Magyar Demokrata, 2012. július-szeptember (16. évfolyam, 27-39. szám)

2012-07-25 / 30. szám

um multi ma MAGYARORSZÁG augusztus 11-én elhunyt. Halálakor mel­lette volt harcostársa, Kapisztrán János, akinek karjaiban lehelte ki lelkét. Kíván­sága szerint Gyulafehérváron temették el. Napjainkig folyik a vita arról, hogy a nándorfehérvári győzelem Kapisztrán János nélkül megszülethetett volna-e, hi­szen Hunyadi János 1456 júliusában még egyáltalán nem bízott a győzelem lehe­tőségében. Kapisztrán János közismerten kiváló szónok volt, „Isten seregének kapi­tánya senkire sem hallgatva állt a ke­reszt mögé felsorakozott önkéntesek elé. Fegyvert nem viselt, kezében egy bot volt, rávésve Jézus neve. Ki volt ez a megszállott szerzetes, aki akkor már 70. életévét taposta? 1386. június 24-én, Keresztelő Szent János napján született az Aquila közelében fekvő Capistrano (ma Capestrano) ne­vű kis településen. A feltűnően tehet­séges Giovanni da Capestranót a híres Perugiai Egyetem jogi karára küldték ta­nulni. Diplomája után hamarosan a leg­felsőbb bíróság elnöke lett, sőt rövid ideig Perugia kormányzója. Ezután történt éle­tében valami változás, ami után elhatá­rozta: Krisztus seregét fogja szolgálni. Látomásában megjelent Szent Ferenc, és saját bevallása szerint haja tonzúra­­szerűen kihullott. Belépett a ferences rendbe, vándorprédikátorként negyven évig járta Európát, mindennap prédikált. III. Callixtus pápa megbízásából meghir­dette a török elleni háborút hazánkban, de a hívó szót igazán csak Hunyadi János, Carvajal pápai követ és Kapisztrán János értette. Megfordult a budai Vár templo­mában is, ahol 1456 februárjában átvette azt a keresztet, amit a pápa küldött neki a keresztes háború meghirdetéséhez. A győzelem után a csatában megfáradt Kapisztrán is beteg lett, lázas vesebaja ki­újult, szüntelen köhögés gyötörte. Újlaki Miklós macsói bár, erdélyi vajda az újlaki ferences kolostorba hívta pihenni (ma: Ilok). Októberben a haldokló hőst meg­látogatta V. László magyar király. A be­tegség legyűrte, és 1456. október 23-án a kolostorban meghalt. A köztudatban úgy szerepel, hogy a déli harangszó a nándorfehérvári győ­zelem emlékére szólal meg. Ez majdnem így van, de II. Kallixtus pápa már he­tekkel a csata előtt, a Magyar Királyság területén küzdő keresztény hadak sikeré­ért való megemlékezésként rendelte el a harangszót. A Bulla Oratóriumban 1456. június 29-én felszólította Európa népe­it „pogányok elleni” imára és elrendelte a szokásos reggeli és esti harangszó kö­zött „déltájban” a harangok harmadszori megkongatását. Külhonban az elsők kö­zött Oxfordban szólaltak meg a haran­gok Nándorfehérvárért. A csúfos vereség után elvonuló törökök pedig hatvanöt évig nem támadtak Európára. Amint az idő múlásával az oszmán veszedelem is­mét erősödött, VI. Sándor pápa az 1500- as szentévben bullájában ismét elrendelte a harangszót, és 1500. augusztus 9-étől a helente megszólaló harangok a világ minden táján hirdették a hit és az össze­fogás szükségességét. Az Országgyűlés 2011-ben a nándorfe­hérvári diadal emléknapjává nyilvánítot­ta július 22-ét. Idén került sor első ízben arra a történelmi diákkirándulásra, amely mostantól a „Hunyadi Járat” címet viseli és a szervezők szándéka szerint hagyo­mányt teremt. A „Hunyadi Járat 2012” rendhagyó, izgalmast jutalomutazás azon évfolyamok nyertes pályázói részére, akik ebben a tanévben vették e történelmi korszakot. Mintegy kétszáz tizedik osz­tályos diák szárnyashajókkal indult Nán­dorfehérvárra, a mai Belgrádba július 19-én, ahol megismerkedtek a dicsőséges csata helyszíneivel és a szerbiai magyar nagykövet kíséretében megkoszorúzták a nándorfehérvárbéli emléktáblát. Ha­zafelé Kalocsán táboroztak a résztvevők, igazi katonai sátrakban, immár 100 fő hatodik osztályos diákkal kiegészülve. A „Hunyadi Járat 2012” emblémájával díszített népi ingbe öltözött háromszáz fős csoport hajóival a budapesti polgári és hadihajós felvonuláshoz csatlakozott, majd a Széchényi téren katonazenekar és hagyományőrzők fogadták őket. A ha­dihajók sortüze után a menet felvonult a Hunyadi János úton a Budai Vár tövében található Hunyadi-szoborhoz, ahol ün­nepi műsoron vettek részt. A honvédelmi miniszter az 556 éve történt események jelentőségéről beszélt a diákoknak, arra buzdítva őket, hogy merjenek saját éle­tükben a hősök méltó örököseivé válni és őrizni, majd továbbadni a diadal üzenetét. A műsor zárásaként a diákok elhelyezték az erre készített tartókban azokat a ka­vicsokat, amelyeket a nándorfehérvári fo­lyóparton gyűjtöttek, annak jelképeként, hogy a két várost a nagy, ősi ütőér, a Du­na köti össze. A szervezők remélik, hogy a „Hunyadi Járat 2012” minden diák számára életre szóló élmény volt és mindnyájan büszkék arra, hogy az első program résztvevői le­hettek. Az idén történt először meg, hogy a polgári kormány tiszteletének jeléül küldöttséget indított Nándorfehérvár­ra (ma: Belgrád)­ és háromszáz cserkész kíséretében megkoszorúzták a győztes csata színhelyét. Hankó Ildikó, Kiszely Noémi 2012. július 25.

Next