Magyar Demokrata, 2006. július-szeptember (10. évfolyam, 27-39. szám)

2006-09-21 / 38. szám

62 KRITIKA Tiszta Forrás ■ Vágtázó Csodaszarvas: Tiszta For­rás"- Fonó Records, 2006. Grandpierre Attila új zenekara, a Vágtázó Csodaszarvas nem ko­rábbi együttesének folytatása. A Vágtázó Halottkémekkel, ezzel az állandó együttessel szemben a Vágtázó Csodaszarvas egy bő­vebb, átfogóbb formáció, s már ebben is fontos üzenet van. A Csodaszarvasban ugyanis olyan muzsikusok játszanak, mint Bese Botond a Magyar Dudazenekar­ból, Benke Félix a Zubolyból, Ba­logh Kálmán a Gypsy Cimbalom Bandből vagy Geröly Tamás és Benkő Róbert Szabados György különböző formációiból. Ebből is látszik azonban, hogy milyen mértékben, s főként milyen mély­ségben tágult ki a Csodaszarvas zenéje a Halottkémekéhez ké­pest Egyrészt még távolabbra, egyenesen a magyar ősiség elfe­ledettnek és ismeretlennek hitt rétegébe nyúlt vissza, másrészt óhatatlanul is nyitott más kultú­rák felé, és sokkal tudatosabban használja a magyarországi folklór elemeit Ettől azonban egyáltalán nem lanyhult a Grandpierre-i ze­ne VHK-ból jól ismert lendülete, és az az őserő sem csökkent ben­ne, amit jobb híján valamiféle szent hitnek nevezünk. A Csodaszarvas nemrég megje­lent CD-je, a Tiszta Forrás el­szánt kultúra- és lélekmentés. Forradalom. Hiszen ma tényleg forradalmi tett szembemenni a globalizáció zenei áradatával, aminek semmilyen gyökerei sin­csenek, és ami még csak nem is a nemzetek zenéjének ilyen­olyan keveréke, hanem művi agydöngölés. Talán éppen ezért nem véletlen, hogy a VHK olyan népszerű lett Nyugaton friss és mégis archaikus hangjával, hogy csodálják Szabados György Bel­­ső-Ázsiába is visszanyúló zenei „idézeteit”, vagy hogy arra kér­ték Tűzkő Csaba jazzmuzsikust Franciaországban, hogy szaxofo­nozzon magyarul! Amúgy pedig felemelő dolog, hogy a Vágtázó Csodaszarvas le­meze nemcsak forradalom, de tisztelgés Bartók Béla emlékének is. Ő rakta le ugyanis annak az út­nak a járdaköveit, amelyen most a Csodaszarvas is jár. Utolsó telefonok Rettenetes érzés, mikor a telefon rossz hírt közöl, mikor tudatják velünk, hogy végleg elvesztettünk valakit, akit szeretünk. Ennél már csak az lehet borzalmasabb, ha maga a szeretett személy üzeni a vonal végéről, hogy nincs tovább.­­ A United 93-as járat utasai tudták, hogy meg fognak halni. Szerettei­ket a repülőgép telefonjairól tár­csázták fel, hogy elköszönhesse­nek és elmondhassák pár perc­ben azt, ami voltaképp elmondha­tatlan. A néző számára, hiába lát­ja, egyszerűen elképzelhetetlenek­­ ezek a pillanatok, a legszörnyűbb­­ kettősség pillanatai. Hiszen van esély a búcsúra, de hogyan lehet elviselni a tudatot, hogy akivel be­szélünk, pár pillanat múlva örökre megszűnik létezni? A film középpontjában ezek az utolsó telefonhívások állnak. Ma­gát a létjogosultságát igazolják a mozinak, hiszen mi értelme lenne játékfilmet készíteni egy olyan szörnyű históriából, melyről előre tudjuk, hogy itt nem lesz boldog végkifejlet Ez a film azért szüle­tett, hogy láthassuk, nem államok harcáról, nem mocskos hatalmi kérdésekről, még csak nem is a pénz mindenhatóságáról szól a vi­lág. Mindenkinek van egy saját vi­lága, élete, mely egyszeri és meg­ismételhetetlen. S mely Isten előtt ugyanolyan kedves, mint bárki másé, hívják akárcsak Oszama bin Ladennek, George W. Bush­­nak vagy bárkinek. Ártatlanokat küldeni a halálba senkinek sincs joga. A film nem a terroristák el­len ágál, mindenkit egyaránt fele­lősnek tart, aki számításba jöhet A képsorok után rövid - objektí­ven nehezen értelmezhető - infor­mációt olvashatunk arról, hogy az amerikai katonai parancsnokság percekkel a becsapódás után tud­ta csak meg, hogy a United 93-at eltérítették, holott végtelen számú telefon érkezhetett a bátor szívű, heroikus utasoktól és családtagja­iktól a segélyvonalakra. H. D. Étterem Olasz módra c/tm n ■ Papa Razzi - Gyöngyös, Fő tér 8. A vidéki vendéglőket több osz­tályba sorolhatjuk Vannak min­denekelőtt a közepes, korrekt ár­érték viszonyt felmutató helyek, melyek többnyire benne marad­nak a klasszikus sablonban. Ezek a legtöbb esetben szeretetre mél­tó vendéglátó kisüzemek, ahon­nan az ember elégedetten távo­zik, ha nem vár ínyenckonyhát fillérekért Utána következnek azok a helyek, melyek igyekez­nek árban utolérni a fővárost de ezt a szolgáltatással nem ellensú­lyozzák. Végül pedig van néhány kiemelkedő étterem, melyek fő­városi vagy azt akár leköröző szinten nyújtanak igencsak tisz­tességes árviszony mellett kifo­gástalan szolgáltatást Ezekhez közelít a gyöngyösi Pa­pa Razzi étterem, mely a mediter­rán konyha különlegességeit kí­nálja a Mátrai borvidék központ­jában. (A borvidék legjelentő­sebb borfalujából, a Gyöngyöstől kőhajításnyira fekvő Gyöngyös­­tarjánból­­ itt munkálkodnak a Ludányiak, Németh Attila, Szőke Mátyás, Benedekék, Kiss Balázs, s elnézést azoktól, akik kimarad­tak - visszafele jövet kifejezetten ajánlatos itt megpihenni.) Leültünk a fából ácsolt ízléses és tágas teraszon, s némi tűnődés után úgy döntöttünk, hogy a leg­kedvezőbb ajánlatot tesszük ma­gunkévá. Az egyszerűbb húséte­lek - csirke, pulyka, sertés - kö­retet is beleszámolva 1500-1600 Ft körül mozogtak, ami mellesleg rendben van, viszont a tésztát pizzát 1000 alatt (!) is kaphattunk, így tehát rendeltünk gnocehit gorgonzolamártással és spenót­tal, valamint egy padlizsánt cuk­kinit gombát hagymát paradi­csomot és erőspaprikát integráló pizzát A pizza mellé kérésre kivá­ló minőségű extra szűz olívaolajat kaptunk. Az ételek is kitűnőek voltak, és mennyiség ügyében sem érhette szó a ház elejét A számla lassabban jött, mint az étel, de ezt kompenzálta a főúr kedvessége: mikor megdicsértük az étkeket kiemelve, hogy a gno­­cchi nem előre gyártott, sablonos volt, elmondta, hogy szicíliai sza­kácsuk van, akivel még a magyar nyelvű kommunikáció sem egy­ Zene S.F. Film N X ' (K­Á ) ■ A United 93-as, angol-amerikai filmdráma "-----—• / 2006. szeptember 21. ll'rtifIiliir'.iM

Next