Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)
2020-04-08 / 15. szám
elengedjük a járványt, történjen, aminek történnie kell. Olvashattuk a brazil elnök hátborzongató nyilatkozatát, miszerint az öregek előbb-utóbb úgyis meg fognak halni, essünk túl rajta gyorsan, így valóban tovább lehet dolgozni, de szembe kell nézni azzal az iszonyú teherrel, hogy nagyon sok embert hagyunk meghalni.A svédek is valami hasonlót szeretnének, csak ők felkészültebbnek tartják magukat a nagyobb számú beteg ellátására. - így van. Meglátjuk, mi lesz Svédországban. És nem tudjuk, mi zajlik Észak-Koreában vagy Iránban. De ennél sokkal rosszabb lesz a helyzet Afrikában és a szegényebb országokban, ahol nincs egészségügyi ellátórendszer, tehát a görbe lapításával nem nyernek sokat. Ott lesz igazán pusztító ez a vírus. -Ezek szerint a meleg idő semmiképp nem segíthet? - Egyre kisebb rá az esély, látjuk, hogyan terjed meleg éghajlaton is. De egyelőre kevés az adat ahhoz, hogy bármit kijelentsünk. Jelen pillanatban kizárólag az segíthetne rajtunk gyorsan, ha valaki egy meglévő gyógyszerről mutatná ki, hogy hatékony a SARS-CoV-2 ellen. Akkor nem kellene várni a klinikai vizsgálatokra a mellékhatásokkal kapcsolatban. Például a mi gyógyszerünk esetében másfél év kell ahhoz, hogy egyáltalán eljussunk a klinikai vizsgálatokig. Ha lenne ilyen, már kiderült volna. A hatékonyságot bizonyítani nagyszámú, több száz beteg vizsgálatával lehet, ehhez is kell némi idő, tehát én még nem adnám fel a reményt. Előfordulhat, hogy valaki előáll egy ilyen eredménnyel. - Ezek szerint lehet egy következő hullám, amíg a társadalom legalább hatvan százaléka meg nem fertőződik? - Igen, ez az úgynevezett nyájimmunitás. Azt jelenti, hogy ha a társadalom nagy része védetté válik, mert már megfertőződött, akkor A B-nek, B C-nek nem tudja ugyanazzal a hatékonysággal átadni a vírust, mint korábban, hiszen B már védett és nem fertőződik meg. Vannak ennek elméleti számai, minden betegség esetében más az arányszám, de ez nem védőoltás, a védettség csak addig tart, ameddig a gyógyultak immunrendszere által termelt antitestek védik a szervezetünket. Ennek időtartamáról jelenleg nagyon keveset tudunk, de bízunk benne, hogy a többi fertőző betegséghez hasonlóan az immunrendszer memóriája legalább néhány évig kitart. A hatvan százalék azonban rengeteg ember. Az egyszerűbb számítás érdekében tételezzük fel, hogy Magyarországon tízmillió lakos van. Hatmilliónak kell megfertőződnie, többségük nagyon enyhe tüneteket mutat, de ennek közel öt százaléka kórházba kerül, ami 300 ezer személy. Aki pedig súlyosan megszenvedi a járványt, és intenzív osztályra kerül, az 60-80 ezer lehet. Ennyi beteggel egyszerre nem tud mit kezdeni a világ legfejlettebb egészségügyi rendszere sem. Ezért kell laposítani a görbét, azaz az átfertőződést időben elnyújtani. -Meddig kell otthon maradni ahhoz, hogy a hatvan százalékot elérjük lapos görbével? -Akár több mint egy évig is. Sok tényező befolyásolja, az elemzésben komoly szakemberek vesznek részt idehaza is. -Akkor mi történik majd? Valahogy sikerül izolálni, mint Kínában, és azután lesz egy második hullám? Vagy így élünk nagyon sokáig? Giuseppe Sala milánói polgármester nemrég azt nyilatkozta, hogy szerinte egész Európa korlátozások között él majd, amíg nem találnak oltóanyagot. A második hullám bekövetkezik. Ha ugyanis sikerül izolálni a járványt, nem alakul ki nyájimmunitás, belobbanhat újra, amitől most Kínában is félnek. Egyszerre nem bírunk az összes beteggel, de nem maradhatunk otthon másfél évig sem. Nem irigylem a döntéshozókat, ember legyen a talpán, aki egy ilyen helyzetben jó döntést tud hozni. A realitás az, hogy addig lesznek hullámok, amíg a nyájimmunitás ki nem alakul, vagy ki nem fejlesztenek védőoltást. Remélem, az utóbbi jön el hamarabb. - Eljön a védőoltás, és megment minket? -Az is bonyolult fejlesztés és sokéves folyamat eredménye. Miután megvan, nemcsak azt kell figyelni, van-e mellékhatása, hanem azt is, valóban véd-e. Tehát meg kell várni, hogy akit beoltottak, találkozzon a vírussal, direkt megfertőzni nem lehet. Mindezt nagy számban kell megvizsgálni, hiszen sokfélék vagyunk, és az emberek immunrendszere is jelentős különbségeket mutat. A jó védőoltás alacsony kockázatú, és kellő védettséget ad az emberek 80-90 százalékának. Olcsónak is kell lennie, hiszen a Föld mind a nyolcmilliárd lakójának be kell adni. De hihetetlen fejlődést mutat a biotechnológia, ami segíti a legújabb vakcinák előállítását. Mindez sokkal gyorsabban megtörténhet, mint korábban. - Gyógyszereket gyorsabban ki lehet fejleszteni? - Vélhetően igen. Van több ilyen kutatás, de korai lenne bármit mondani. -Mennyivel lehet több fertőzött a tesztelteknél? - Enyhe tünetek esetén nagyon nehéz megkülönböztetni a koronavírust az influenzától, de lassan az influenzaszezon végére érünk, ezért egyre kevésbé valószínű, hogy ha valaki beteg, akkor influenzás legyen. Nemcsak a fertőzöttek számát kell látni valamilyen mértékben, hanem szükség van annak detektálására is, ha valaki már átesett a fertőzésen. Ebben az esetben a vírust már nem lehet kimutatni, hanem az ellene termelődött antitesteket kell vizsgálni az illető szervezetében. Ma csak becsléseink vannak a fertőzés mértékéről: a regisztrált magyar eseteknél körülbelül tízszer több koronavírusos fertőzött lehet a valóságban. Az ELTE Természettudományi Karán most dolgozunk antitestet kimutató teszten is. - Mennyi idő, amíg egy ilyen a piacra kerülhet? - Van már a piacon, de például az egyik, amiről tudok, hatvanszázalékos pontosságú. Az elég kevés, gyakorlatilag azt jelenti: vagy igen, vagy nem. Nagyon kell vigyázni ezzel. Például a koronavírust kimutató tesztek között is vannak hibásak. Spanyolországból küldtek vissza most egy több százezres tételt Kínába, mert rossz minőségű. Állítólag ennek is része volt abban, hogy ott a járvány ilyen mértékben szétterjedjen. Mi szeretnénk hatékony és megbízható tesztet fejleszteni az antitestekre vonatkozóan. Most egyeztettünk, és ennek kapcsán megjegyezném, hogy számos kollégám ajánlotta fel a szaktudását, mindenki segíteni szeretne. Az ELTE TTK-n az elmúlt években több jelentős fejlesztést is meg tudtunk valósítani, korszerű immunológiai, biotechnológiai laboratóriumaink vannak, amik integrálódtak a Biológiai Intézet hagyományosan magas színvonalú tudományos műhelyeibe. Ebben a feladatban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományos Kutatóközpontjának szakértő munkatársai is részt vesznek. Bízunk benne, hogy másfél-két hónap alatt megleszünk az antitesteket kimutató teszttel. Egy ilyen típusú szerológiai elemzésnek nagyon sok előnye lenne. Ki tudnánk például választani azokat a személyeket, akik már átestek a fertőzésen, és akkor könnyebb szívvel lehet őket a járvány frontvonalába küldeni, gondolok itt orvosokra, ápolónőkre, buszvezetőkre, bolti eladókra, hogy csak néhány példát említsek; ők könnyebben és szabadabban dolgozhatnak majd így. ■ lUiJiilMifrifti 2020. április 8. 45