Magyar egyháztörténeti vázlatok 31. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2019)

2019 / 1-4. szám

A Szent Margit Kör 1906-1947 253 A KÖR POLITIKAI TEVÉKENYSÉGE A NŐK A KATOLIKUS DIÁKMOZGALOMBAN A Kör egyesületi jellegéből következően nem politizálhatott mégis, a többi korabeli diákszervezethez hasonlóan, politikai kérdésekben is véleményt nyilvánított és politikai akciókban is részt vett. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején a baloldali diákok összefogásá­val szemben a jobboldali diákszervezetek megalakították a piros-fehér-zöld blokkot. En­nek tagja volt többek között a Szent Imre Kör, a Szent Margit Kör és a protestáns Beth­len Gábor Kör is. Röpcéduláit főként Antal István szövegezte és a Szent Imre kollégisták terjesztették: „Válasszatok! (...) a vörös-fehér-zöld blokk programját valljátok-e maga­tokénak, vagy az úgynevezett diáktanács és a hozzá csatlakozott egyesületek, a vörösök blokkjáét?! Magyarok vagytok-e, vagy nemzettagadó ellenes szeretett hazánknak?”34 Programjuk a nacionalista felhangok mellett tartalmazta az ország demokratizálódásának biztosítását és diákszociális intézkedéseket is. A piros-fehér-zöld blokk 1918. december 1-jén gyűlést tartott a budapesti egyetemen a Gólyavárban. A megjelent baloldali diáko­kat a ludovikások és a Szent Imre kollégisták kikergették a teremből. Nem tudunk róla, hogy a Szent Margit Kör tagjai aktívan részt vettek volna az akcióban, jelenlétük inkább demonstratív jellegű volt. 1920-ban, a numerus clausus vitája során már a Haller-féle javaslat bizottsági tárgya­lása idején megindult a kérvények áradata a nemzetgyűlésehez és a Vallás- és Közokta­tásügyi Minisztériumhoz annak érdekében, hogy a numerus clausust a középiskolákra is terjesszék ki. 1920. július 29-én ennek érdekében nyújtott be kérvényt Haller István kul­tuszminiszterhez az egyetemi bajtársi szövetségekkel, a Turul Szövetséggel, a Werbőczy, Árpád és Körösfői Bajtársi Egyesülettel együtt a Szent Margit Kör is.35 A Kör 1927-ben is a numerus clausus mellett lépett fel, amikor felmerült a törvény módosítása. Friedrich Sári senior­ elnök a katolikus diákszövetség lapjában kifejtette, hogy a numerus clausus eltörtlése esetén a zsidó lányok elársztanák az egyetemeket és ennek következtében a ke­resztény lányok kiszorulnának, mert a leánygimnáziumokban többségben vannak a zsi­dó szár­azású tanulók, és számukra nem okoz nehézséget a továbbtanulás.36 Meg kell jegyeznünk azonban azt is, hogy az 1930-as években már zsidó szám­azású ügyvezető elnöke volt a Körnek.37 A Szent Margit Kör, mint már említettem, azért alakult, hogy a nők számára is meg­nyíljék a vallásos önképzés lehetősége. A Szent Imre Kör alapszabályaiban nem volt benne, hogy csak férfiak lehetnek a tagjai, a gyakorlatban azonban ez az elv érvényesült. A Szent Imre Körrel kezdettől fogva jó kapcsolatot tartott fenn az egyesület. A Szent Imre Kör által 1918-ban az egyetemi hallgatók segélyezésére létrehozott Pro Juventute Cat- 34 Idézi: Ladányi Andor: Az egyetemi ifjúság az 1918—1919. évi forradalmak időszakában. In: A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon 1918-1945. Főszerk.: Vass Henrik. MSZMP KB Párttörté­neti Intézete Felsőoktatási Pedagógiai Központ. Kossuth, Bp., 1978, 51. p. 35 Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903—1923. Akadémiai, Bp., 1977, 263. p. (a továbbiakban: Gergely 1977) 36 Vox Academica, 1927. nov., 72-73. p. 37 PFL, Szociális Missziótársulat, Levelek XVIII. Hirschberg Mártáról van szó

Next