Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)

2020-04-08 / 15. szám

A karantén első hetének mérlegét meg­vonva Szergej Szobjanyin főpolgármester elmondta, sokat segít a járvány terjedé­sének lassításában, hogy a közösségi köz­lekedésben az utasforgalom 70-80 szá­zalékkal csökkent. A személygépkocsik használata indokolt esetben egyelőre nem tilos. A karantén területén bevezetett szabályok legenyhébb megsértését első esetben négy, ismétlődés esetén ötezer rubel bírsággal büntetik. (A rubel jelenleg mintegy négy forintot ér.) De egy frissen elfogadott törvény értelmében több millió rubelt is fizethet, vagy akár hétévi börtönt is kaphat az, aki a fertőzés gondatlan ter­jesztésével halált okoz. A házi karanténban lévő fertőzöttek mozgását modern technikák segítségével, okostelefonos alkalmazással ellenőrzik. Azoknak, akiknek nincs mobiltelefonjuk, az önkormányzat biztosít készüléket. Egye­lőre azonban nem terjesztik ki mindenkire, hogy csak alkalmanként frissülő QR-kód­­dal hagyhassa el az otthonát. Ha ezt be­vezetik, akkor az önizoláció időszakában ezzel tudják igazolni magukat a hatóságok előtt, ha elhagyják otthonukat. Kifejlesztet­tek olyan, a mobil készülékek geopozícióján alapuló alkalmazást is, amely figyelmeztet arra, ha a készülék tulajdonosa találkozott koronavírussal fertőzött személlyel. Így el lehet rendelni számukra otthoni karantént. Sokan azonban aggályosnak tartják, hogy az emberek mozgását arcfelismerő rend­szerrel összekapcsolt köztéri kamerákkal, telefonos geolokációs, illetve fizetési adatok követésével fogják figyelni. A járvány lassítását szolgáló szigorítások mellett a szociális és gazdasági stabilitás megőrzését célzó programot is hirdetett Vlagyimir Putyin. A munka nélkül mara­dók a koronavírus-járvány miatt 19 500 rubel kiegészítő segélyben részesülnek. Ugyanígy havonta ötezer rubeles soron kí­vüli támogatást kapnak a kisgyermekesek is. A veteránoknak a II. világháború befe­jezésének 75. évfordulója alkalmából adott 75 ezer rubelt május helyett már áprilisban kiutalják. A táppénz ezentúl nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér. A kis- és középvállalatok féléves adóhalasztásban részesülnek. Személyi jövedelemadót (13 százalék) kell fizetni az egymillió rubel feletti betétek kamata után. A külföldre, adóparadicsomba utalt jövedelmek, oszta­lékok után az eddigi kettő helyett 15 szá­zalékos adót kell fizetni. A központi bank feladata a szabályozás módosítása, hogy a kiadott hitelek törlesztését átmenetileg fel lehessen függeszteni, illetve hogy a gazda­ság szereplői a továbbiakban is reális ára­­zású hiteleket kapjanak. Ebben komolyan támaszkodhat a Kreml a mintegy 600 mil­liárd dolláros felhalmozott tartalékra. Az orosz mutatók láttán sokan hitetlen­­kedve csóválták a fejüket. Azok ugyanis a fertőzés terjedésének felgyorsulása ellené­re is látványosan jobbak, mint az Európai Unió területén. Ez magyarázható többek között a nagy távolságok mellett az orosz társadalomnak a nyugat-európainál ala­csonyabb átlagéletkorával is. Míg például az olaszok 24 százaléka 65 év feletti, és a lakosság fele 47 évnél idősebb, Oroszor­szágban ez az arány 14 százalék, a korfa mediánja pedig 38 év. Ráadásul Oroszor­szágban - mindenekelőtt a nagyobb vá­rosokban - a sztereotípiákkal ellentétben nem olyan rossz az egészségügyi ellátás. Míg például az olaszoknál ezer lakosra 3,1, addig Oroszországban 8 ágy jut. Emellett már vagy 250 ezer tesztet végeztek el, és 40 ezer lélegeztetőgép áll rendelkezésre. No­­voszibirszkben már tesztelik az oltóanyagot, Moszkva mellett pedig mobil kórház épül. Mindez azonban nem sokat érne, ha Moszkva nem reagált volna idejében és határozottan a járvány terjedésére, így bizonyos intézkedéseket jóval korábban meghoztak és hatékonyabban működtet­tek, mint az EU országai. Még január vé­gén lezárták a kínai határt. Akkor, amikor még Kínában is mindössze tízezres nagy­ságrendű volt a fertőzöttek száma, a világ többi részén pedig csupán néhány esetet regisztráltak. A megmaradt közvetlen já­ratok mind Seremetyjevo­­ termináljára érkeztek, ahol védőöltözékes járványügyi­ek vizsgáltak át mindenkit. A február fo­lyamán ellenőrzött 381 ezer emberből 130- at szállítottak kórházi karanténba. Végül csak ketten hordozták közülük a korona­vírust, ám ezzel őket is kiszűrte a rendszer. Kínából tehát csak egyetlen kapun lehetett bejutni, február 18-tól pedig Európával el­lentétben már egyen sem. Az irániak felé nem zárt ilyen gyorsan a rendszer, Európa irányába pedig még nagyobb volt a késle­kedés. Oroszország március 18-tól rendelt el egyelőre május 1-ig beutazási tilalmat a külföldi állampolgárok, illetve az állam­­polgárság nélküliek számára. A járvány kezelése politikai szempontból is érdekes. Egyrészt a hatalom hozzáállásá­nak komolyságát jelzi, hogy elhalasztották az alkotmány módosításáról április 22-re kiírt népszavazást, másrészt vizsgálják, hogy megtartsák-e a győzelem napi kato­nai parádét május 9-én, és ha igen, akkor milyen korlátozásokkal. Az is feltűnő, hogy a mostani szigorú karantén bejelentését a Kreml a kormányzókra bízta. Vlagyimir Putyin a jelenleginél megengedőbb, a csak a 65 év felettiekre kötelező korlátozásokkal előbb csupán egyhetes fizetett munkaszü­netet hirdetett március 28-tól, ám ezt Szer­gej Szobjanyin moszkvai főpolgármester már rá egy napra, majd nyomában a töb­bi régió vezetője is felülírta, így a kevésbé népszerű intézkedések bevezetése nem az államfő nevéhez kötődik. Hozzá az oro­szok jóval inkább az ország globális pozí­cióinak a „segélydiplomácián” keresztül is zajló erősítését kapcsolják, így aztán az elnök népszerűsége is nőtt. Támogatottságát hosszabb távon azon­ban elsősorban az határozza meg, hogy az ország a járvány - remélhetően a jelenle­ginél nagyobb megrázkódtatásokkal nem járó - lecsengése után miként birkózik meg az olajár durva összeomlása után tovább gyengülő rubel, valamint a gazdaság leál­lása nyomán jelentkező kettős kihívással. ■ 1 Városi locsolóautók fertőtlenítőszert szórnak a moszkvai utcákon 2020. április 8. 39

Next