Magyar Demokrata, 2006. július-szeptember (10. évfolyam, 27-39. szám)

2006-09-07 / 36. szám

EURÓPAI UNIÓ 1997-ben Helsinkiben az EU közlekedési bizottságának szakemberei tíz vasúti folyo­só építéséről határoztak, amelyek fejleszté­sét az EU kiemelten támogatja. A tervek szerint ezeken zajlana az európai vasúti sze­mély- és áruforgalom döntő része. A páneu­rópainak nevezett vasúti hálózatot 350 mil­liárd eurós ráfordításból lehetne kivitelez­ni. Ez az összeg a pályafelújításokat, a jár­műpark felújítását, lecserélését és az egyéb eszközöket is magába foglalja. A helsinki tanácskozás után tíz évvel Brüsszel harmadára csökkentette a 2007- 2013-as költségvetési időszakban e célra igényelhető pénzeket. Jacques Barrot köz­lekedési biztos javaslatára kiválasztották az öt legfontosabb vasúti folyosót, és ezek fej­lesztésére koncentrálnak. Ebből egy, a Bu­dapest-Lyon vonal közvetlenül, míg a Po­­zsony-Párizs folyosó közvetve érinti hazán­kat. Ugyancsak elsőbbséget kapott a Ber­linből a szicíliai Palermóig húzódó vonal, és a Varsó-Helsinki folyosó, mely a lengyel fő­városból indulva a balti államokon át jutna el Finnország központjába. Az ötödik ki­emelt vasútvonal a Párizs-Madrid vonal lett, amely a Pozsony-Párizs vonalat hosz­­szabbítja meg az Ibér-félsziget közepéig. Jo­­sep Windsinger, az Vasúti Mérnökök Szö­vetségének tiszteletbeli elnöke szerint eze­ken a vonalakon a vasúti szerelvények akár a repülők sebességének felével is száguld­hatnának. Magyarországot az 1997-ben meghatáro­zott páneurópai hálózat három folyosója érinti: a IV-es, ami Rajka/Hegyeshalom­Budapest-Szolnok-Lökösháza vonalon ha­lad, az V-ös, amely a Budapestről Szlovéni­ába tart, valamint a Belgrád felé haladó X/B vonal. Ezeknek a korridoroknak a ma­gyarországi hossza 1800 kilométer. Balogh Árpád, a MÁV főosztályvezetője lapunknak elmondta: a vasúttársaság már korábban belekezdett a IV-es korridor fejlesztésébe. Itt a Biatorbágy-Tata vonalat kivéve már uniós normáknak megfelelő a vasúthálózat, melyen a személyszállító vonatok sebessé­ge elérheti az EU által célként kitűzött 160 km/óra utazósebességet. A páneurópai vasúthálózat megvalósítsa mellett Magyar­ Vonattal Münchenbe Cél a 160-250 kilométeres sebesség 2015-re az Európai Unió nagysebességű vasúthálózatának fel kell készülnie az óránkelt TSDT de minimum TSD kilométeres utazási sebességre. Magyarország­­nak három folyosón kell biztosítani a feltételeket a hipergyors vonatok áthaladásá­­hoz. Hazánkban jelenleg a vonatok átlagsebessége 35-140 km/óra között alakul. VizIT alatt a számítógépek Az üzleti szoftverek több mint fele illegális­aan Magyarországon az elmúlt évben 42 százalék volt a személyi számítógépekre tele­pített illegális üzleti szoftverek aránya. Ez az arány hat százalékkal rosszabb, mint az uniós átlag, viszont messze jobb, mint a legtöbb kelet-európai ország mutatója. Az elmúlt évhez képest alig csökkent a ka­lózszoftvereket használók száma Magyar­­országon - derült ki egy idén májusban ki­adott tanulmányból, amely szerint 2005-ben 42 százalék volt a személyi számítógépekre telepített illegális üzleti szoftverek aránya. Vagyis tízből négy szoftver illegálisan kerül a vállalatok számítógépeire. A számítások szerint ez mintegy 106 millió dollár, azaz 22,2 milliárd forint kárt okozott a szoftve­rek gyártóinak. Egy évvel korábban ugyan­ez az arány 44 százalék volt, a javulás tehát nem túl jelentős. Összehasonlításul: a köze­li uniós államok közül Ausztriában 26 szá­zalék, Csehországban 40 százalék az illegá­lis szoftvert használó cégek aránya - a töb­bi szomszédunknál viszont magasabb, mint hazánkban (Ukrajnában például 85, Romá­niában 74 százalék). Az Európai Unióban - a BSA (Üzleti Szoftver Szövetség) tavalyi tanulmánya sze­rint - 36 százalék az illegális szoftverek ará­nya. Az informatikai szervezetek úgy vélik: az illegális szoftverek visszaszorítása jelen­tős növekedést adhatna az unió számítás­­technikai iparának. Észak-Amerika mögött ugyanis az Európai Unió rendelkezik a vi­lág legnagyobb informatikai szektorával. Ma az unió 365 000 informatikai vállalko­zásban mintegy 2,5 millió alkalmazott dol­gozik, akik több mint évi 200 milliárd euró­­val gyarapítják az adóbevételeket. A kuta­tást végző cég azt jelzi: ha 2009-ig 10 száza­lékkal csökkenne az unióban az illegális szoftverek aránya, az 155 000 új munkahe­lyet jelentene. Az Európai Unió a kalózszoftverek elleni első lépéseket 2004 áprilisában tette meg, amikor elfogadta az ún. „Szellemi jogok ér­vényesítése” direktívát. Ennek keretében indította el hazánkban a BSA NagyVizIT el­nevezésű programját. A szövetség képvise­lői látogatásokat tesznek a cégek vezetői­nél, akiket felvilágosítanak a legális és raci­onális szoftvergazdálkodás elemeiről. A NagyVizIT első állomása Győr-Moson-Sop­­ron megye volt, amelyet Budapest és Pest megye követett. A látogatások elsődleges célja, hogy a BSA pontos képet alakítson ki a magyarországi kis- és középvállalkozások szoftvergazdálkodási gyakorlatáról, segít­séget és felvilágosítást adjon annak kialakí­tásában és az esetleges illegális szoftverek felderítésében. Az eddig lebonyolított több mint 200 látogatás során kiderült, hogy bár a cégek jelentős része jogkövető magatar­tást kíván folytatni, még sincs tisztában a le­gális szoftverhasználat elemeivel. A veze­tők például nem minden esetben tudták, hogy csak azokat a számítógépeket lehet a 2006. szeptember 7. 48

Next