Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)
2020-04-08 / 15. szám
a gyógyszermolekula másik része, egy antitest meghatározó szakasza, ami azért felelős, hogy hosszú heteken át keringjen a szervezetben a gyógyszer, ne ürüljön ki hamar. Ezt a molekuláris elemet már huszonöt-harminc éve használják, az antitest-terápia különösen a rákkezelésben és a krónikus gyulladások kapcsán vált be, és bizonyítottan biztonságos. A kalapács feje, az ACE2 szintén, hiszen a szervezetünk része, sőt néhány éve terápiás célból, vérnyomáscsökkentő hatása miatt sikeres klinikai teszteket hajtottak vele végre. Tehát a kettő külön-külön nem tűnik veszélyesnek, de együtt egy új molekula, ami még nem fordult elő az ember szervezetében, vagyis preklinikai és klinikai tesztekre van még szükség. - Ez az önök ötlete volt? - Nem az én fejemből pattant ki, február 7-én közölte le egy amerikai kolléga egy tudományos folyóiratban. Most nem az a cél, hogy új molekulát fejlesztve profitot termeljünk valamelyik gyógyszergyár számára, hanem az, hogy minél hamarabb bevethető legyen a gyógyszer, illetve el tudjuk látni vele a hazai lakosokat. Először a Richter Gedeon-gyógyszergyár vezetőit kerestem, akikkel lassan egy évtizede közös fejlesztéseken dolgozunk a biotechnológia, illetve az ehhez hasonló rekombinánsfehérje-gyógyszerek, vagyis biologikumok területén. Ők elemezték és befogadták a javaslatot. A Richter Gedeon világszínvonalú biotechnológiai üzemében, Debrecenben fogják előállítani a molekulát. Persze, a kutatás-fejlesztéshez állami támogatásra volt szükségünk, de gyakorlatilag azonnal meg tudtuk győzni Palkovics László minisztert, így március elején megalakult a konzorcium. A PTE-hez tartozó Szentágothai János Kutatóközponté az egyik legmagasabb biztonsági szintű kutatólabor Magyarországon, ott van a Jakab Ferenc vezette virológiai kutatócsoport is, velük teszteljük majd a gyógyszer hatékonyságát in vitro sejttenyészeteken és később in vivo állatkísérletekben. Az ImmunoGenes fogja azokat a génmódosított egereket és nyulakat „előállítani”, amelyek kifejezik az emberi ACE2-receptort, és modellállatként használhatók majd a gyógyszer vírusgátló hatásának tesztelésére. -Ha az ötlet nemzetközi, lehet, hogy mások is dolgoznak rajta? - Vélhetően igen. De ez nem baj, most nem egymással futunk versenyt, hanem a járványt okozó vírussal, és az idő nagyon fontos tényező. Minden erőt mozgósítani kell. Ezenfelül ez egy biologikum, nehéz és drága előállítani, csak a legnagyobb gyárak képesek rá, itt, Közép-Európában gyakorlatilag csak a Richter Gedeon. Tehát szűk keresztmetszete van a lehetőségeknek. Ha valaki tőlünk függetlenül hamarabb ki is fejleszti ezt a gyógyszert, nem fogja tudni korlátlan mennyiségben gyártani, főleg nem egyik pillanatról a másikra. Akut válság van, a termelésbe egyébként is be kell majd kapcsolódnunk, ezenfelül alapvető célunk a magyar igények mihamarabbi kiszolgálása. Persze, csak akkor, ha a gyógyszer működik. Ebben bízunk. Amikor február hetedikén olvasott a vuhani eseményekről, az ön számára már egyértelmű volt, hogy ide is elérkezik a járvány? - Igen. Az emberiség, mint olyan, egyáltalán nem találkozott még ezzel a vírussal. Ennélfogva közel nyolcmilliárd ember védtelen vele szemben, és ezt úgy kell felfogni, ahogy mondom: az emberek legnagyobb része meg fog fertőződni. Ez elkerülhetetlen védőoltás híján. Amíg nincs védőoltás, a legtöbb, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk meggyógyítani a betegeket. Két lehetőség van. Az egyik, amit megpróbál minden kultúrország követni, hogy lelassítja a járványt, csökkentve az ellátórendszer túlterhelését. Itt nemcsak a légzőkészülékek számáról van szó, hanem a hozzájuk szükséges szaktudásról is. Továbbá arról, hogy az orvosok energiája is véges. E taktikával szépen lassan, egymás után megfertőződünk, a lehető legtöbb embert megmentve. A módszer hátulütője, hogy lassú, így veszélyezteti a gazdaság és a társadalom szerkezetét, egyáltalán, az emberiség modern létét. A másik lehetőség pedig az, hogy MAGYARORSZÁG 2020. április 8. njáuliWrMKI 44