Magyar Demokrata, 2016. július-szeptember (20. évfolyam, 27-39. szám)
2016-07-27 / 30. szám
KÖZOKTATÁS Paródia? Diákparlamenti ülésről tájékoztatott az egyik tévécsatornánk. A feltehetően polgárpukkasztást célzó frizurák viselői felhevült szónoklataikban álltak ki a kreativitás mellett a tárgyi tudás rovására, mondván, hogy nem a tárgyi tudás mennyiségét kellene növelni, hanem a kreativitást. A tanár szabadon választhassa ki az általa helyesnek tartott tankönyvet, abból tanítson. Ne történelmi évszámot kelljen azoknak tanulniuk, akik felfedezők szeretnének lenni. A rövid, kétperces és futólagos tévénézésből korunk szinte minden oktatással kapcsolatos betegsége kiderült. A liberális gondolkodásmód nagy, ám leáldozóban lévő dicsőségére. Ostoba és sehova sem vezető liberális lózungokat lehetett hallani olyanoktól, akiknek iskolapadban lenne a helyük, ha nem lennének érdemtelenek arra. Már megint a farok kezdi csóválni a kutyát, ha engedik azok, akiknek a rend fenntartása lenne a feladatuk. Lehetnek olyan periférikus területei az oktatásnak, ahol érdemes meghallgatni a diákokat, de az semmiképpen sem a tananyag mennyisége vagy minősége, ami feljebbvalóikra tartozik, mert a fontos kérdésekben való engedékenység csak káoszhoz vezet. Aki nem képes elfogadni a magasabb rendűség és a nagyobb tudás tiszteletét, aki nem ismer el példaképeket, attól miként várható el, hogy egyszer lojális tagja legyen a társadalom elitjének? Vagy ez a diákparlamenti ülés csak paródia lett volna? Husz Mariann, Budapest régen Navracsics Tibor annak kapcsán, hogy megszavazta az EU-nak azt a javaslatát, miszerint azok az országok, amelyek nem fogadnak be migránsokat, 250 ezer euró büntetést fizessenek fejenként. Arról nem kívánok írni, hogy Navracsics úrnak a magyar kormány érdekeit kellene képviselni és nem szembemenni az ország érdekeivel. A jövő a tét, dönteni kell, hogy iszlám vagy keresztény Európát akarunk. Ha most beengedünk másfél vagy kétmillió iszlám vallását, az azt jelenti, hogy 15-20 év múlva többségbe kerülnek és bármelyik választáson demokratikus úton is „átvehetik a hatalmat”. Ad absurdum hivatalos vallássá tehetik az iszlámot, betilthatják a zsinagógák és templomok működését. A közigazgatásba egyre kevesebb lesz az úgymond „fehér”, akikről a jelenlegi londoni polgármester - aki éppen muszlim - már panaszkodott, hogy a londoni polgármesteri hivatalban sok a fehér. Navracsics a jövőnket kívánja feláldozni, csak azért, hogy megfeleljen az EU jelenlegi vezetőségének, a főnökeinek. Orbán Viktor nagyon jól látja, ha a migránsok elárasztják Európát, az öreg kontinens elpusztul, megszűnnek, eltűnnek értékei, egy kevert massza lesz, ahol az igazságot az imám és a terrorizmus fogja képviselni. Nagyon jó lenne, ha Navracsics úr elfogadná az Orbán-kormány migránsokra vonatkozó javaslatát és azt támogatná Brüsszelben. Veér Gyula, e-mail zuhant - mert tudja folytatni. Ez csak az angolokra érvényes, az EU-ra már nem. Mert az EU-t gazdasági szempontokra építették - csakúgy, mint korábban a kommunizmust, mert teljesen mindegy, hogy az a (politikai) cél, hogy „miénk legyen az övé” (ez a köztulajdonná tétel), vagy hogy „nekem legyen minél több” (hatékonyság, versenyképesség). Így aztán, nálunk a 68-as „új gazdasági mechanizmus” néha hozott még egy kis túlélést, de ezzel együtt csőd volt az egész. Mert nem csak gazdasági ügy a társadalombarkácsolás. Az EU is sima-egyszerű gazdasági társadalombarkácsolás, így bármilyen reform, „majd jobban csináljuk” nem fogja megmenteni. Legfeljebb húzhatja még az időt, de az így is már az ominózus 60-70 évben jár. Viszont még további túlélés (nem életidő!) elképzelhető, mert a „legyen nekem minél több” az mégis csak elfogadottabb, eltűrhetőbb kapzsiság, mint a „legyen a miénk”. A Brexitust kik siratják? A „legyen nekem minél több” énekesek és velük a hatékonyság-versenyképesség kórustagok. A Brexitet csak azok éltetik (szavazatukkal is), akik számára az élet és a társadalom nem csak gazdasági kérdés. Ezért fognak ők a „partra jutva” önállóan és sokáig élni, míg a többiek - igaz némileg gazdagabban, de - csak ideig-óráig éldegélni. P.G.: e-mail VÁLASZTÁSOK Magyarellenes koalíció Sok marosvásárhelyi és Maros megyei „magyar” nem volt hajlandó részt venni a nemrég megesett helyhatósági választásokon, csak vagy 25-30 ezer emberkéről lenne szó városi szinten. Megyei szinten a tragédia már bővebb. A helyi románok hozzáállása, közönye és nemtörődömsége a választások iránt nem mentség a helyi magyarok számára, hanem súlyosbító körülmény! Ha a magyar-magyar elballag szavazni a jelöltjeire, akkor ma, 2016- ban, magyar polgármestere és magyar tanácselnöke lehetne a Marosvásárhelynek és a megyének is. Hiába döngeti a mellét a „sikeres” RMDSZ plusz a többiek, hogy több tanácsosi helyet tudnak maguknak, mint 4 évvel ezelőtt, az általános helyzet rosszabb, mint amakkor. Romániában az élet csak románul működhet. Nem számít, hogy demokratikus vagy antidemokratikus, csak az a fontos, hogy román legyen. Ez az egyedüli szempont, a többi bagatell. Itt van például Maros megye mikszáthos esete a román Tóth Marival. Az RMDSZ-nek lett 15 tanácsosa, a PSD-nek 10, a PNL-nek szintén 10. A PNL leköszönő tanácselnöke, aki rendesen románosította Maros megyét az utóbbi 4 évben, felajánlotta a PSD-nél a megyei tanácselnöki tisztségét, csak azért, hogy nehogy egy magyar kerülhessen a tisztségbe! Ez pedig a románok magyarellenes koalíciója. A magyarok, annak ellenére, hogy 5 tanácsossal többjük van a PNL-nél és a PSD-nél, kikicek a tisztségek elosztásánál. T0., Mikháza Az élet nagy kérdései: Ha az úszás használ az alaknak, akkor mi a helyzet a bálnákkal? A levelek mondandójával a szerkesztőség véleménye nem mindig egyezik meg, ugyanezért felelősséget nem vállalunk érte. Az írásokat nem őrizzük meg, esetenként pedig rövidítve közöljük őket. 2016. július 27. EJETEE KIKET KÉPVISEL NAVRACSICS? A jövő a tét „ Vállalható megoldás, mert nem a mai helyzet, hanem a jövőbeli menekültügyi eljárás szabályozásáról van szó"-mondta nem 56 E-MAIL: LEVELEZES@DEMOKRATA.HU POSTACÍM: 1243 BUDAPEST, PF.: 592 SZERKESZTI: KECK ZSIGMOND BREXITUS LETALIS Éldegélni Brexit és halálos kimenetel? De kié is? Ha valaki a hídról a folyóba esik, annak az lesz a fontos, ki tud-e jutni a partra, és ha életben maradt, akkor már mindegy, hogy mekkorát Mazsola