Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)

2020-04-08 / 15. szám

KULTSIRAMIX Operett online A Budapesti Operettszínház a színházak közül szinte elsőként alkalmazkodott a járványhely­zethez: jelmeztára és varrodája most textilmaszkokat gyárt, március 16. óta futó Napide­rű című sorozatukban pedig mindennap másik művész mesél a karanténban töltött hétköznapjairól, bátorítva és otthon maradásra biztatva a közönséget. A Lehoczky Zsu­­zsával készített kisfilmet 449 ezren nézték meg a legnagyobb közösségi oldalon; a színházi Szentendre európai örökség Európai Örökség címet adományozott Szentendrének az Európai Bizottság: idén az európai kulturális és történel­mi örökség tíz jelentős hely­színének, elemének ítélték oda az elismerést. A méltatás szerint Szentendre jellegét a határokon átnyúló politikai és kulturális kapcsolatok hatásai alakították; a város fejlődé­sében a kulturális örökség nagy szerepet játszott abban, hogy mindig is hídként működhetett Kelet és Nyugat, a Balkán és a Kárpát-me­dence, valamint a katolikus és ortodox kereszténység között. A többnemzetiségű Szentendre a vallási toleran­világnap alkalmából sugárzott Sybill-előadásra és az előtte elhangzott köszöntőre, amelyet Fischl Mónika és Dolhai Attila főszereplők tolmácsoltak, 24 ezer néző volt kíváncsi. Áp­rilis 2-tól új sorozat is indult Operettszínház Home Office címen, amelyben művészeti tartalmakkal jelentkeznek a teátrum művészei, természete­sen a lakóhelyükről. A színházi előadások élő közvetítése szin­tén tervben van, legközelebb a Lili bárónő látható majd. Mia helyszíne, a magyar, szerb és egyéb lakosság pezsgő, békés együttélése jellemzi, egyedi építészetét a keleti és a nyugati elemek keveredése, valamint a művészi szabadság határozta meg máig élő örök­ A főváros még február végén döntött a Városligetet érintő változtatási tilalomról, ami­nek következtében le kellett állítani a park zöldfelületi fejlesztéseit többek közt a Kis botanikus kert és az Ötven­hatosok terén kiépítendő Promenád területén, valamint a futókör, a multifunkcionális sportpályák és az új kutyás élménypark teljes zöldfelületi kialakítását és a korábban leaszfaltozott felületek visz­­szazöldítését. A változtatási tilalom ugyanakkor nem vonatkozott a már építési en­gedéllyel bíró és megkezdett építkezésekre, így a munká­latok zavartalanul folytatód­hattak a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza és a Dózsa György úti mélygarázs létesítményeiben, illetve a futókörnek, a sportpályáknak és a kutyás élményparknak a kertészeti fejlesztéseken kívül eső területén. A szükséges en­gedélyek birtokában hasonló­képpen megindulhat a munka az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városliget Színház esetében. Amennyiben az Ország­­gyűlés elfogadja a beterjesztett törvényjavaslatot, akkor a park zöldfelületének fejlesz­tését szolgáló és a főváros által elrendelt zöldstop miatt leállított munkálatok is újrakezdődhetnek, és a Liget látogatói nyártól kezdve, ütemezetten több ezer négy­zetméter olyan új zöldfelületet vehetnek birtokba, amely­nek létrejöttét a változtatási tilalom megakadályozta volna. A Városliget átfogó megújí­tását szolgáló Liget Budapest projekt az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkáját ötvözi egy, a millenniumi idők óta nem látott kulturálisintéz­­mény-fejlesztési programmal. A beruházásoknak köszön­hetően a park zöldfelülete a mostani 60-ról 65 százalékra nő, beépítettsége hét százalék alatt marad­­ségként. A díjazott helyszínek között van még többek közt az ókori Róma kikötővárosa, Ostia Antica régészeti terü­lete, a Portugáliához tartozó Azori-szigetek víz alatti öröksége, valamint a Belgium és Hollandia határán talál­ható, XIX. századi alapítású Kolonien van Weldadigheid (Colonies of Benevolence) elnevezésű mezőgazdasági teleprendszer is. Megszűnhet a zöldstop II.a Tajlókos dalok - premier 1 Anne Frank naplója és A képfaragó premier 2020. április 8. 56

Next