Magyar Demokrata, 2018. október-december (22. évfolyam, 40-52. szám)
2018-10-17 / 42. szám
KULTÚRA kosztümös szuperprodukciókkal, mint a „Cutthroat Island - A kincses sziget kalózai”. Én úgy látom, mintha a filmalapnál nem lenne olyan személy, aki a szíve mélyén átérezné a magyar történelmi filmek fontosságát. A nemzeti ünnepeinken még ma is csak a szocializmusban készült történelmi filmeket vetítik. Az ötven évvel ezelőtt készült Egri csillagok volt az utolsó magyar történelmi film, amelyet akárhányszor jó érzés megnézni. A 80 huszár című alkotást az egyik legszebb magyar történelmi filmnek tartom, de a korszak szemlélete arra is rányomja a bélyegét. A mozi a Lenkei-huszárok történetét dolgozza fel, akik hazajöttek, majd csatlakoztak a magyar szabadságharchoz. Ez a valóságban sikertörténet volt, de a filmben akkor kudarcként lehetett csak ábrázolni. - Mi az oka annak, hogy a magyar történelmi filmek főleg a kudarcot, a sikertelenséget hangsúlyozzák? - Ezt óriási hibának tartom. Történelemből a kalandozások korából, amikor a magyarok csaknem ötven győztes hadjárat során végigpusztították fél Európát, csak két évszámot tanítanak: az augsburgi és a merseburgi vereségeket. Úgy végeztem el a történelem szakot, hogy az egyetemen meg sem említették a számunkra diadalmas pozsonyi csatát. Torz lelkialkathoz vezet, ha kizárólag csak a vereségeinket, a történelem tragikus fordulóit hangsúlyozzuk. Ha az európaiak a magyar filmművészet alapján alkotnának képet a magyar nemzetről, akkor egy bűnös, aljas, szadista nép képe rajzolódna ki. Az amerikaiak sem arról készítenek filmeket, mennyi indiánt irtottak ki a szülőföldjükön, hanem helyette megalkották a western mítoszát. Ha egy nép nem lehet büszke a múltjára, akkor nincs jövője. Aki ezt nem érti, az tudatos nemzetromboló. - Mennyiben hibáztatható a filmalap? - A filmalap jelenlegi vezetése ezt a kérdést nehezen tudja kezelni. Andy Vajna történelmi hőstettet hajtott végre, amikor a teljesen életképtelen struktúra helyett létrehozott egy újat, amely a legtöbb filmes műfajban nagyon jól működik. A magyar filmtörténelem kiemelkedő szakemberének tartom, viszont mintha a magyar történelmi filmek fontosságát nem érezné át. Hollywoodi fejjel gondolkodik, ami érthető. A történelmi filmek esetében állami megrendelésekre lenne szükség, tudatos nemzetpolitikai terv alapján. Erre sokan legyintenek, hogy azok csak kurzusfilmek lennének. „Az én generációm még úgy nőtt fel, hogy kuruc-labancosat játszottunk a grundon, mert nekünk még megadatott A Tenkes kapitánya, a Rákóczi hadnagya. A mai gyerekeknek ez a műfaj teljesen ismeretlen" Az Egri csillagok nem az volt? Egy tízmilliós országban a piac nem tud ilyen filmeket kitermelni. Nem csak a filmalap hibája, hogy nem készültek történelmi filmek, mert ezt az óriási jelentőségű feladatot nem is tudnák egyedül menedzselni. Főképp azért, mert ők csak mozifilmeket támogatnak, a nemzettudat fejlesztéséhez pedig inkább televíziós filmek, tévésorozatok, rajzfilmek, dokumentumfilmek kellenének. Havas Ágnes, a Filmalap vezetője nyilatkozta, hogy történelmi forgatókönyveket várnak, mert ezekre nagy a közönségigény. Ön szerint is hiányoznak a jó forgatókönyvek? — Mindenképpen. Ezzel együtt nem csak a forgatókönyvek hiányáról van szó. A Toldi-film nem azért nem készült el, mert nem volt jó a forgatókönyve. Vajnának abban teljesen igaza van, hogy jó forgatókönyv nélkül nem lehet jó filmet készíteni. - Egy interjúban azt mondta, egy családregénnyel hitelesen tudná bemutatni Trianon tragédiáját. Mikor olvashatjuk? - Régóta dédelgetett tervem egy olyan családtörténet regénytrilógia formájában, amely a száz évvel ezelőtti eseményeket dolgozza fel. 1918-tól 1920-ig, három év alatt döbbenetes traumát élt át a magyarság: a Monarchia összeomlása, országunk feldarabolása, őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, vörös terror, fehérterror. Csoda, hogy talpra tudtunk állni. Sajnos többet tudunk Szulejmánról, mint arról, hogy nemzetünk mit élt át száz évvel ezelőtt. Évtizedeken át beszélni sem lehetett arról, hogyan élték meg a magyar családok a határok átrajzolását. A Trianon elől menekülő tízezrek vagonokban éltek éveken keresztül. Melyik film szólt az ő szenvedéseikről? Mesélni kell arról az aknamunkáról is, amely elpusztította a Monarchiát. Senki nem tudott erről a témáról még úgy beszélni, hogy az a társadalmat megérintse. A Mátyás-regénysorozat indításával egy időben ezt a trilógiát is szeretném megírni. - Filmre lehet ezt a korszakot úgy vinni, hogy nem a szokásos depresszióval közelítjük meg? - Trianon egyszerre eposza a katasztrófának és az emberi helytállásnak, annak tükrében, hogy ez az ország létezik, túlélte, talpra tudott állni. Nyilván nem olyan hőstörténet, mint Nándorfehérvár, de a traumáinkból és a tragédiáinkból is lehet erőt meríteni. Meg kell mutatni, hogy voltak olyan magyarok, akik fegyvert fogtak még Trianon ellen is. Az újjáépítés történelmünk visszatérő motívuma. Trianon után is a múlt adott erőt: ennek az ezeréves államnak újra és újra talpra kell állnia. - Mikor jelenik meg a következő Hunyadi-kötet? - Tavasszal jelenik meg a Hunyadi-sorozat tizedik, befejező kötete, amely dupla terjedelmű lesz. Hatalmas munka, több ezer oldalas jegyzetanyagot állítottam össze csak a nándorfehérvári ostromról. Hogy jobban átlássam a helyszínt, készítettem a nándorfehérvári várról egy öt négyzetméteres terepasztalt, amelyen egytől egyig minden ház, minden bástya rajta van, hogy az ostromot a lehető leghitelesebben tudjam megírni. Egy hatalmas eposz méltó lezárásának szánom a befejező Hunyadi-kötetet. ■ 2018. október 17. IMuiWikid