Magyar egyháztörténeti vázlatok 11. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 1999)

1999 / 1-2. szám - Módszertár, adattár, szemle - RUZSIK Vilmos: Árpád-házi Szent Erzsébet tisztelete Kolumbiában

tanév eseményei, az 1996/1997. tanév eredményei, továbbá kisebb írások a piarista rend megala­pításáról, a piarista iskolázás történetéről, piarista egyháznagyokról és tanárokról. Rácz István: Debreceni deákok: forrásgyűjtemény. Debrecen: Tiszántúli Ref. Egyház­­kerület és Kollégiumi Levéltár, 1997. 391 p. (Editiones Archivi Districtus Refor­­matorum Transtibiscani 6.) A kötet témáját tekintve Barcza József: Debreceni Református Kollégium története (1988) és Rácz István: Az ország iskolája. A Debreceni Református Kollégium gazdasági erőforrásai (1995) című munkák méltó társa, kiegészítője. Korabeli források tükrében elénk tárul a kollégium és a diákok élete. A könyv anyaga úgy lett összeválogatva, hogy azok híven tükrözzék a Kollégium szellemiségét, erkölcsi felfogását, az iskolarendszer meghatározó vonásait és hatását. A könyv a következő témakörök szerint épül fel: Tanuló- és tanárlétszámok: subscribált diákok évenkénti létszámgyarapodása 1588-1850 között, a főiskolai tanulók származási helye megyénként 1792- 1850 körül, külföldi egyetemeken doktori fokozatot szerző debreceni diákok névsora a 19. század derekáig, a Kollégium tanárai 1850-ig, a Kollégium professorainak névsora 1549-1850. Iskola­­fenntartó patrónusok: Bocskai István levele, Lónyai Anna alapítólevele, I. Apafi Mihály rendelke­zése. Hazai és külföldi rendkívüli segélykérések. Önálló gazdálkodás, A Kollégium falai között: az 1657. és 1792. évi kollégiumi törvények, határozatok a deákok kalap- és hajviseletéről (1810), a Csokonai-per (1794). Élelmezés, alamizsnagyűjtés, legátusok vidéki parókiák szószékein, a kül­­földjárás szokásai: a debreceni városi tanács és egyházi vezetés határozata a peregrinusok kötele­zettségéről (1656). Rátkai László: Jáki templom: a kövek üzenete. Szombathely: MG Keresk. és Szolgáltató BT, 1997. 64 p. A templomot és bencés monostort 1214-ben alapították. Az építés 1256-ig tartott, három sza­kaszban zajlott le. Stílusa román, de gótikus elemek is megfigyelhetőek. A monostori élet 1562 után teljesen megszűnt, s ez a szerzetesi építménynek ma már nyoma sincs. A jáki templom aránylag kicsi, mégis megjelenésében monumentális hatású. A magyar román kori építészet egyik legszebb alkotása. Elrendezésének és díszítő elemeinek eredete burgundi, lombard, nor­mann és németországi példákra utal, de tipikus 13. századi késő román magyarországi építészeti elemek is megtalálhatók rajta. Fejlett építészeti rendszere és gazdag szobrászati díszei a jáki templomot a magyarországi középkori épületszobrászat legfontosabb darabjai közé teszik. Schlosser Miklósné Kis Eszter: A hódmezővásárhelyi Szent Domonkos Rendi Leányne­velő Intézet emlékkönyve 1902-1997. Hódmezővásárhely: Önkormányzat, 1997. 155 P­Az intézet építése 1902-ben kezdődött, s már a következő évben, 1903-ban át is adták. A kő­szegi Szent Domonkos rendű szerzetesnek anyaháza hét apácát küldött. Az iskola neve Hódmező­vásárhelyi római katholikus leánynevelő intézet lett. Jellege felekezeti római katolikus, fokozata polgári és elemi leányiskola, tannyelve magyar volt. Tanerői a Szent Domonkos-rendű nővérek polgári és elemi iskolára képesített tanítónők voltak. A felügyeletet a főtisztelendő püspöki ható­ság részéről a kinevezett püspöki főigazgató, a hódmezővásárhelyi plébános, a tanügyi kormány részéről a királyi tanfelügyelő Szegeden látta el. Starkné Koltai Margit-ifj. Káposzta Lajos: Házi olvasmányok a soltvadkerti evangélikus­­ság történetéből. I—II. kötet. Soltvadkert: Evangélikus Egyház, 1997, 245, 130 [20] p. A török uralom idején elnéptelenedett Vadkert betelepítése a birtokos Orczy család irányítá­sával a XVIII. század közepén kezdődött el. Az érkező sváb és szlovák családok többsége evangéli­kus vallású volt, így a reformkorra az akkor közel másfélezer lelket számláló település már csak­nem tisztán lutheránusnak mondható. A falu iskolájában német és szlovák tanító is működött. A falu evangélikus lelkészei gondosan őrizték gyülekezetük történetének forrásait, amelyekből most kétkötetes válogatás jelent meg szép példájaként a napjainkban éledő jó értelemben vett

Next