Magyar egyháztörténeti vázlatok 35. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2023)
2023 / 1-2. szám
15 A katolikus egyház Lengyelországban 1945 után Kelet-Lengyelországban az egész kommunista korszak alatt három apostoli kormányzóság létezett, amelyek a régi egyházmegyék, Bialystok, Drobiczyn és Lubaczów részei voltak. A vilniuszi főegyházmegye ordináriusát, Romuald Jalbrzykowskit a németek internálták Mariampolban, utána a szovjetek börtönözték be. 1945 júliusában kénytelen volt elhagyni a püspöki székhelyét és Bialystokban telepedett le, onnan korányozta egyházmegyéje 64 plébániáját, amelyek a háború után Lengyelország új határain belül maradtak. Kazimierz Bukraba pinszki püspök segédpüspökével együtt már 1939- ben elhagyta az egyházmegyéjét. A háború utáni hatámódosítások következtében Lengyelországban lévő egyházmegyéjének Drobiczyn lett a központja. Bár Bukraba püspök 1945-ben Bielsk Podlaskiban telepedett le, öt évvel később az általános helynök, Michal Krzywicki áttette az egyházmegye székhelyét Drobiczynba. Lwówban ellenben a háború egész ideje alatt az ordináriusa, Boleslaw Twardowski székelt a szuffragáneusával, később koadjutorával, Eugeniusz Baziak püspökkel együtt. Twardowski érsek halála után, 1944 vége felé Baziak lett az utódja. Már 1946-ban kénytelen volt elhagyni Lwówot és elköltözött főegyházmegyéjének Lengyelországban maradt részébe, ott Lubaczówban telepedett le. Ki is nevezte Rév. Jan Cienskit általános helynökének Lwówba a főegyházmegye egész területére érvényes különleges jogokkal. Keleten maradt az egész lucki egyházmegye is, amelyet a jaltai egyezmény értelmében elválasztottak Lengyelországtól. Most a területe az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz került. A püspökét, Adolf Szeszeket már 1945 januárjában bebörtönözték a kommunisták, a háború végén pedig el kellett hagynia az egyházmegyéjét és Lengyelországba kellett költöznie. A Vatikán által Hlond bíborosnak adott különleges jogok „az egész lengyel területre” vonatkoztak, ennek ellenére, mint Jan Zaryn történész hangsúlyozza, „a lengyel püspökök tényleges lehetőségei arra, hogy kapcsolatban maradjon a Szovjetunióban maradt híveivel, 1946 áprilisában Baziak lwówi érsek elutazásával végleg megszűntek”.29 1949 után a nyugati és az északi területek lakossága kb. feleannyi volt, mint a háború előtti időszak lakosainak száma. Ezeket a területeket a németek elhagyták, és lengyelek jöttek a helyükre Közép- és Dél-Lengyelországból, valamint a Szovjetunió által bekebelezett területekről. Fontos feladat volt létrehozni ezekben a tartományokban a lengyel szervezeteket, beleértve az egyházi szervezeteket is. Nehéz megállapítani a kivándorlás pillanatában ezeken a területeken lakó katolikusok számát. Német források szerint a Lengyelországhoz csatolt területen a háború előtt több mint 24% volt a katolikusok aránya, a háború utáni migrációt követően pedig meghaladta a 90%-ot.30 Ebben a helyzetben 29 Zaryn: Kosciól a wladza w Polsce, i. m. 26. 30 Krzysztof Kowalczyk: W walce o rzqd dusz. Polityka wladz panstwowych wobec Kosciola katolickiego na Pomorzu Zachodnim, w latach 1945—1965 [Harcban a lelkek fölötti hatalomért. Az államhatalom politikája a katolikus egyházzal szemben a Nyugat-Pomerániában 1945-1965 között], Szczecin 2003. 18- 123. Jan Kopiec: Pobyt i róla ks. Boleslawa Kominka w Opolu w latach 1945—1951 [Boleslaw Kominek opolei tartózkodása és szerepe 1945-1951-ben], in: Jan Krucina (szerk.): Szkice do portretów. Kardynal Boleslaw Kominek (Vázlat portrékhoz. Boleslaw Kominek bíboros], Wroclaw 2005. 142-149; Slawomir Brewczynski: Ks. Adalbert (Wojciech) Zink: Rzqdca diecezji warminskiej w latach 1951—1953 [Adalbert (Wojciech) Zink. A warmiai egyházmegye kormányzója 1951-1953-ban], Olsztyn 2006. 31-38; Andrzej Hanich: Kosciól katolicki na Slqsku Opolskim w okresie przejscia z panstwowosci niemieckiej do polskiej [A katolikus egyház az opolei Sziléziában a német államiságból a lengyelbe való átmenet időszakában] 1945—1946, in: Marcin Worbs (szerk.): Kosciól Opolski w PPL. Wyklady otwarte zorganizowane w okresie Wielkiego Postu 2007 [Az Egyház Opoléban a Lengyel Népköztársaság idején. Nyitott tanfolyamok 2007 nagyböjtjén], Opole 2007. 105-131; Tadeusz Ceynowa - Pawel Knap (szerk.): Polityka wladz panstwowych wobec Kosciola katolickiego na Pomorzu Zachodnim i ziemi lubuskiej w latach 1945—1989