Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)

2020-04-08 / 15. szám

elengedjük a járványt, történjen, aminek történnie kell. Olvashattuk a brazil elnök hátborzongató nyilatkozatát, miszerint az öregek előbb-utóbb úgyis meg fognak halni, essünk túl rajta gyorsan, így való­ban tovább lehet dolgozni, de szembe kell nézni azzal az iszonyú teherrel, hogy na­gyon sok embert hagyunk meghalni.­­A svédek is valami hasonlót szeret­nének, csak ők felkészültebbnek tartják magukat a nagyobb számú beteg ellátá­sára. - így van. Meglátjuk, mi lesz Svéd­országban. És nem tudjuk, mi zajlik Észak-Koreában vagy Iránban. De ennél sokkal rosszabb lesz a helyzet Afrikában és a szegényebb országokban, ahol nincs egészségügyi ellátórendszer, tehát a gör­be lapításával nem nyernek sokat. Ott lesz igazán pusztító ez a vírus. -Ezek szerint a meleg idő semmi­képp nem segíthet? - Egyre kisebb rá az esély, látjuk, ho­gyan terjed meleg éghajlaton is. De egye­lőre kevés az adat ahhoz, hogy bármit ki­jelentsünk. Jelen pillanatban kizárólag az segíthetne rajtunk gyorsan, ha valaki egy meglévő gyógyszerről mutatná ki, hogy hatékony a SARS-CoV-2 ellen. Akkor nem kellene várni a klinikai vizsgálatok­ra a mellékhatásokkal kapcsolatban. Pél­dául a mi gyógyszerünk esetében másfél év kell ahhoz, hogy egyáltalán eljussunk a klinikai vizsgálatokig.­­ Ha lenne ilyen, már kiderült volna.­­ A hatékonyságot bizonyítani nagy­számú, több száz beteg vizsgálatával le­het, ehhez is kell némi idő, tehát én még nem adnám fel a reményt. Előfordulhat, hogy valaki előáll egy ilyen eredménnyel. - Ezek szerint lehet egy következő hullám, amíg a társadalom legalább hatvan százaléka meg nem fertőződik? - Igen, ez az úgynevezett nyájimmuni­tás. Azt jelenti, hogy ha a társadalom nagy része védetté válik, mert már megfertőző­dött, akkor A B-nek, B C-nek nem tudja ugyanazzal a hatékonysággal átadni a ví­rust, mint korábban, hiszen B már védett és nem fertőződik meg. Vannak ennek el­méleti számai, minden betegség esetében más az arányszám, de ez nem védőoltás, a védettség csak addig tart, ameddig a gyógyultak immunrendszere által termelt antitestek védik a szervezetünket. Ennek időtartamáról jelenleg nagyon keveset tudunk, de bízunk benne, hogy a többi fertőző betegséghez hasonlóan az im­munrendszer memóriája legalább néhány évig kitart. A hatvan százalék azonban rengeteg ember. Az egyszerűbb számítás érdekében tételezzük fel, hogy Magyaror­szágon tízmillió lakos van. Hatmilliónak kell megfertőződnie, többségük nagyon enyhe tüneteket mutat, de ennek közel öt százaléka kórházba kerül, ami 300 ezer személy. Aki pedig súlyosan megszenvedi a járványt, és intenzív osztályra kerül, az 60-80 ezer lehet. Ennyi beteggel egyszer­re nem tud mit kezdeni a világ legfejlet­tebb egészségügyi rendszere sem. Ezért kell laposítani a görbét, azaz az átfertőző­­dést időben elnyújtani. -Meddig kell otthon maradni ahhoz, hogy a hatvan százalékot elérjük lapos görbével? -Akár több mint egy évig is. Sok té­nyező befolyásolja, az elemzésben komoly szakemberek vesznek részt idehaza is. -Akkor mi történik majd? Valahogy sikerül izolálni, mint Kínában, és az­után lesz egy második hullám? Vagy így élünk nagyon sokáig? Giuseppe Sala milánói polgármester nemrég azt nyi­latkozta, hogy szerinte egész Európa korlátozások között él majd, amíg nem találnak oltóanyagot.­­ A második hullám bekövetkezik. Ha ugyanis sikerül izolálni a járványt, nem alakul ki nyájimmunitás, belobbanhat újra, amitől most Kínában is félnek. Egy­szerre nem bírunk az összes beteggel, de nem maradhatunk otthon másfél évig sem. Nem irigylem a döntéshozókat, em­ber legyen a talpán, aki egy ilyen hely­zetben jó döntést tud hozni. A realitás az, hogy addig lesznek hullámok, amíg a nyájimmunitás ki nem alakul, vagy ki nem fejlesztenek védőoltást. Remélem, az utóbbi jön el hamarabb. - Eljön a védőoltás, és megment min­ket? -Az is bonyolult fejlesztés és sokéves folyamat eredménye. Miután megvan, nemcsak azt kell figyelni, van-e mellék­hatása, hanem azt is, valóban véd-e. Tehát meg kell várni, hogy akit beoltottak, ta­lálkozzon a vírussal, direkt megfertőzni nem lehet. Mindezt nagy számban kell megvizsgálni, hiszen sokfélék vagyunk, és az emberek immunrendszere is jelentős különbségeket mutat. A jó védőoltás ala­csony kockázatú, és kellő védettséget ad az emberek 80-90 százalékának. Olcsónak is kell lennie, hiszen a Föld mind a nyolcmil­­liárd lakójának be kell adni. De hihetetlen fejlődést mutat a biotechnológia, ami segí­ti a legújabb vakcinák előállítását. Mindez sokkal gyorsabban megtörténhet, mint korábban. - Gyógyszereket gyorsabban ki lehet fejleszteni? - Vélhetően igen. Van több ilyen kuta­tás, de korai lenne bármit mondani. -Mennyivel lehet több fertőzött a tesztelteknél? - Enyhe tünetek esetén nagyon ne­héz megkülönböztetni a koronavírust az influenzától, de lassan az influenzasze­zon végére érünk, ezért egyre kevésbé valószínű, hogy ha valaki beteg, akkor influenzás legyen. Nemcsak a fertőzöttek számát kell látni valamilyen mértékben, hanem szükség van annak detektálásá­ra is, ha valaki már átesett a fertőzésen. Ebben az esetben a vírust már nem lehet kimutatni, hanem az ellene termelődött antitesteket kell vizsgálni az illető szer­vezetében. Ma csak becsléseink vannak a fertőzés mértékéről: a regisztrált magyar eseteknél körülbelül tízszer több korona­vírusos fertőzött lehet a valóságban. Az ELTE Természettudományi Karán most dolgozunk antitestet kimutató teszten is. - Mennyi idő, amíg egy ilyen a piacra kerülhet? - Van már a piacon, de például az egyik, amiről tudok, hatvanszázalékos pontossá­gú. Az elég kevés, gyakorlatilag azt jelenti: vagy igen, vagy nem. Nagyon kell vigyázni ezzel. Például a koronavírust kimutató tesz­tek között is vannak hibásak. Spanyolor­szágból küldtek vissza most egy több száz­ezres tételt Kínába, mert rossz minőségű. Állítólag ennek is része volt abban, hogy ott a járvány ilyen mértékben szétterjedjen. Mi szeretnénk hatékony és megbízható tesztet fejleszteni az antitestekre vonatko­zóan. Most egyeztettünk, és ennek kap­csán megjegyezném, hogy számos kollé­gám ajánlotta fel a szaktudását, mindenki segíteni szeretne. Az ELTE TTK-n az elmúlt években több jelentős fejlesztést is meg tudtunk valósítani, korszerű immu­nológiai, biotechnológiai laboratóriuma­ink vannak, amik integrálódtak a Biológiai Intézet hagyományosan magas színvonalú tudományos műhelyeibe. Ebben a feladat­ban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományos Kutatóközpontjá­nak szakértő munkatársai is részt vesznek. Bízunk benne, hogy másfél-két hónap alatt megleszünk az antitesteket kimu­tató teszttel. Egy ilyen típusú szerológiai elemzésnek nagyon sok előnye lenne. Ki tudnánk például választani azokat a sze­mélyeket, akik már átestek a fertőzésen, és akkor könnyebb szívvel lehet őket a járvány frontvonalába küldeni, gondolok itt orvosokra, ápolónőkre, buszvezetőkre, bolti eladókra, hogy csak néhány példát említsek; ők könnyebben és szabadabban dolgozhatnak majd így. ■ lUiJiilMifrifti 2020. április 8. 45

Next