Magyar Demokrata, 2003. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)

2003-07-17 / 29. szám

Az idei fesztivál, vagyis a sorban a tizen­hatodik szintén nagyon jól sikerült. A gálán 1200 ember énekelte együtt a fellépő kóru­sokkal Kodály műveit, melyeket egyébként a külföldiek, például a norvég, a cseh, a szlovák kórus is megtanultak magyarul. És ezt az iskolát akarta bezárni a komlói önkormányzat. Kodály gyanús A bezárás csak afféle köznyelvi fordulat, a hivatalos elképzelés iskolaösszevonásokról szólt Az indoloás szerint a 30 ezres Komló nehéz anyagi helyzetben van, bányáját be­zárták, új cégeket azonban nem sikerült ide­csalogatni, nem sikerült új munkahelyeket teremteni. A város a költségvetési intézmé­nyek fenntartására fordítja pénzének 81 szá­zalékát. Komló szocialista vezetése ebbe a ténybe kapaszkodott bele akkor, amikor meghirdette hat általános iskola páronkénti összevonását. A Kodály Zoltán Általános Is­kola is az összevonandó egységek közé ke­rült, ami azt jelentette, hogy nem tesz kivé­telt vele a városvezetés, nem értékeli kellő­képpen eddig elért eredményeit, világhírne­vét Még annak ellenére sem, hogy Páva Zoltán MSZP-s polgármester többször is a sikerek személyes tanúja lehetett. Nemcsak a komlói fesztiválokon, de például Japánban is, ahová elvitte őt egy ízben a kórus. Az sincs kizárva, hogy magával Kodállyal van probléma. Elegendő talán, ha Szabó Zoltán­ra, az MSZP parlamenti képviselőjére emlé­keztetünk, aki kulturális államtitkárként je­lentette ki a Tisztelt Ház plénuma előtt, hogy ő történetesen nem kedveli Kodály műveit. Bartókot nyilván az mentette meg nála a megsemmisítő kritikától, hogy élete utolsó éveit mégiscsak Amerikában töltötte. A népies Kodály mindig is gyanús volt a nép nagy vezéreinek. Még 1957-ben is megtör­tént, hogy elcsaptak egy karnagyot, mert Kodály Pünkösdölő című gyűjteményéből adott elő részleteket kórusával. Összesen 360 gyerek jár a Kodály iskolá­ba, ebből 330 énekel az intézmény három kórusa közül valamelyikben, pontosabban az életkorának megfelelőben. Az iskola Komlón kívül 16 környező településről fo­gad még gyerekeket, többek között pécsie­ket is. A gyermeklétszám csökkenése az is­kolák réme a mai Magyarországon. A kom­lói Kodály általános iskola sohasem küsz­ködött ilyen gondokkal, az idén tavasszal is negyvenhat elsőst írattak be náluk a szülők. Ez az intézmény nyilván különlegesség­nek számít, már csak azért is, mert tanári ka­rának 50 százaléka maga is itt, a Kodály pad­jaiban kezdte valaha a betűvetést Ettől sajá­tos családi szellem jellemzi az iskolát Időn­ként egyébként olyan vád is éri az intéz­ményt - mint a legtöbb zene tagozatos isko­lát - hogy nem fektet kellő hangsúlyt a reál tárgyakra, azaz a matematikára, fizikára, ké­miára satöbbi. A valóságban viszont a Kodály Zoltán Általános Iskola végzős tanulói szinte mindannyian tovább tanulnak, ritka a kivétel. A szocialista városvezetés mégis úgy gondolta, hogy az összevonás esetén a Ko­dály Zoltán Általános Iskola játszana aláren­delt szerepet, vagyis a partnerintézmény lenne a súlyosabb, mértékadóbb. Mondjuk azért, mert ott nyelvtagozatos osztályok is vannak. Nem volt érdekes, hogy a Kodály is tanít nyelveket, sőt, a német és az angol mellett olaszt is oktat, egyedül a város álta­lános iskolái közül. Az sem számított, hogy a partneriskolába fele annyi elsős jelentke­zett, mint a Kodályba. A városvezetés erre meg azt mondta, jobb a másik iskola peda­gógiai programja, s különben is, kvalitásbe­li különbség van a két igazgató között. So­kan találgatják azóta is, mekkora szerepe lehetett ebben az értékelésben annak, hogy a Kodály Zoltán igazgatónője fideszes, in­dult is a város MSZP-s prominenseivel, pél­dául Páva Zoltánnal szemben az országgyű­lési választásokon. Márpedig a komlói elv­társak nagyon érzékenyek az ilyesmire. Az önkormányzati választásokon például rajt­hoz állt a polgármesteri címért a városházi apparátus egyik osztályvezetője is. Másnap kirúgták. Beperelte az önkormányzatot, tíz­millió forintot fizetett neki a városvezetés. Nagyon magas ár ez egy politikai bosszúért akkor, amikor az iskola-összevonásokkal 9 millió forintot takarított meg volna éven­ként Komló. Néma tüntetés Érdekes megoldásokkal élt az önkormány­zat az összevont iskolákkal kapcsolatosan. A hivatalos nyilatkozatok szerint minden in­tézmény megtartotta volna még egy évig a saját pedagógiai programját, aztán megkez­dődtek volna az egymáshoz csiszolgatások, az egységesítések. Nem nehéz kitalálni, hogy ez az alávetett szerepet játszó Kodály Zoltán Általános Iskola lényegének lassú el­­csorgatását jelentette volna. De nemcsak az iskola tűnt el volna szép csendesen a sem­mi nagy tengerében, hanem a ráépülő kó­rus, pontosabban kórusok is. A kórusokat ugyanis csak az iskolai oktatással egybe­forrva, az iskola közösségére támaszkodva lehet működtetni. Másképp nem megy, szögezte le Tóth Ferenc, az iskola karna­gya, aki most, hetvenöt éves fejjel kénysze­rült kemény harcra az intézmény védel­mében. Élete a kórus és a Kodály Zoltán 3 Tóth Ferenc _______/_ HHI /_________ Demokrata 2003/29 fotó: T. Szántó György 45 MAGYARORSZÁG

Next