Magyar Demokrata, 2006. július-szeptember (10. évfolyam, 27-39. szám)
2006-09-07 / 36. szám
EURÓPAI UNIÓ 1997-ben Helsinkiben az EU közlekedési bizottságának szakemberei tíz vasúti folyosó építéséről határoztak, amelyek fejlesztését az EU kiemelten támogatja. A tervek szerint ezeken zajlana az európai vasúti személy- és áruforgalom döntő része. A páneurópainak nevezett vasúti hálózatot 350 milliárd eurós ráfordításból lehetne kivitelezni. Ez az összeg a pályafelújításokat, a járműpark felújítását, lecserélését és az egyéb eszközöket is magába foglalja. A helsinki tanácskozás után tíz évvel Brüsszel harmadára csökkentette a 2007- 2013-as költségvetési időszakban e célra igényelhető pénzeket. Jacques Barrot közlekedési biztos javaslatára kiválasztották az öt legfontosabb vasúti folyosót, és ezek fejlesztésére koncentrálnak. Ebből egy, a Budapest-Lyon vonal közvetlenül, míg a Pozsony-Párizs folyosó közvetve érinti hazánkat. Ugyancsak elsőbbséget kapott a Berlinből a szicíliai Palermóig húzódó vonal, és a Varsó-Helsinki folyosó, mely a lengyel fővárosból indulva a balti államokon át jutna el Finnország központjába. Az ötödik kiemelt vasútvonal a Párizs-Madrid vonal lett, amely a Pozsony-Párizs vonalat hoszszabbítja meg az Ibér-félsziget közepéig. Josep Windsinger, az Vasúti Mérnökök Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint ezeken a vonalakon a vasúti szerelvények akár a repülők sebességének felével is száguldhatnának. Magyarországot az 1997-ben meghatározott páneurópai hálózat három folyosója érinti: a IV-es, ami Rajka/HegyeshalomBudapest-Szolnok-Lökösháza vonalon halad, az V-ös, amely a Budapestről Szlovéniába tart, valamint a Belgrád felé haladó X/B vonal. Ezeknek a korridoroknak a magyarországi hossza 1800 kilométer. Balogh Árpád, a MÁV főosztályvezetője lapunknak elmondta: a vasúttársaság már korábban belekezdett a IV-es korridor fejlesztésébe. Itt a Biatorbágy-Tata vonalat kivéve már uniós normáknak megfelelő a vasúthálózat, melyen a személyszállító vonatok sebessége elérheti az EU által célként kitűzött 160 km/óra utazósebességet. A páneurópai vasúthálózat megvalósítsa mellett Magyar Vonattal Münchenbe Cél a 160-250 kilométeres sebesség 2015-re az Európai Unió nagysebességű vasúthálózatának fel kell készülnie az óránkelt TSDT de minimum TSD kilométeres utazási sebességre. Magyarországnak három folyosón kell biztosítani a feltételeket a hipergyors vonatok áthaladásához. Hazánkban jelenleg a vonatok átlagsebessége 35-140 km/óra között alakul. VizIT alatt a számítógépek Az üzleti szoftverek több mint fele illegálisaan Magyarországon az elmúlt évben 42 százalék volt a személyi számítógépekre telepített illegális üzleti szoftverek aránya. Ez az arány hat százalékkal rosszabb, mint az uniós átlag, viszont messze jobb, mint a legtöbb kelet-európai ország mutatója. Az elmúlt évhez képest alig csökkent a kalózszoftvereket használók száma Magyarországon - derült ki egy idén májusban kiadott tanulmányból, amely szerint 2005-ben 42 százalék volt a személyi számítógépekre telepített illegális üzleti szoftverek aránya. Vagyis tízből négy szoftver illegálisan kerül a vállalatok számítógépeire. A számítások szerint ez mintegy 106 millió dollár, azaz 22,2 milliárd forint kárt okozott a szoftverek gyártóinak. Egy évvel korábban ugyanez az arány 44 százalék volt, a javulás tehát nem túl jelentős. Összehasonlításul: a közeli uniós államok közül Ausztriában 26 százalék, Csehországban 40 százalék az illegális szoftvert használó cégek aránya - a többi szomszédunknál viszont magasabb, mint hazánkban (Ukrajnában például 85, Romániában 74 százalék). Az Európai Unióban - a BSA (Üzleti Szoftver Szövetség) tavalyi tanulmánya szerint - 36 százalék az illegális szoftverek aránya. Az informatikai szervezetek úgy vélik: az illegális szoftverek visszaszorítása jelentős növekedést adhatna az unió számítástechnikai iparának. Észak-Amerika mögött ugyanis az Európai Unió rendelkezik a világ legnagyobb informatikai szektorával. Ma az unió 365 000 informatikai vállalkozásban mintegy 2,5 millió alkalmazott dolgozik, akik több mint évi 200 milliárd euróval gyarapítják az adóbevételeket. A kutatást végző cég azt jelzi: ha 2009-ig 10 százalékkal csökkenne az unióban az illegális szoftverek aránya, az 155 000 új munkahelyet jelentene. Az Európai Unió a kalózszoftverek elleni első lépéseket 2004 áprilisában tette meg, amikor elfogadta az ún. „Szellemi jogok érvényesítése” direktívát. Ennek keretében indította el hazánkban a BSA NagyVizIT elnevezésű programját. A szövetség képviselői látogatásokat tesznek a cégek vezetőinél, akiket felvilágosítanak a legális és racionális szoftvergazdálkodás elemeiről. A NagyVizIT első állomása Győr-Moson-Sopron megye volt, amelyet Budapest és Pest megye követett. A látogatások elsődleges célja, hogy a BSA pontos képet alakítson ki a magyarországi kis- és középvállalkozások szoftvergazdálkodási gyakorlatáról, segítséget és felvilágosítást adjon annak kialakításában és az esetleges illegális szoftverek felderítésében. Az eddig lebonyolított több mint 200 látogatás során kiderült, hogy bár a cégek jelentős része jogkövető magatartást kíván folytatni, még sincs tisztában a legális szoftverhasználat elemeivel. A vezetők például nem minden esetben tudták, hogy csak azokat a számítógépeket lehet a 2006. szeptember 7. 48