Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)

2020-04-08 / 15. szám

KULTÚRA IRÓNIA ÉS SZERETETTELJES HUMOR: ASTERIX ÉS OBELIX EGÉSZ EURÓPÁT MEGHÓDÍTOTTA Szabadság, egyenlőség, testvériség Burleszkbe hajló ökölpárbajok, hősiesség, bohémság és féktelen optimizmus. A múlt hónapban, 92 éves korában elhunyt Albert Uderzo, a világszerte népszerű Asterix és Obelix rajzolója. A képregénysorozatnak jelentős szerepe volt abban, hogy a második világháború utáni megtépázott francia identitás új erőre kapott. SZÖVEG NÉMET DÁNIEL Krisztus előtt 50 körül Julius Caesar meg­hódította egész Galliát, egyetlen apró bretagne-i falu kivételével, amelynek harcias, szabadságszerető lakói egy kü­lönös varázsitalnak köszönhetően köny­­nyedén elbánnak az újra és újra rájuk törő rómaiakkal. Amikor hatvanegy évvel ezelőtt útjára indultak Asterix és Obelix kalandjai, még a képre­gény alkotói sem sejthet­ték, hogy karaktereikből villámgyorsan nemzeti és popkulturális szimbó­lum lesz, és a sorra érkező folytatásokból több mint 380 millió példány adnak el majd el szerte a világon. Asterix és Obelix meg­születése egy magazinnak köszönhető: az 1959-ben alapított Pilote szerkesztői a lengyel zsidó felmenők­kel bíró René Goscinny írót és az olasz származású Albert Uderzo grafikust kérték fel, hogy az első lapszámukban indítsanak egy új figurákat felvonultató, a francia kultúrát népszerűsítő sorozatot. A két művész eredetileg a középkorban íródott, politikai áthallásokkal tarkí­tott állatregényt, a Róka-mesét szerette volna képes formában feldolgozni, ám amikor kiderült, hogy egy másik szerző szintén egy hasonló adaptáción dolgo­zik, gyorsan átnyergeltek a gallokra. Ez már csak azért is különösen szerencsés választás volt, mert a francia kultúrában és oktatásban hagyományosan a kelta népcsoport tölti be az identitásképző szerepet. Univerzális nyelvezet A füzetek stílusa, a humor és a cselek­ményszerkesztés jól bevált, ősrégi recep­tet követ. A kis termetű, de annál fur­fangosabb Asterix és a kevésbé eszes, de melegszívű és bivalyerős Obelix párosa a klasz­­szikus Stan és Pan-min­­tára épül, és a történetek dramaturgiája is könnyen kiszámítható. Hőseink fa­luját általában különböző embercsoportok fenyege­tik - legtöbbször Caesar seregei, de mások mellett gótok, kalózok és bandi­ták egyaránt feltűnnek­­, a két bátor és leleményes harcos a varázsital segítsé­gével azonban egész had­seregekkel is könnyedén elbánik. A harcokat ter­mészetesen mindenki megússza egy-egy karcolással, a humor pedig valamennyi korosztálynak szól: a kortárs popkulturá­lis ikonokra, európai politikusokra vagy történelmi eseményekre reflektáló, tájé­kozottságot igénylő kiszólások remekül megférnek a folyton korgó hasára gondo­ló Obelix alakjával vagy a rómaiak együ­­gyűségével. Talán éppen ez az univerzális nyelvezet lehet az oka a világsikernek is. Asterixék gyorsan növekvő népszerűsé­gét mutatja az is, hogy míg az első kép­regény mindössze hatezer példányban kelt el, az 1967-ben kiadott hetedik részt már több mint egymillióan vásárolták meg Franciaország-szerte. A leleményes gallok népszerűségét a reklámszakma is hamar meglovagolta: a grafikus Anderzo egy metrómegállóban figyelt fel rá, hogy teremtményei három különböző óriás­plakáton köszönnek vissza, ezért ő maga kezdte korlátozni a figurák marketingcélú felhasználását. Az viszont már biztosan nem volt ellenére, hogy 1989-ben, Disney­land mintájára, Asterix-tematikájú vidám­park nyíljon Párizs mellett, amely a mai napig évente mintegy kétmillió látogatót vonz. És akkor még nem beszéltünk a számtalan animációs és élő szereplős film­feldolgozásról, például arról az 1999-ben készült vígjátékról, amelynek két promi­nens francia színész, Christian Clavier és Gérard Depardieu voltak a címszereplői. Kivételes franciák Az óriási hazai népszerűség persze nem véletlen. A gall ősök tökéletes azo­nosulási pontot jelentenek a franciáknak, a Caesar hódításainak utolsó bástyaként ellenálló kis csoport pedig a francia nép állhatatos kitartását is szimbolizálja a második világháborúban a németekkel szemben. Az összkép különösen hízelgő, hiszen Asterixék nemcsak hősök, hanem kedélyes, bohó és szerethető figurák is, akik a történetek zárókockáin mindig nagy lakomával ünneplik az újabb hihe­tetlen győzelmüket. Más nemzetek képviselői is hasonló sztereotípiák szerint jelennek meg: az an- 52 2020. április 8. liMilWifrinl

Next