Magyar Demokrata, 2007. július-szeptember (11. évfolyam, 27-39. szám)

2007-08-09 / 32. szám

34 M­AG­YAR ÖRÖKSÉ­G „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” Hankó Ildikó L­éteznek történelmi események, amelyek egy or­szág vagy egy földrész sorsát egy meghatározott pályára állítják. Ez volt Európa számára az 1145­­ július 22-i nándorfehérvári győzelem, amely megállította az oszmán török világhatalmat Eu­­rópa déli szélénél. A déli harangszó naponta emlékeztet az összefogásra és a győzelemre. Az egész földrész létét, jövőjét befolyásoló esemény magyar örökség, Hunyadi János zseni­alitása és Kapisztrán János a magyarrá fogadott ferences test­vér hite legyőzhetetlen volt. Az egyesült magyar hadak Hunyadi János vezetésével mint­egy 12 ezer főt számláltak, a Kapisztrán János ferences szerze­tes és hadvezér által toborzott keresztes sereg 25 ezer önkén­tesből áll. Velük szemben II. Mohamed legalább 70 ezres jól fel­szerelt, erős tüzérséggel rendelkező serege állt. Emberileg le­hetetlennek látszott a törökök megállítása, ám az emberi akarat és a hit a lehetetlent is megtette. 1456. július 22-én a már vesztésre álló csata megfordult, és Hunyadi János vitézsége, valamint Kapisztrán János vakmerősége és hite győzelemre vezette a magyar sereget. A törökök ezt követően hatvanöt évig nem támadtak Európára. A magyar seregek nándorfehérvári diadala minden idők legnagyobb magyar katonai győzelme volt. Ki volt a két nándorfehérvári hős? Hunyadi János pályáját Zsigmond király udvarában kezdte lovagként. Születési évének pontos dátuma sem ismert, talán 1407 táján látta meg a napvilágot Magyarországra költö­zött havasalföldi bojárcsalád sarjaként. Szü­lőhelye sem ismert, egyesek szerint a hun­­yadvármegyei Hollós nevű várban, mások sze­rint Hunyadon vagy Hátszegen született. Tehet­ségével hamar magára vonta Zsigmond király fi­gyelmét, így pályája fölfelé ívelt. Hamarosan Szörényi bán és erdélyi vajda lett, majd Magyar­­ország Nándorfehérvár kapitánya. Jagelló Ulász­ló király nagy birtokkal ajándékozta meg hűségéért V. Lászlóval szemben, így hamarosan az ország legnagyobb földbirtokosa lett. Őseredeti tehet­ség, született hadvezér, minden neme­si származás nélkül. Egy évtizedig Magyarország első embere, mint kormányzó, mint országos főkapitány és a királyi jövedelmek kezelője. Még javá­ban tartottak a nándorfehérvári ünnepsé­gek Európa-szerte, amikor Hunyadi János a zimonyi táborban kitört pestisjár­ványban megbetegedett, és 1456. augusztus 11-én elhunyt. Halálakor mellette volt harcostársa, Kapisztrán János, akinek karjaiban lehelte ki lelkét. Kívánsága szerint Gyulafehérváron temették el. Teteme sajnos elveszett a val­lásháborúk alatt, ugyanis a temetkezőhely szarkofágjait több­ször feldúlták és kirabolták. Rácz György hajdúi 1601-ben vé­geztek nagy pusztítást a koporsók között, így csak az üres szarkofág fedlapja maradt meg, amelyet 1956-ban azonosítot­tak, mint a XV. századi Hunyadi János-szarkofág eredeti da­rabját. Gyulafehérváron ma is megtekinthető. Napjainkig folyik a vita arról, hogy a nándorfehérvári győ­zelem Kapisztrán János nélkül megszülethetett volna-e, hi­szen Hunyadi János 1456 júliusában még egyáltalán nem bí­zott a győzelem lehetőségében. Kapisztrán János közismer­ten kiváló szónok, „Isten seregének kapitánya” senkire sem hallgatva állt a kereszt mögé felsorakozott önkéntesek elé. Fegyvert nem viselt, kezében egy bot volt, rávésve Jé­zus neve. Ki volt ez a megszállott szerzetes, aki akkor már 70. életévét taposta? 1386. június 24-én, Keresztelő Szent János napján született az Aquila közelében fekvő Capistrano (ma Capestrano) nevű kis településen. A fel­tűnően tehetséges Giovanni da Capestranót a híres Perugiai Egyetem jogi karára küldték tanulni. Dip­lomája után hamarosan a legfelsőbb bíróság el­nöke lett, sőt rövid ideig Perugia kormányzója is. És még nem volt harmincéves. Ezután történt életében egy változás, ami után elhatározta: Krisztus seregét fogja szolgálni. Látomásában megjelent Szent Ferenc, és saját be­vallása szerint haja tonzúraszerűen kihullott. Belépett a ferences rendbe, vándorprédiká­torként negyven évig járta Európát, minden­nap prédikált. III. Callixtus pápa megbízásából meghirdette a török elleni háborút hazánkban, de a hívó szót igazán csak Hunyadi János, Carvajal pápai követ és Kapisztrán János értette. Megfordul a budai Vár templomában is, ahol 1456 februárjában átveszi azt a keresztet, amit a pápa küldött neki a keresztes háború meghirdetéséhez. A csatában megfáradt Kapisztrán is beteg lett, lázas vesebaja kiújul, szüntelen köhögés gyötör­te. Újlaki Miklós macsói bán, erdélyi vajda az újla­ki ferences kolostorba hívta pihenni (ma: Ilok). Októberben a haldokló hőst meglátogatta V. Lász­ló magyar király. A betegség legyűrte, és 1456. ok­tóber 23-án a kolostorban meghal. A kolostor templomában ravatalozták föl, hat napig nem temették el, mert özönlöttek a tetemhez a gyógyulni vágyó betegek. Végül Carvajal pápai legátus parancsára október 29-én a kolostor kertjében eltemették. Sírjánál számos gyógyulás történt, 1690-ben avatták szentté. ■ 2007. augusztus 9. IT’TITiTi'ni

Next