Magyar Demokrata, 2019. július-szeptember (23. évfolyam, 27-39. szám)
2019-08-22 / 34. szám
rendelkezett, mint most: mocsarak, vizes rétek, erdők borították. Ezzel bizonyítást nyert, hogy a „Török temető” környékén, ahol jelenleg a Magyar—Török Barátság parkja van, nem állhatott település, hiszen ártéri terület volt. A másik feltételezett helyszín a XVIII. században alapított turbéki kegytemplom, amely az ásatási helyszíntől mintegy egy kilométerre található. A néphit szerint a templom helyén temették el Szulejmán szívét és belső szerveit. A templom homlokzatára 1913-ban került fel egy emléktábla, amely török és magyar nyelven azt hirdeti, hogy Szulejmán ott hunyt el. Sokáig az volt a közvélekedés, hogy ez a templom épült rá Szulejmán türbéjére. A kutatócsoport térinformatikai modellezéssel igazolta, hogy ez a terület olyan mélyen feküdt, hogy onnan nem lehetett látni a szigetvári várat, másrészt ez is nagyon vizes rész volt, ráadásul a geofizikai mérések nem tárták fel épületek maradványait - magyarázza Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Hat év krónikája 2013 őszén tehát a kutatócsoport tudományosan igazolta, hogy a türbe nem lehetett ott, ahol eddig keresték, továbbá meghatároztak egy nagyobb területet, ahol nagy valószínűséggel lennie kell. 2014-ben műszeres vizsgálatok segítségével Mekka felé tájolt épületek nyomaira bukkantak. 2015-ben Fodor Pál vezetésével az MTA BTK is beszállt a kutatásokba, és így év végére sikerült feltárni egy közel egy méter vastag falú épületet, az előcsarnokával együtt. Megtalálták azokat a faragványokat is, amelyek díszítették az építményt. A jellegzetességek alapján a kutatók megállapították, hogy a türbe maradványai kerültek elő. A helyszínre érkező török szakértői csoport az épület díszítményei alapján megerősítette, hogy az épület valóban nem más, mint a régóta keresett sírkápolna. A türbe közepén a törökök szimbolikus koporsót helyeztek el, amely alatt az a két méter mély gödör helyezkedett el, amelyben a szultán teste az ostrom után 42 napig nyugodott. A kutatócsoport megtalálta a koporsót tartó emelvény nyomait is. Herceg Esterházy Pál 1664-es beszámolójából kiderül, hogy az erődítménnyel körbevett türbe mellé további épületeket emeltek. Esterházy Pál rajza akkor készült, amikor Zrínyi Miklós katonái a téli hadjárat során felégették a Turbék nevű helységet. Bár a rajz stilizált, és nem pontos méréseken alapul, a kutatók másfél évszázada ebből indultak ki, és a jelen feltárás is erre támaszkodott. A kutatások előrehaladtával a magyar állam egyre több forrást biztosított a célra, 2015-ben 63 millió forintot. 2015 végén újabb geofizikai felmérést végeztek, ekkor megtalálták a türbe melletti dzsámi falait is. Ezt 2016-ban sikerült teljesen kiásni, és ekkor bukkantak a mellette lévő derviskolostor néhány cellájára is. A derviskolostor feltárása három évig tartott, 2017-ben a nyugati szárnyát, idén pedig a déli szárnyát ásták ki. Az ásatási helyszín 2016-ban állami védettséget kapott, 2017-ben pedig kormányhatározat döntött arról, hogy a területet állami kézbe kell venni. Egy objektum azonban még 2019 elején is hiányzott. Esterházy Pál rajzán látható egy hosszúkás épület, amelyet katonai barakknak nevezett el. Ezt a kutatás kezdete óta hiába keresték, idén azonban sikerült beleásni. Kiderült, ez egy cölöpépület, a talajradar ezért nem észlelte, így csak a klasszikus régészeti módszerrel lehetett feltárni. A kutatócsoport hatéves munka után idén jutott el oda, hogy az Esterházy Pál rajzán lévő összes épületet megtalálták. A kutatás a végéhez közeledik, idén be is fejeződik. Hátravan még a kaszárnya épületének teljes feltárása, az erődítmény több pontjának megvizsgálása és a zarándokközponthoz tartozó civil település azonosítása is. A zarándokváros Szulejmán 1566. szeptember 7-én éjjel, a sátrában halt meg. Ezen a helyen egy üregbe helyezték a testét, és 1575 körül itt építették fel a türbét, a dzsámit és a derviskolostort. Mivel Zrínyi Miklós fia, Zrínyi György gyakran portyázott erre, ezért a törökök őrséget állítottak fel. Miután török katonákat telepítettek le a családjaikkal együtt, elkezdődött a település fejlődése. 1579-ben már ötven háztartást írtak össze. Fürdő, iskola és egy másik mecset is épült, a XVII. század végén már száz katona állomásozott itt. A település neve a XVII. században lett Turbék. Mai szóhasználattal élve, fellendült a turizmus, ugyanis az Oszmán Birodalom válságos korszakát élte, Szulejmán egyre inkább példaképpé vált, zarándokok ezrei keresték fel a türbét. Turbékon a keresztények már a XVII. század elején megjelentek. Katolikus papjuk is volt, a század végén pedig már elképzelhető, hogy többséget is képezhettek a városkában. 1683-ban, Bécs ostroma előtt Kara Musztafa nagyvezír Turbékra zarándokolt, hogy imádkozzon Bécs sikeres bevételéért. A hadjárat nem járt sikerrel, az oszmán sereget szétverték, és megindultak a felszabadító háborúk. 1686-ban felszabadult Pécs, de Szigetvár és Turbék még egy ideig tartotta magát. 1688-ban a keresztény csapatok blokád alá vették Szigetvárt. A törökök az éhezés és a hideg miatt feladták Szigetvárt, Turbékról pedig már korábban kivonulnak. Pap Norbert elmondta, a türbét és a dzsámit jezsuita szerzetesek Szűz Máriának szentelték fel, ahogy fogalmazott, egyfajta szakrális visszafoglalás történt. A császári katonaság néhány évvel később aztán teljesen széthordta az épületeket, mert szüksége volt a téglákra. A díszes faragványokat, a türbe ólomtetejét pedig eladták, amelyről egy 1693-as jegyzőkönyv is tanúskodik. Amit a forrásokból biztosan lehet tudni, hogy 1692-ben már csak egy fal állt az épületek helyén. Amikor száz évvel később Csokonai Vitéz Mihály ott jár, már KonfUnál 2019. augusztus 22.