Magyar Demokrata, 2010. április-június (14. évfolyam, 14-26. szám)
2010-05-26 / 21. szám
sét Maczó úr és családja, a kastély épületét és a környező háromszáz holdnyi földet 2000 májusára sikerült a megvásárolniuk. Apró, gyűjtögető munkával sikerült az egykori berendezés egy részét, valamint hasonló stílusú korabeli bútorokat is beszerezniük, s kialakítani a kastélymúzeumot a már működő vendégház mellett. A gyűjtőszenvedély azonban elragadta a tulajdonost, aki immár nem csak a Lázárcsaládnak, de egész Nagy-Magyarországnak igyekezett élő mementót állítani. - A kastélyban semmi sem dísz, minden működik — meséli büszkén a cserépkályha-gyűjteményre mutatva. Az emeleti tanácskozóterem falain Rákóczi-, Kossuth-, Petőfi-, Horthy-képek, -nyomatok láthatók, hogy a vendégekben felélesszék a hazafias érzéseket. Mellette az olvasóterem, ahol tízezer könyv található, köztük Károlyi által fordított, 1840-ben kiadott bibliával és egy igazi ökumenikus bibliagyűjteménnyel. A vitrinekben Petőfi-, Arany-, Tompa-, Vörösmarty-, Lisztkronc-relikviák sorakoznak. De van itt Rudolf főherceg emlékalbuma, Erzsébet királynő és Ferenc József aláírásával és eredeti kormányprogramok a második világháború idejéből. A falakat egész Magyarországot ábrázoló gobelinek, szőttesek díszítik, a folyosókon a történelmi haza összes címerével szembetalálkozunk. „Nem, nem soha!" — hirdetik hangosan a plakátok, visszahúzva lelkünket a két világháború közötti időkbe. A Maczó-birtok - nem túlzás - minden szegletében kiállításokkal, gyűjteményekkel találkozhatunk. Az esketőteremben, ahol bármely vallás tagjai házasságot köthetnek, több ezer darabos hangszerkiállítással találkozhatnak a látogatók, a tanácsteremben szablyák sorakoznak, a folyosókon megszámlálhatatlan fokos- és kampósbot vár minket. A magyar vértanúk fala 1551-től 1854-ig állít emléket elesett hőseinknek. Ezt a Rákóczi-szobrot Rimaszombaton találták három évvel ezelőtt egy pincében. Arra következtetek, hogy ez a szobor 1920 előtt köztéren állhatott. A magyarok kilencven esztendővel ezelőtt elrejtették a szlovák soviniszták elől. Ha Rimaszombat újra Magyarország része lesz, visszaadom a városnak — ígéri. A látogatók minden esetben tárlatvezetés során ismerkedhetnek meg a kastély rejtett csodáival, történelmünk kevésbé ismert vagy elfeledett eseményeivel. Ahogy nőtt a birtok és a látogatók száma, úgy szaporodtak a kastély mellett felhúzott épületek is. A betyárcsárda a pusztai hagyományok életben tartására szolgál, itt nyaranta tartanak mulatságokat. Mellette turistaház várja a diákcsoportokat. A Magyarok Háza is új épület, földszintjén a nagy magyar gondolkodók idézetei igyekeznek a tanácskozók lelkébe erőt csepegtetni. A szobákban az 1848-as forradalom legnagyobb személyiségeinek, Bem apónak, Görgey tábornoknak és Petőfinek állít emléket a tulajdonos, s egy újabb kis könyvtárra is bukkanhatunk. Az emeleten újabb szobák bővítik a kastélyszálló épületét, a két épületben összesen száznyolcvan fő teljes ellátását tudják megoldani. A falakon a már jól ismert címerek és plakátok teszik hangulatossá a vendégek mindennapjait. — A miocén korban tűzhányó működött itt, a lávafolyást most is meg lehet tekinteni, túrákat is szoktunk szervezni oda — mesél a névválasztás okáról. A vulkanológusok leírása szerint a nálunk látható andezitoszlopok egyedüliek és egyediek egész Európában. A hatalmas területű park sem marad kihasználatlan. Több tó és pihenőhely kapcsolódik a birtoktörzshöz, a mezőkön állatok legelnek. Ménesek legelnek, szarvasok, őzek és tevék pihennek az árnyékban. Mangalicák és rackák rejtőznek a csalitban a többi hagyományosan magyar, hungarikum állatfajta mellett - teljesen szabadon. Néha betérnek a fogadóépület elé, ám jelenlétük senkit nem zavar. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Maczó Lászlónak tényleg sikerül az egykori nemesi birtokok hangulatát visszaadni. Az udvart járva nagy felirat hirdeti: Szabad Európa Rádió. Amikor a látogató azt hiszi, mindent látott, egy újabb kiállítással találkozik, a magyar rádiózás múzeumával. A legöregebb darab a hőskorból származik, de a több száz rádió között akad olyan is, amit egykor a párttitkárok használtak. Maczó úr a rádiómúzeum egyik szegletéből gyufásskatulyagyűjteményt húz elő, s büszkén mutatja, hány száz ország egyedülálló díszítéseit sikerült összegyűjteni. Már ezen sem lepődünk meg, hiszen magyar találmányról van szó, s itt minden magyar. - Az a célom, hogy a magyarok zarándokhelyévé varázsoljam ezt a vidéket - vallja. Aki eljön ide, láthatja, sikerül is neki. Gerhát Petra i'miShlr.T. 2010. május 26.