Magyar egyháztörténeti vázlatok 11. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 1999)
1999 / 1-2. szám - Módszertár, adattár, szemle - RUZSIK Vilmos: Árpád-házi Szent Erzsébet tisztelete Kolumbiában
tanév eseményei, az 1996/1997. tanév eredményei, továbbá kisebb írások a piarista rend megalapításáról, a piarista iskolázás történetéről, piarista egyháznagyokról és tanárokról. Rácz István: Debreceni deákok: forrásgyűjtemény. Debrecen: Tiszántúli Ref. Egyházkerület és Kollégiumi Levéltár, 1997. 391 p. (Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 6.) A kötet témáját tekintve Barcza József: Debreceni Református Kollégium története (1988) és Rácz István: Az ország iskolája. A Debreceni Református Kollégium gazdasági erőforrásai (1995) című munkák méltó társa, kiegészítője. Korabeli források tükrében elénk tárul a kollégium és a diákok élete. A könyv anyaga úgy lett összeválogatva, hogy azok híven tükrözzék a Kollégium szellemiségét, erkölcsi felfogását, az iskolarendszer meghatározó vonásait és hatását. A könyv a következő témakörök szerint épül fel: Tanuló- és tanárlétszámok: subscribált diákok évenkénti létszámgyarapodása 1588-1850 között, a főiskolai tanulók származási helye megyénként 1792- 1850 körül, külföldi egyetemeken doktori fokozatot szerző debreceni diákok névsora a 19. század derekáig, a Kollégium tanárai 1850-ig, a Kollégium professorainak névsora 1549-1850. Iskolafenntartó patrónusok: Bocskai István levele, Lónyai Anna alapítólevele, I. Apafi Mihály rendelkezése. Hazai és külföldi rendkívüli segélykérések. Önálló gazdálkodás, A Kollégium falai között: az 1657. és 1792. évi kollégiumi törvények, határozatok a deákok kalap- és hajviseletéről (1810), a Csokonai-per (1794). Élelmezés, alamizsnagyűjtés, legátusok vidéki parókiák szószékein, a külföldjárás szokásai: a debreceni városi tanács és egyházi vezetés határozata a peregrinusok kötelezettségéről (1656). Rátkai László: Jáki templom: a kövek üzenete. Szombathely: MG Keresk. és Szolgáltató BT, 1997. 64 p. A templomot és bencés monostort 1214-ben alapították. Az építés 1256-ig tartott, három szakaszban zajlott le. Stílusa román, de gótikus elemek is megfigyelhetőek. A monostori élet 1562 után teljesen megszűnt, s ez a szerzetesi építménynek ma már nyoma sincs. A jáki templom aránylag kicsi, mégis megjelenésében monumentális hatású. A magyar román kori építészet egyik legszebb alkotása. Elrendezésének és díszítő elemeinek eredete burgundi, lombard, normann és németországi példákra utal, de tipikus 13. századi késő román magyarországi építészeti elemek is megtalálhatók rajta. Fejlett építészeti rendszere és gazdag szobrászati díszei a jáki templomot a magyarországi középkori épületszobrászat legfontosabb darabjai közé teszik. Schlosser Miklósné Kis Eszter: A hódmezővásárhelyi Szent Domonkos Rendi Leánynevelő Intézet emlékkönyve 1902-1997. Hódmezővásárhely: Önkormányzat, 1997. 155 PAz intézet építése 1902-ben kezdődött, s már a következő évben, 1903-ban át is adták. A kőszegi Szent Domonkos rendű szerzetesnek anyaháza hét apácát küldött. Az iskola neve Hódmezővásárhelyi római katholikus leánynevelő intézet lett. Jellege felekezeti római katolikus, fokozata polgári és elemi leányiskola, tannyelve magyar volt. Tanerői a Szent Domonkos-rendű nővérek polgári és elemi iskolára képesített tanítónők voltak. A felügyeletet a főtisztelendő püspöki hatóság részéről a kinevezett püspöki főigazgató, a hódmezővásárhelyi plébános, a tanügyi kormány részéről a királyi tanfelügyelő Szegeden látta el. Starkné Koltai Margit-ifj. Káposzta Lajos: Házi olvasmányok a soltvadkerti evangélikusság történetéből. I—II. kötet. Soltvadkert: Evangélikus Egyház, 1997, 245, 130 [20] p. A török uralom idején elnéptelenedett Vadkert betelepítése a birtokos Orczy család irányításával a XVIII. század közepén kezdődött el. Az érkező sváb és szlovák családok többsége evangélikus vallású volt, így a reformkorra az akkor közel másfélezer lelket számláló település már csaknem tisztán lutheránusnak mondható. A falu iskolájában német és szlovák tanító is működött. A falu evangélikus lelkészei gondosan őrizték gyülekezetük történetének forrásait, amelyekből most kétkötetes válogatás jelent meg szép példájaként a napjainkban éledő jó értelemben vett