Magyar Demokrata, 2018. október-december (22. évfolyam, 40-52. szám)

2018-10-17 / 42. szám

KULTÚRA A FILMESEINK MÉG MINDIG FÉLNEK A NACIONALIZMUSTÓL Tudatos nemzetrombolók Egy társadalom, egy nemzet történelemképe nem a tankönyvekből merít legtöbbet, hanem a tévéből és a mozifilmekből. Ha az európaiak a magyar filmművészet alapján alkotnának képet a magyar nemzetről, akkor sajnos egy bűnös, aljas, szadista nép képe rajzolódna ki - mondta a Demokratának a Bán Mór néven író Bán János. A Hunyadi-regényciklus alkotóját arról kérdeztük, miért nem készülnek évtizedek óta magyar történelmi filmek. - 2013-ban azt nyilatkozta, megvet­ték a Hunyadi-regények filmes jogait, és készül a forgatókönyv. Mi az oka annak, hogy a nándorfehérvári csatáról film mégsem az ön művei alapján való­sul meg? - Az elmúlt években többször tárgyal­tunk a Magyar Nemzeti Filmalappal egy Hunyadi János-filmről. Szinopszisok, forgatókönyvvázlatok készültek, de olyan anyagot nem tudtunk összeállítani, ami­vel mi magunk elégedettek lettünk volna. Egy tízkötetes regényfolyamot nem lehet egyetlen mozifilmbe összesűríteni. Nem egymással versengő koncepciók küzdel­méről van tehát szó. A nemrégiben be­jelentett Nándorfehérvár-film Hegedűs Bálint forgatókönyve alapján, Szász János rendezésében készül, és gondolom, sem­mi köze a regényeimből készült vázlatok­hoz. Fejlesztése akkor kapott zöld lámpát, amikor a filmalapon érezhetően megnőtt a társadalmi, politikai nyomás: most már igazán készíthetnének egy nagyszabású történelmi játékfilmet. Ekkor egyetlen mozdulattal félretolták a korábbi Hunya­­di-filmterveket, és újat rendeltek a saját emberüktől. - Miért nem voltak elégedettek a saját forgatókönyvükkel? - Az én tízkötetes, ötezer oldalas re­gényciklusomból szinte lehetetlen já­tékfilmet készíteni, mint ahogy például a Trónok harcából sem lehetne egyetlen mozifilmet csinálni. Egy mozifilmben a regényszéria elejét vagy a végkifejle­tét, a nándorfehérvári ostromot érdemes megcsinálni. Mi magunk egy tízrészes tévéfilmsorozat tervével álltunk elő, ami a Hunyadi-regényekből készülhetne, és nagyon pozitív fogadtatásra találtunk ezzel az elképzeléssel. Azonban hiába vártuk, hogy elinduljon a sorozat előké­szítése. Évekig húzták az időt, majd szó nélkül félretolták ennek a nemzetközi koprodukcióban elkészítendő sorozatnak a tervét. Helyette a filmalap önálló mo­zifilm készítése mellett döntött, saját for­gatókönyv-fejlesztési igazgatóját, Hege­dűs Bálintot kérve fel az írásra. Félreértés ne essék, logikusnak tartom a döntést, hogy a nándorfehérvári csatáról készül a film, hiszen ezt mi is javasoltuk. Azt viszont vitatható döntésnek tartom, mi­ért nem Hunyadi János a tervezett film főszereplője, és miért egy hollywoodi sé­mára kitalált fiktív testvérpár. - A történelmi sorozatok most a rene­szánszukat élik. - A történelmi sorozatok, a Vikingek, a Tudorok, a Borgiák világszerte népsze­rűek, ráadásul a fenti sorozatok egy ré­szét Magyarországon forgatják. A török Szulejmán azért az egyik legnézettebb sorozat Magyarországon, mert a magya­rokat is kiemelten érdekli a történelem. Az én generációm még úgy nőtt fel, hogy kuruc-labancosat játszottunk a grundon, mert nekünk még megadatott A Tenkes kapitánya, a Rákóczi hadnagya. A mai gyerekeknek ez a műfaj teljesen ismeret­len. Egy társadalom, egy nemzet történe­lemképe nem a tankönyvekből merítke­­zik, hanem a tévéből és a mozifilmekből. Szulejmán szultán udvarát, háremének belső viszonyait sokkal jobban ismerjük, mint a nemzetünk történetének főbb eseményeit. Ennél nagyobb baj, hogy a történelmünk egy adott szeletét a ma­gyar nézők török szemszögön keresztül ismerik meg. Nonszensz, hogy a magyar néző a törököknek szurkol a Szulejmán epizódját nézve, mondjuk a mohácsi csa­tában. - A filmalaptól nem kaptak útmu­tatást, milyen forgatókönyvet várnak önöktől? - Részt vettem a filmalapnál egy for­gatókönyv-fejlesztésen, ahol az egyik filmalapos szakember azt javasolta, ír­junk egy olyan filmet Hunyadi Jánosról, ahol ő egy román hős, akit az elnyomó magyar nacionalisták kivetnek maguk közül. Nem fogadtuk meg ezt a tanácsot. A most általuk készített Az utolsó bástya koncepciója a megjelent hírek szerint arra épül, hogy Dugovics Titusz és a janicsár, akit magával ránt a mélybe, édestestvérek. Félő, hogy ez a fiktív testvérharc erősen tompítja a civilizációk harcáról szóló Hu­nyadi-eposzt, cserébe viszont megkapjuk a történet hollywoodizált verzióját. Kí­váncsian várom, hogyan működik ez a testvérharceffektus a filmben. - Mit gondol Szász Jánosról? - Szász Jánost kiváló rendezőnek tar­tom, aki meggyőződésem szerint sokkal jobb filmet forgatott volna a Sorstalan­­ságból, mint amit végül Koltai Lajos le­tett az asztalra. Szász János nagyon sze­rette volna vászonra vinni Kertész Imre regényét, de nem kapott rá lehetőséget. Úgyhogy szerintem ő pontosan átérzi azt, amit most sokan éreznek a Nándorfehér­vár-film ügyében. - Ön szerint miről szól a nándorfe­hérvári eposz? - Vallások, népek, civilizációk harcá­ról. Hitről, kitartásról és hazaszeretetről. A nándorfehérvári győzelem világtörte- SZÖVEG LASS GÁBOR FOTÓT. SZÁNTÓ GYÖRGY 2018. október 17. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék