Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)

2020-04-08 / 15. szám

MAGYARORSZÁG VISSZAJELZÉS NÉLKÜL A PEDAGÓGUS FÉLKARÚ ÓRIÁS Összefogás a diákokért Soha nem volt még ilyen fontos a diák-szülő-pedagógus együttműködés és a bizalom egymás iránt - mondta a Demokratának Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, akivel a digitális távoktatás kezdeti tapasztalatairól beszélgettünk. - Bő két hét telt el a veszélyhelyzet ki­hirdetése és a digitális távoktatás beje­lentése óta. Hogyan fogadták az intéz­mények a döntést? - Ebben a helyzetben ez logikus dön­tés volt. Természetesen óriási feladatot jelent, amire nem lehetett felkészülni, de még mindig sokkal jobb megoldás, mint az iskolába járás, az év elhalasztása vagy felfüggesztése. Ezért aztán - a visszajel­zéseink szerint - a pedagógustársadalom nagy többsége a legjobb tudása alapján próbál helytállni. -Mennyire veszik komolyan a diá­kok, hogy iskolába járni nem, tanulni viszont kell? - Nagyon sokféle diák van. Van, aki bármilyen körülmények között tisztessé­gesen elvégzi a munkáját, és van, aki álta­lában keresi a kevesebb energiabefektetést igénylő megoldásokat. Nem gondolom, hogy most más lenne a valóság. Az önál­ló vagy önállóbb munka azonban mindig nagyon komoly erőket tud mozgósítani. És ha picit jobban belegondolunk, be­láthatjuk, hogy elsősorban mindenkinek maga miatt kell tanulnia. - Hogy tudtak alkalmazkodni a peda­gógusok az új helyzethez? -Az előzőhöz hasonlóan természete­sen az is igaz, hogy nagyon sokfélék va­gyunk mi, pedagógusok is. Vannak, akik eddig is rendszeresen használtak digitális eszközöket, persze nem feltétlenül eb­ben az értelemben, ahogyan most kell, és vannak, akik, egy kollégám szavait idéz­ve, inkább az analóg világ kedvelői voltak. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy az első időszakban a biztonságosan hasz­nált eszközt, a biztonságosan működ­tethető felületet vagy rendszert vegyük igénybe. Fontos, hogy mi magunk is kialakítsuk a saját napi, heti munkaren­dünket. Tegyük világossá a tanítványa­inknak, mit és hogyan várunk el tőlük. - Hogy telik ma egy tanár munkanap­ja? - A megtervezett és előre jelzett módon kiosztja a napi feladatokat. Biztosan van­nak olyanok is, akik heti vagy legalább­is összevontan több órára szóló anyagot küldenek, és nem várnak napi visszajel­zést. Egészen biztos, és tantárgyanként ez teljesen más lehet, hogy sokan tarta­nak élő kapcsolatot tanítványaikkal, cso­portjaikkal vagy akár az egész osztállyal. Itt szerintem arra kell figyelni, hogy ezek az órák ne legyenek 45 percesek, mert így lekötni a figyelmet még sokkal nehezebb, mint élőben. És az is igaz, hogy amelyik családban több diák van, és még otthon­ról is dolgoznak, még jobban kell figyelni arra, hogy megvannak-e a munka felté­telei. Tehát többségében: feladatkiosztás, majd a feladatok ellenőrzése, személyes kapcsolat. Vannak iskolák, munkaközös­ségek, amelyek egymással is rendszeresen megosztják a tapasztalataikat. -Az Oktatási Hivatal számos mód­szertani ajánlást fogalmaz meg. Sikerül ezeket átültetni a gyakorlatba? - Nagyon sokan próbálnak segíteni az oktatási rendszeren belülről és kívülről is. Minden segítség jól jön, bárhonnan érkezzék. -Talán a legtöbben a KRÉTA rend­szert használják. Mik az előnyei? -A KRÉTA-ban ott vannak az elér­hetőségek, gyorsan lehet megszólítani a diákokat, a pedagógusokat, a szülőket. Azonnal dokumentál mindent, a diákok már regisztrálva vannak, és ismerik.­­Mekkora azon családok aránya, ahol nincsenek otthon digitális okta­táshoz szükséges eszközök? — Nincsen pontos tájékoztatásom a technikai felszereltségről. Ugyanakkor SZÖVEG HERNÁDI ZSUZSA FOTÓT. SZÁNTÓ GYÖRGY 2020. április 8. ID Jiií Misrifti

Next