Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)
2020-02-19 / 8. szám
MAGYARORSZÁG ETNIKAI MÉSZÁRLÁS POZSONYLIGETFALUN 1945 NYARÁN Felvidék mártírjai Szárazajta és Barcaföldvár Erdélyben, Csúrog, Mozsor, Zsablya a délvidéki Sajkás-vidéken, Szolyva Kárpátalján a második világháború utáni magyar holokauszt megannyi temetője. E sorba tartozik Pozsonyligetfalu is, ahol 1945-ben több ezer ártatlan magyart és németet gyilkoltak le a csehszlovák hadsereg martalócai, akik kegyetlenségben nem maradtak el a szerb, román, szovjet tettesektől. Pozsonyligetfalu Pozsonytól délre, a Duna jobb partján található, ma már a szlovák főváros közigazgatási része. Az egykori település helyén ma lakótelepek és áruházak végeláthatatlan sora terpeszkedik, elfedve a véres közelmúltat. Nem itt történt a nyugati hatalmak által mesterségesen megteremtett „csehszlovák demokrácia” első vérengzése. Pozsonyban 1919 februárjában áldozatokat is követelő véres sortűzzel oszlatták szét az akkor még magyar és német többségű város idegen uralom alá vetése ellen tiltakozó tüntetést. Egy hónappal később Zselízen is halottak maradtak az utca kövén a csehszlovák hadsereg sortüze után, 1919 májusában pedig közel 300, a megszállás ellen fellázadó magyar fiatalt mészároltak le az új állam fegyveresei. A pozsonyligetfalui tömeggyilkosság azonban ezeken is túltett. Mi is történt 75 évvel ezelőtt? 1944 novemberében a visszavonuló német hadsereg kényszermunkatábort hozott létre a Duna jobb partján, melynek foglyait a Csehszlovákia által kiépített, ám annak 1939-es összeomlása után a Harmadik Birodalomhoz került védműrendszer megerősítésére vezényelték. 1945 tavaszán a lágerbe magyar és német rabokat hurcoltak a megszálló szovjetek. A tábort az év nyarán átvette a Csehszlovák Hadsereg 17. gyalogezrede, amelynek tagjai válogatás nélkül további magyar és német polgárokat fogdostak össze, összesen közel 2500 embert. A katonák fékevesztetten kegyetlenkedtek, akiről úgy gondolták, hogy nem tud elég jól szlovákul, azt egyszerűen agyonlőtték. Nemcsak felnőtt férfiakat, hanem nőket és gyerekeket, köztük csecsemőket is. A felmenői révén az üldöztetésben érintett Dunajszky Géza tanár, közíró kutatásaiból tudjuk, hogy e gyalogezred fegyvereseinek kezéhez már korábban is ártatlanok vére tapadt, 1945. június 18-áról 19-ére virradó éjjel Prágából Pozsonyba tartva a morvaországi Prerov vasútállomásáról egy vonat teljes utazóközönségét, 267 kényszermunkáról hazafelé tartó magyart és németet öltek meg egy közeli falucska, Horni Mostenice Svéd sánc nevű dűlőjében. Az áldozatok között 120 nő és 75 gyerek is volt, 7-8 hónaposak is. A tömeggyilkosságra, amint arra Dunajszky Géza tényfeltáró munkája nyomán fény derült, Karol Pazar hadnagy, az ezred vizsgálótisztje és Bedrich Smetana ideológiai tiszt kezdeményezésére Ludvík Svoboda hadseregtábornokon keresztül nem más, mint Edvard Benes adott parancsot. Ami Smetanát illeti, csak névrokona a nagy cseh zeneszerzőnek, eredeti neve Friedrich Smitzer. Kalandos életútja volt, előbb a Tiso-féle független szlovák állam hadseregének tisztje lett, később moszkvai titkosszolgálati kiképzésen vett részt, majd egy szovjet partizáncsapat tagjaként már 1944 szeptemberében felvidéki német civilek meggyilkolásában segédkezett, utóbb belépett az újjáalakuló csehszlovák hadseregbe. Smetana Smitzer a pozsonyligetfalui haláltábor foglyainak legyilkolásában is aktívan közreműködött Jozef Janiéval és Eduard Kosmel táborparancsnokkal együtt. Irányításukkal 1945. június 20. után az említett 17. gyalogezred martalócai válogatás nélkül végeztek ki felnőtteket, időseket, nőket, gyerekeket. A nehézkes dokumentálhatóság eddig mintegy 530 áldozat azonosítását tette lehetővé, a valós szám több ezerre rúghat. Túlélő szemtanúk beszámolói szerint a csecsemőket kézbe vették, úgy lőtték agyon őket. A pozsonyligetfalui láger halomra gyilkolt foglyait tömegsírokba temették, ezek fölé az 1970-es évek első felétől az 1980-as évek közepéig hatalmas kiterjedésű panelrengeteget húztak fel. Szlovák lakosaik a magyar és német mártírok porai fölött élik mindennapjaikat, és ott tolják megrakott bevásárlókocsijaikat az elmúlt évtizedekben emelt nagyáruházak vásárlói is. És még mindig vannak feltáratlan tömegsírok. Az áldozatoknak Géczy Dávid és Udvardy Zoltán Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilmje állított méltó emléket, a drámai mementót január 27- én vetítette a közmédia M5 kulturális csatornája. I^^SZÖVEG ÁGOSTON BALÁZS 2020. február 19. lilHullWrrld 36