Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)

2020-04-08 / 15. szám

maradnak-e, hiszen az internet hirte­len túlterheltsége miatt több szolgáltató csökkenteni kényszerült a képminőséget, nem beszélve arról, hogy ezek a vállalatok leginkább az új tartalmakkal vonzzák be az előfizetőket, a filmgyártás pedig világ­szerte leállt a járvány miatt. A vesztegzár eredményeként az inter­netes vásárlás is dübörög. Miközben az Egyesült Államokban már a hatmilliót is átlépte a járvány miatt munkájukat elvesz­tők száma, az internetes kereskedelemmel foglalkozó Amazon százezer ember fel­vételét tervezi, hogy eleget tudjon tenni a megnövekedett számú rendeléseknek. Kí­na rivális vállalata, az Alibaba pedig élel­miszer-kiszállítással bővítette portfólióját. Míg a hagyományos légitársaságok a túlélésért küzdenek, a magántársaságok szó szerint szárnyalnak, hiszen a fizető­képes felső tízezer és az üzleti elit útjába nem állhat semmiféle karantén. Az ame­rikai Paramount Business Jets bevallása szerint a hozzájuk beérkező megkeresések 400, a foglalások pedig 25 százalékkal nőt­tek a járvány kitörése óta. Miközben pedig a Kínába és Kínából irányuló kereskedel­mi forgalom hozzávetőleg 90 százalékkal csökkent, az ázsiai charter légitársaságok­nál jelentősen megnőtt a kereslet. A hong­kongi Air Charter a Hongkong-Sang­­haj és a Hongkong-Peking útvonalon 70 százalékos növekedést könyvelhet el, a szintén hongkongi May Jets chartertár­saságnál pedig megháromszorozódott a foglalások száma. A legnagyobb győztesek viszont aligha­nem a gyógyszeripari vállalatok lesznek. A világ vakcinapiacának 85 százaléka négy cég, a brit GlaxoSmithKline, a francia Sa­nofi, valamint az amerikai Merck és Pfizer kezében összpontosul, ezek tőzsdei indexe soha nem látott rekordokat döntöget. De szárnyal a japán Fujifilm is, amelynek Avi­­gan nevű influenza elleni gyógyszere az elsődleges tesztek során hatékonynak bizo­nyult a koronavírus ellen is. Nem meglepő, hogy ma már a kisebb gyártók is a korábbi­nál lelkesebben jelentik be kutatásaik rész­­eredményeit, melyek hatása a részvényeik árfolyamán azonnal meglátszik. A globális nagyvállalatoknak sokszor már eddig is olyan befolyásuk volt, amit egyes országok is megirigyelhetnének. Ez pedig a járvány miatt egyre inkább így lesz. Hitelminősítők szerint a fertőtlení­tőszerekben is utazó Johnson & Johnson ma már megbízhatóbb adós, mint Kanada. Az Apple 207 milliárd dolláros készpénz­tartaléka pedig már nagyobb, mint a fejlett világ legtöbb országának a devizamegta­karítása. Aki most állva marad, az nagyot nyer. A válság nyomán az Unilever ötszázmillió eurót különített el kis és közepes méretű beszállítói számára, amelyek így akár há­rom hónapig meg tudják óvni a munkahe­lyeket. Ha tehát a válság nem húzódik el, az Unilever megőrzi ellátóláncait, amivel jelentős versenyelőnyre tesz szert konku­renseivel szemben. A járványból megerő­södve kijövő óriások alighanem elkezdik majd a tönkrement riválisok és a veszte­séget termelő kisebb cégek felvásárlását. És mivel a nyugati kormányok elsődleges célja most a munkahelyek megőrzése, az eddigi versenyt szabályozó törvényeken is lazítás várható. Mivel pedig a vírusból mindenkinél hamarabb kilábaló Kína gyakorlatilag korlátlan tőkével tudja tá­mogatni saját vállalatainak globális tér­nyerését, az amerikai és európai cégek egyre inkább a nyugati világ globális képviselői lehetnek, háttérbe szorítva az állami szereplőket. De jól járhatnak a gazdaság egyes alter­natív szereplői is. Miközben Európában a családi vállalkozások ezrei kerültek a tönk szélére, a kontinens legrégebbi „családi vállalkozása”, az olasz maffia, azon belül a szicíliai Cosa Nostra, a nápolyi Camorra vagy calabriai ‘Ndrangheta köszönik, job­ban nem is lehetnének. Előrejelzések szerint az olasz kis- és kö­zépvállalkozások 65 százalékát fenyegeti a csőd, Rómától délre pedig a maffia az egyik legnagyobb hitelező. Nem beszél­ve arról, hogy a bűnszervezetek az elmúlt évtizedek során erős legális portfoliót épí­tettek ki a szemétszállítás, a takarítás és az étkeztetés piacán, amelyek csillaga most felívelőben van. Érdemes megjegyezni, hogy a 1884-ben a Nápolyi sújtó kolera alatt az állam által a halottak elszállítására és fertőtlenítésre kifizetett összeg szinte közvetlenül a Camorra zsebébe folyt be. Társadalmi befolyásának erősödése mellett a maffia egyéb téren is felértékelő­dik: a La Stampa elemzése szerint ha a járvány elhúzódik, az olasz titkosszolgá­latok rá lesznek szorulva a szervezett bű­nözés segítségére, ha elejét akarják venni a lázongásoknak. De ha más pozitív vetüle­­te nincs is a dolognak, annyi mindenképp, hogy Olaszország déli részén így legalább nem a multicégek nyerik túl magukat a válság nyomán. ■ Tyler Olson/Shutterstock.com IMiilWhrfiAl 2020. április 8.

Next