külföldiek, például a norvég, a cseh, a szlovák kórus is megtanultak magyarul. És ezt az iskolát akarta bezárni a komlói önkormányzat. Kodály gyanús A bezárás csak afféle köznyelvi fordulat, a hivatalos elképzelés iskolaösszevonásokról szólt Az indoloás szerint a 30 ezres Komló nehéz anyagi helyzetben van, bányáját bezárták, új cégeket azonban nem sikerült idecsalogatni, nem sikerült új munkahelyeket teremteni. A város a költségvetési intézmények fenntartására fordítja pénzének 81 százalékát. Komló szocialista vezetése ebbe a ténybe kapaszkodott bele akkor, amikor meghirdette hat általános iskola páronkénti összevonását. A Kodály Zoltán Általános Iskola is az összevonandó egységek közé került, ami azt jelentette, hogy nem tesz kivételt vele a városvezetés, nem értékeli kellőképpen eddig elért eredményeit, világhírnevét Még annak ellenére sem, hogy Páva Zoltán MSZP-s polgármester többször is a sikerek személyes tanúja lehetett. Nemcsak a komlói fesztiválokon, de például Japánban is, ahová elvitte őt egy ízben a kórus. Az sincs kizárva, hogy magával Kodállyal van probléma. Elegendő talán, ha Szabó Zoltánra, az MSZP parlamenti képviselőjére emlékeztetünk, aki kulturális államtitkárként jelentette ki a Tisztelt Ház plénuma előtt, hogy ő történetesen nem kedveli Kodály műveit. Bartókot nyilván az mentette meg nála a megsemmisítő kritikától, hogy élete utolsó éveit mégiscsak Amerikában töltötte. A népies Kodály mindig is gyanús volt a nép nagy vezéreinek. Még 1957-ben is megtörtént, hogy elcsaptak egy karnagyot, mert Kodály Pünkösdölő című gyűjteményéből adott elő részleteket kórusával. Összesen 360 gyerek jár a Kodály iskolába, ebből 330 énekel az intézmény három kórusa közül valamelyikben, pontosabban az életkorának megfelelőben. Az iskola Komlón kívül 16 környező településről fogad még gyerekeket, többek között pécsieket is. A gyermeklétszám csökkenése az iskolák réme a mai Magyarországon. A komlói Kodály általános iskola sohasem küszködött ilyen gondokkal, az idén tavasszal is negyvenhat elsőst írattak be náluk a szülők. Ez az intézmény nyilván különlegességnek számít, már csak azért is, mert tanári karának 50 százaléka maga is itt, a Kodály padjaiban kezdte valaha a betűvetést Ettől sajátos családi szellem jellemzi az iskolát Időnként egyébként olyan vád is éri az intézményt - mint a legtöbb zene tagozatos iskolát - hogy nem fektet kellő hangsúlyt a reál tárgyakra, azaz a matematikára, fizikára, kémiára satöbbi. A valóságban viszont a Kodály Zoltán Általános Iskola végzős tanulói szinte mindannyian tovább tanulnak, ritka a kivétel. A szocialista városvezetés mégis úgy gondolta, hogy az összevonás esetén a Kodály Zoltán Általános Iskola játszana alárendelt szerepet, vagyis a partnerintézmény lenne a súlyosabb, mértékadóbb. Mondjuk azért, mert ott nyelvtagozatos osztályok is vannak. Nem volt érdekes, hogy a Kodály is tanít nyelveket, sőt, a német és az angol mellett olaszt is oktat, egyedül a város általános iskolái közül. Az sem számított, hogy a partneriskolába fele annyi elsős jelentkezett, mint a Kodályba. A városvezetés erre meg azt mondta, jobb a másik iskola pedagógiai programja, s különben is, kvalitásbeli különbség van a két igazgató között. Sokan találgatják azóta is, mekkora szerepe lehetett ebben az értékelésben annak, hogy a Kodály Zoltán igazgatónője fideszes, indult is a város MSZP-s prominenseivel, például Páva Zoltánnal szemben az országgyűlési választásokon. Márpedig a komlói elvtársak nagyon érzékenyek az ilyesmire. Az önkormányzati választásokon például rajthoz állt a polgármesteri címért a városházi apparátus egyik osztályvezetője is. Másnap kirúgták. Beperelte az önkormányzatot, tízmillió forintot fizetett neki a városvezetés. Nagyon magas ár ez egy politikai bosszúért akkor, amikor az iskola-összevonásokkal 9 millió forintot takarított meg volna évenként Komló. Néma tüntetés Érdekes megoldásokkal élt az önkormányzat az összevont iskolákkal kapcsolatosan. A hivatalos nyilatkozatok szerint minden intézmény megtartotta volna még egy évig a saját pedagógiai programját, aztán megkezdődtek volna az egymáshoz csiszolgatások, az egységesítések. Nem nehéz kitalálni, hogy ez az alávetett szerepet játszó Kodály Zoltán Általános Iskola lényegének lassú elcsorgatását jelentette volna. De nemcsak az iskola tűnt el volna szép csendesen a semmi nagy tengerében, hanem a ráépülő kórus, pontosabban kórusok is. A kórusokat ugyanis csak az iskolai oktatással egybeforrva, az iskola közösségére támaszkodva lehet működtetni. Másképp nem megy, szögezte le Tóth Ferenc, az iskola karnagya, aki most, hetvenöt éves fejjel kényszerült kemény harcra az intézmény védelmében. Élete a kórus és a Kodály Zoltán 3 Tóth Ferenc _______/_ HHI /_________ Demokrata 2003/29 fotó: T. Szántó György 45 MAGYARORSZÁG