Magyar egyháztörténeti vázlatok 13. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2001)

2001 / 3-4. szám - Tanulmányok - LEHOCZKY Miklós: Karácson Imre élete és munkássága

Lelkipásztori folyóiratokat olvasott, és tartalmas cikkeivel támogatta azokat. Cikke­iben felhívta a lelkipásztorok figyelmét a beteg gyerekekről való gondoskodásra. Egyik cikkében történeti áttekintést ad az „örök lámpáról” Nagy Szent Gergely pápa idejétől kezdve. Papi kötelességeit mintaszerűen végezte. A szószéken határozott beszédeket mondott, főleg a fiatalság számára. A templomot és a Kálvária-kápolnát kifesttette, az oltárt és a szószéket bearanyoz­­tatta. Beszédeiben sokat foglalkozott a gyermekneveléssel. Fontosnak tartotta a szülők­nek a nevelés munkájában való közreműködését. Az ő szorgalmának köszönhetően ala­kult meg 1902-ben a péri Római Katolikus Ifjúsági Egyesület. Állandóan olvasott, dolgozott. Természete kissé zárkózott volt. Földjei egy részén lovakat tartott. A kerület esperesévé választották. Munkásságával is kitűnt, hogy mennyire a nevelői munka em­bere. Széchenyi Miklós gróf püspök 1906. szeptember 1-én megbízta a győri püspöki papnevelő intézet irányításával. Hét hónapi rektorsága után elbúcsúzott az intézettől. Nagyobb utazásokat tett a Balkán-félszigeten és Kis-Ázsiában. Tudományos kutatá­sai miatt elhagyta Magyarországot, és Konstantinápolyba költözött. Már papságának első éveiben is foglalkozott a magyar-török emlékekkel. Megjelentek kisebb történelmi dolgozatai, de mással is foglalkozott. Vámbéry Ármin segítségével hozzájutott III. Kar­oljak a törökkel való háborújára vonatkozó dokumentumokhoz. Ezeket le is fordítot­ta, valamint Magyarországra juttatta. Az 1905. év nyarán a kisázsiai Szkutariban egy muzulmán kolostorban kutatott, ahol régi török oklevelekhez jutott. 1902. évben a Ma­gyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága megbízza Evlia Cselebi magyar­­országi útleírásainak lefordításaival. 1904. április 18-án Karácson felkéri a magyar kormányt, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvait hazaszállítsák. 1906. október 27-én a feje­delem hamvai hazaérkeznek. 1907. február 22-én megbízták, hogy a konstantinápolyi levéltárakban a történeti dokumentumokat felkutassa. Elutazása előtt látogatást tett Bécsben Thallóczynál, valamint Budapesten Thaly Kálmánnál, akik jó tanáccsal látták el a kutatásaihoz. Ajánlották, hogy csak a Portának Bercsényihez 1716-ban írt leveleit keresse, valamint III. Ahmed szultán leveleit, melyben Rákóczit Rodostóba száműzte. Karácson 1907. április 6-án megérkezett és el is kezdte kutatásait. Munkásságának két célja volt: a levéltári kutatások, valamint a török tudományos körökkel való kapcsolat kialakítása.­ Célja érdekében elsősorban a vezetőkkel kereste az összeköttetést. Szívesen vállal­ta, hogy az üléseken felolvassa dolgozatait. Tájékoztatói a török újságokban is megje­lentek. Ezzel ismertté vált Karácson személye a török tudományos körökben. Tudása mellett kedves és megnyerő egyéniségének nagy szerepe volt abban, hogy az előkelők ajtai és szívük megnyílt. Minden eszközt megragadott arra, hogy a sikeréhez a feltétele­ket megszerezze. Ez nem mindig sikerült. Mindenek előtt az engedélyt kellett megsze­reznie kutatásaihoz. A Besir-aga-mecset könyvtárában elkezdte Evlia Cselebi kézirata II. kötetének fordítását. Ezt október végén be is fejezte, és Magyarországra juttatta. Közben megnézte azokat a könyvtárakat és levéltárakat, amelyekhez könnyen hozzá­fért. Érdeklődésével a törökök figyelmét is a könyvtáraikra irányította. Ez Karácson ér­deke volt. 1908. júliusban Törökországban kisütött az alkotmányos szabadság napja. Július 24-én a szultán összehívta a parlamentet. Karácsont a változás annyiban érintet­te, hogy célját könnyebben elérte. Nehéz feladatát megkönnyítette a politikai fordulat. 8 BENE ISTVÁN: Karácson Imre élete és művei. Győr, 1936.

Next