Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)

2020-04-08 / 15. szám

I LEFEKTETTÉK A GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉS ALAPJAIT Többfrontos válságkezelés Mintegy négyezermilliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot jelentett be hétfőn a miniszterelnök. Az újabb, immár második nagyobb akcióterv a foglalkoztatást, a beruházásokat, a bérfizetéseket támogatja a válság miatt bajba került ágazatokban. Válságkezelésre a kormány a GDP 18-20 százalékát csoportosítja át, ám Orbán Viktor ígérete szerint a költségvetési hiány így sem lesz több 2,7 százaléknál. SZÖVEG SZARKA SÁNDOR - Tíz év megfeszített és szívós munká­jával már épp egyenesbe jöttünk, amikor a koronajárvány megérkezett Európába, és veszélybe sodorta mindazt, amiért ed­dig dolgoztunk — utalt az intézkedések fontosságára Orbán Viktor. Hiszen mára egyértelművé vált: a kialakult helyzet ve­szélyezteti a foglalkoztatásban, bérfelzár­kózásban, beruházásokban elért kedvező mutatókat, sőt kisvállalkozások tömegeit teheti tönkre. Ahogy a miniszterelnök hangsúlyozta: a gazdaságvédelmi akció­tervekkel annyi munkahelyet kívánnak létrehozni, amennyit a járvány tönkretesz. Míg a három héttel ezelőtt bejelentett intézkedések inkább a válság által sújtott egyéni egzisztenciák (hiteladósok, katás kisvállalkozók) tehermentesítését szol­gálták, addig most a bajba jutott ágazatok újraépítésének megalapozása a cél. Vagyis a turizmus, a vendéglátó-, az egészség-, az építő-, a film- és kreatívipar, a mező­­gazdaság, az élelmiszeripar, a logisztika és a közlekedés lehetnek a kiemelt támo­gatások fő nyertesei. A munkahelyterem­tés jegyében emellett az állam átvállalja a rövidített munkavégzést alkalmazó cégek bérköltségeinek egy részét, továbbá 450 milliárd forint értékben beruházásokat is támogat. Egy óriáscsomag részeként emellett 2000 milliárd forint keretösszeg­gel kaphatnak kamat- és garanciatámoga­tott hiteleket a magyar vállalkozások. A bejelentett keretcsomagot tárgyalások alapozták meg a vállalkozói érdekképvise­letekkel és a kamarákkal, amelyek előtte, gyakorlatilag a koronavírus magyarorszá­gi megjelenése óta többhetes konzultációt folytattak az érintett ágazatok vállalkozá­saival. A gazdaság különböző területeit egész más módon érte utol a válság. Az első körben érintett turizmusban 428 ezer embernek csökkent számottevően a jöve­delme, de az újabb és újabb tiltások nyo­mán további 80 ezernek került veszélybe a munkája a kulturális szolgáltatások, a sport, a szórakoztatóipar és a személy­­szállítás területén. Az építkezések ugyan nem álltak le, de ágazati jelzések szerint ott az okoz nehézségeket, hogy 15 ezer vendégmunkás volt kénytelen hazatérni a határlezárások miatt, továbbá az idősebb dolgozók is szüneteltetik a munkát. Meglepetés, hogy a program nem a költségvetési deficit jelentős növelésé­vel teremtené elő a szükséges forrásokat, hanem jórészt belső átcsoportosítással. Pedig az Európai Bizottság néhány hete engedélyezte a tagállamoknak, hogy ko­­ronavírus-válságra tekintettel túlléphes­sék az államháztartási hiányra vonatkozó korlátozásokat, és az olasz, francia - de akár az amerikai - válságkezelés látható­an ebbe az irányba mozog. A magyar mi­niszterelnök szerint ugyanakkor a gazda­ságvédelmi akcióterv programjai a GDP tervezett egy százalékáról csupán 2,7 szá­zalékra növelik a költségvetési deficitet. Az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai után tehát a kormány, ahogy Palkovics László innovációs miniszter hangsúlyozta, a válságos időszakban sem akarja növelni Magyarország külső kitettségét. A múltkori és mostani csomagterv együtt mintegy négyezermilliárd forint forráskoncentrációt jelent. Az önként vállalt költségvetési korlátok miatt jut­nak különös szerephez a különböző tá­mogatott hitelkonstrukciók, ám emellett minden bizonnyal feltűnnek majd - a Nemzeti Bank bevonását is feltételezve — újabb unortodox megoldások. ■ PLUSZNYUGDÍJ, AMIKOR SENKI SEM VÁRTA - Most a munkahelyeket kell menteni, de ne feledkezzünk el a nyugdíjasok­ról se - vezette fel a miniszterelnök a gazdaságvédelmi akcióterv legvá­ratlanabb pontját, a 13. havi nyugdíj ismételt bevezetését. A pluszjuttatást 2021 januárjától fokozatosan fogják bevezetni, vagyis négy éven át rendre egyheti nyugdíjjal többet kapnak az érintettek. A 13. havi nyugdíjat még a 2009-es válság során szüntette meg a Bajnai-kormány. A költségvetés akkori és mostani teherbíró képessége közöt­ti különbséget látványosan példázza, hogy ezúttal a válságidőszak ellenére kerülhet sor a juttatás visszaállítására. 2020. április 8. GAZDASÁG 21

Next