Magyar Demokrata, 2007. január-március (11. évfolyam, 1-13. szám)
2007-03-16 / 11. szám
34 MAGYAR & Hankó Ildikó A turulmadár A jelképek egyidősek az emberiséggel. Minden csoport, törzs, nemzet arra törekedett, hogy olyan tárgyat, fogalmat jelenítsen meg, melyhez kulturálisan többletjelentés kötődik. A jelkép nem lehet egészen önkényes, a jel és a megjelölt eszmék vagy személyek között kell legyen olyan közös vonás, amellyel kapcsolatba hozhatók egymással. A magyarok különösen sok jelképpel rendelkeznek, amelyek évszázados vagy évezredes történelmükre utalnak. Megmaradásuk, máig tartó tiszteletük a nemzet múltjához való ragaszkodását mutatják. A szimbólumok nemzetmegtartó, összetartozó jelentést hordoznak. Ezért ellenséges, a nemzeti érzést megtörni, kiirtani törekvő ideológiák mindig is igyekeztek elválasztani a nemzetet és ősi jelképeit Jelenleg is hajtóvadászat folyik az Árpád-sáv, a Szent Korona, a koronás címer, a turul és más jelképek ellen. Nem tudni, miben bíznak a „jelképvadászok”, hiszen ha több száz vagy akár ezer évig nem sikerült a mégoly elszánt hatalmaknak sem kitörölni a magyarság emlékezetéből ősi jelképeit akkor néhány felejthető év hogy lenne erre képes? Különösen akkor kerülnek elő a mitikus jelképek, ha komoly veszély fenyegeti a hazát, a nemzetet A magyarság legkorábbi ismert jelképe a turulmadár. Már a hunoknál is feltűnik, akik turulos uralkodói jelvényt használtak. Attila hun király vörös alapon fekete címerpajzsot tart a kezében a Képes Krónika egyik miniatúráján. Hogy a turul mint jelkép megmaradhatott a hunoktól Álmos vezérig, annak egyetlen oka lehet az Árpád-ház származástudatától nem volt idegen a hun rokonság, így a szimbólum megőrzése természetes, sőt kívánatos volt az identitás érdekében. Fehér Géza régész is közöl egy pliszkai bolgár és két kiszombori magyar gyűrűn látható turulábrázolást Pusztai népeknél gyakori a madár, mint szent állat jelképként vagy mitikus szellemi ősként való ábrázolása. Ennek több oka is van. A madár összekötőkapocs ég és föld, égiek és emberek között, mert mozgása nem földhöz kötött. Elterjedési területe is nagyobb, éppen mozgásszabadsága okán, mint mondjuk egy oroszláné, medvéé vagy más emlősállaté. A sólyom például szinte mindenütt előfordul a világon, természetesen különböző fajták. A pusztai népeket vándorlásuk során gyakran tapasztalták a sólymok ügyességét bátorságát gyorsaságát tanulékonyságát vadászat közben. Ennek a sólyomféle madárnak az eszményi, hibátlan, legyőzhetetlen mitikus képmása lett a turulmadár. A Turul-monda Anonymus Gesta Hungarorumában szerepel, amelyet Emese álma néven ismerünk. Ha mélyebben ásunk a múltba, ennél korábban is megjelenik a turul, nevezetesen Kézai Simonnál, aki így ír: „Ethele királyi címere, melyet pajzsán szokott hordani, egy madárhoz hasonlított, amelyet magyarul turulnak hívnak, fején koronával. Különben a hunok is egész Géza vajda koráig, míg maguk közösen kormányozták magukat ezt a címert viselték a harcban... ”A Képes Krónikában pedig ezt olvashatjuk: ,Atyja király pajzsán címert viselt ami koronás fejű turulhoz hasonlított Ezt a címert viselték a magyarok a seregben mind közönségesen, míg magukat a közösség által kormányozták, egészen Toxun fia Geyche fejedelem idejéig.” A Gesta Hungarorumban - az Emese álmában - már az eredetmondánkkal kapcsolódik össze a turul: „Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, mint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcithiának, aki feleségül vette Dentü-Megyerben Önedbelia vezérnek Emese nevű lányát Ettől mta született aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomása jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el... ” Emese álma a magyarság mitikus eredetmondája, amelyben a szellemi és a turul, a földrajzi térség, ahol dicső királyok - az Árpád-háziak - születnek, a Kárpát-medence. Emese álma átvezet a keresztény misztikába, hiszen a párhuzam elég kézenfekvő: a turul szerepét a Szentlélek tölti be. A „fogantatásból” született mindkét férfi, Álmos és Jézus áldozatként végzik életüket, hogy szellemi erejük tovább kísérje az utódokat Milyen sólyom lehetett a magyarok turulja, hiszen igen sokféle ragadozó madár él azon a területen, ahol eleink éltek. A turul szó első tudományos magyarázatát Vármbéry Ármin adta, aki közép-ázsiai török irodalmi nyelvből - a csagatájból - azonosította a „togrul” (turul) szó sólyom jelentését Egy perzsa solymászkönyv segítségével Vönöczky Schenk Jakab turkesztáni eredetű sólyomfajtával azonosította. Dúcz László tárgyi emlékeken megjelenő madárábrázolások alapján arra jutott, hogy a turul nem más, mint a kerecsensólyom. Az utóbbi madár legnyugatibb elterjedési területe a Kárpát-meden- Közép-Kínáig mindenütt előfordul, igen kedvelt vadászmadár régóta. A világon mintegy negyvenezer, hazánkban talán százharminc pár él. Becsüljük meg és szeressük ezt a szép, okos madarat, legyünk büszkék rá, hogy elkísérte a magyarokat Európa szívébe és itt is maradt, talán emlékeztetni a nemzetet gyökereire, sajátos kultúrájára. ■ 2007. március 15. E3HH2BEI ÖRÖKSÉG !