Magyar Demokrata, 2018. október-december (22. évfolyam, 40-52. szám)

2018-10-17 / 42. szám

KULTÚRA kosztümös szuperprodukciókkal, mint a „Cutthroat Island - A kincses sziget ka­lózai”. Én úgy látom, mintha a filmalap­nál nem lenne olyan személy, aki a szíve mélyén átérezné a magyar történelmi fil­mek fontosságát. A nemzeti ünnepeinken még ma is csak a szocializmusban készült történelmi filmeket vetítik. Az ötven év­vel ezelőtt készült Egri csillagok volt az utolsó magyar történelmi film, amelyet akárhányszor jó érzés megnézni. A 80 huszár című alkotást az egyik legszebb magyar történelmi filmnek tartom, de a korszak szemlélete arra is rányomja a bé­lyegét. A mozi a Lenkei-huszárok törté­netét dolgozza fel, akik hazajöttek, majd csatlakoztak a magyar szabadságharchoz. Ez a valóságban sikertörténet volt, de a filmben akkor kudarcként lehetett csak ábrázolni. - Mi az oka annak, hogy a magyar történelmi filmek főleg a kudarcot, a sikertelenséget hangsúlyozzák? - Ezt óriási hibának tartom. Történe­lemből a kalandozások korából, amikor a magyarok csaknem ötven győztes had­járat során végigpusztították fél Európát, csak két évszámot tanítanak: az augs­­burgi és a merseburgi vereségeket. Úgy végeztem el a történelem szakot, hogy az egyetemen meg sem említették a szá­munkra diadalmas pozsonyi csatát. Torz lelkialkathoz vezet, ha kizárólag csak a vereségeinket, a történelem tragikus for­dulóit hangsúlyozzuk. Ha az európaiak a magyar filmművészet alapján alkotnának képet a magyar nemzetről, akkor egy bű­nös, aljas, szadista nép képe rajzolódna ki. Az amerikaiak sem arról készítenek filmeket, mennyi indiánt irtottak ki a szülőföldjükön, hanem helyette megal­kották a western mítoszát. Ha egy nép nem lehet büszke a múltjára, akkor nincs jövője. Aki ezt nem érti, az tudatos nem­zetromboló. - Mennyiben hibáztatható a filmalap? - A filmalap jelenlegi vezetése ezt a kérdést nehezen tudja kezelni. Andy Vajna történelmi hőstettet hajtott vég­re, amikor a teljesen életképtelen struk­túra helyett létrehozott egy újat, amely a legtöbb filmes műfajban nagyon jól működik. A magyar filmtörténelem ki­emelkedő szakemberének tartom, viszont mintha a magyar történelmi filmek fon­tosságát nem érezné át. Hollywoodi fejjel gondolkodik, ami érthető. A történelmi filmek esetében állami megrendelések­re lenne szükség, tudatos nemzetpoliti­kai terv alapján. Erre sokan legyintenek, hogy azok csak kurzusfilmek lennének. „Az én generációm még úgy nőtt fel, hogy kuruc-labancosat ját­szottunk a grundon, mert nekünk még megadatott A Tenkes kapitánya, a Rákóczi hadnagya. A mai gyere­keknek ez a műfaj telje­sen ismeretlen" Az Egri csillagok nem az volt? Egy tíz­milliós országban a piac nem tud ilyen filmeket kitermelni. Nem csak a film­alap hibája, hogy nem készültek törté­nelmi filmek, mert ezt az óriási jelen­tőségű feladatot nem is tudnák egyedül menedzselni. Főképp azért, mert ők csak mozifilmeket támogatnak, a nemzettu­dat fejlesztéséhez pedig inkább televíziós filmek, tévésorozatok, rajzfilmek, doku­mentumfilmek kellenének.­­ Havas Ágnes, a Filmalap vezetője nyilatkozta, hogy történelmi forgató­­könyveket várnak, mert ezekre nagy a közönségigény. Ön szerint is hiányoz­nak a jó forgatókönyvek? — Mindenképpen. Ezzel együtt nem csak a forgatókönyvek hiányáról van szó. A Toldi-film nem azért nem készült el, mert nem volt jó a forgatókönyve. Vaj­nának abban teljesen igaza van, hogy jó forgatókönyv nélkül nem lehet jó filmet készíteni. - Egy interjúban azt mondta, egy családregénnyel hitelesen tudná bemu­tatni Trianon tragédiáját. Mikor olvas­hatjuk? - Régóta dédelgetett tervem egy olyan családtörténet regénytrilógia formájában, amely a száz évvel ezelőtti eseményeket dolgozza fel. 1918-tól 1920-ig, három év alatt döbbenetes traumát élt át a magyar­ság: a Monarchia összeomlása, országunk feldarabolása, őszirózsás forradalom, Ta­nácsköztársaság, vörös terror, fehérterror. Csoda, hogy talpra tudtunk állni. Sajnos többet tudunk Szulejmánról, mint arról, hogy nemzetünk mit élt át száz évvel ezelőtt. Évtizedeken át beszélni sem le­hetett arról, hogyan élték meg a magyar családok a határok átrajzolását. A Tria­non elől menekülő tízezrek vagonokban éltek éveken keresztül. Melyik film szólt az ő szenvedéseikről? Mesélni kell arról az aknamunkáról is, amely elpusztította a Monarchiát. Senki nem tudott erről a témáról még úgy beszélni, hogy az a társadalmat megérintse. A Mátyás-re­­génysorozat indításával egy időben ezt a trilógiát is szeretném megírni. - Filmre lehet ezt a korszakot úgy vinni, hogy nem a szokásos depresszió­val közelítjük meg? - Trianon egyszerre eposza a kataszt­rófának és az emberi helytállásnak, an­nak tükrében, hogy ez az ország létezik, túlélte, talpra tudott állni. Nyilván nem olyan hőstörténet, mint Nándorfehérvár, de a traumáinkból és a tragédiáinkból is lehet erőt meríteni. Meg kell mutatni, hogy voltak olyan magyarok, akik fegy­vert fogtak még Trianon ellen is. Az újjá­építés történelmünk visszatérő motívuma. Trianon után is a múlt adott erőt: ennek az ezeréves államnak újra és újra talpra kell állnia. - Mikor jelenik meg a következő Hu­nyadi-kötet? - Tavasszal jelenik meg a Hunyadi-so­rozat tizedik, befejező kötete, amely dupla terjedelmű lesz. Hatalmas munka, több ezer oldalas jegyzetanyagot állítot­tam össze csak a nándorfehérvári ostrom­ról. Hogy jobban átlássam a helyszínt, készítettem a nándorfehérvári várról egy öt négyzetméteres terepasztalt, amelyen egytől egyig minden ház, minden bás­tya rajta van, hogy az ostromot a lehető leghitelesebben tudjam megírni. Egy ha­talmas eposz méltó lezárásának szánom a befejező Hunyadi-kötetet. ■ 2018. október 17. IMu­­iWik­id

Next