Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
B - Banovits Kajetán - Bánrévy György - Bantler Ödön - Bánvárth Sándor - Bányai Elemér
107 Thália története (1904 — 08) (Bp., 1954); Benedek Marcell: Naplómat olvasom (Bp., 1965). Banovits Kajetán (Mátyóc, 1841. aug. 10. —Bp., 1915. dec. 7.): mérnök. Gyakorlati működését a Kassa —Oderbergi Vasútnál kezdte, majd a MÁV szolgálatába lépett. 1872-től a vasútépítési felügyelőség h. vezetője, 1884-től a MÁV építési és gépészeti főosztály h. ig.-ja, 1890-től az önállósított gépészeti főosztály ig.-ja, utóbb első műszaki múzeumunk, a Közlekedési Múz. megszervezője és ig.-ja. A vasúti jelzőberendezésekkel és a vasútvilágítással kapcsolatban több újítás fűződik a nevéhez. A közlekedésügy fejlesztése terén szerzett érdemeiért nemességet nyert és számos kitüntetésben részesült. — M. Emlékirat a M. Kir. Közlekedésügyi Múzeum megnyitása alkalmára (Bp., 1898). Bánrévy György (Bp., 1905. febr. 18.— Bp., 1956. aug. 11.), levéltáros. 1928 —30-ban a bp.-i Egyetemi Könyvtárban gyakornok. 1930-ban Bécsben ösztöndíjas. 1931-től 1949-ig a Fővárosi Levéltárban teljesített szolgálatot. 1945-től a Levéltár h. ig.-ja volt. 1949-ben áthelyezték a Vármúz.-ba, majd a Művészettörténeti Dokumentációs Központban dolgozott, ahol 1953-tól haláláig a levéltári csoportot vezette. — F. m. Vörösmarty Salamon királya és történeti forrásai (Bp., 1929); A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt (Bp., 1933); Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban (Bp., 1937). — Irod. Niklay Péter: B. Gy. 1905 —1956 (Levéltári Közl., 1956). Bantler Ödön (Pécs, 1869. márc. 24.—Bp., 1923. szept. 4.): gyógyszerész, tanár, szerkesztő. Temesvárt gyógyszertárt nyitott. 1903-tól Bp.-en a Stolze—Fenyvessy gyorsírási rendszerrel foglalkozott. 1908-ban gyorsírástanári oklevelet, közben kémiából és természetrajzból középisk. tanári képesítést is szerzett. Berlinben megszerezte a német Stolze-rendszerből a német tanári oklevelet. Részt vett 1901-ben a Magyar Gyorsíró Társ. megalapításában és 1919-ig szerk.-je volt az 1894 óta szünetelő Magyar Gyorsíró c. szaklapnak. A gyorsírástanárokat vizsgáló orsz. bizottságnak és az Országos Gyorsíró Tanácsnak is tagja volt. — M. A német gyorsírás tankönyve (Bp., 1910); A magyar gyorsírás methodikus tankönyve (Bp., 1915. Mindkettő Rózsa Annával együtt). Bánvárth Sándor (Várpalota, 1876. dec. 1. —Magyaróvár, 1930. szept. 11.): gazdasági akadémiai igazgató. A magyaróvári ak. hallgatója 1897—99-ben. 1899-től az ak. gyakornoka, majd megszakítás nélkül itt folytatta tanári és tudományos működését. 1920-tól haláláig az ak. ig.-ja. A Mosonmegyei Gazdasági Egyesületnek évtizedeken át volt titkára, majd elnöke és e minőségben a szigetközi kisgazdatársadalom mindenkori tanácsadója. Bányai Elemér (Szamosújvár, 1875. aug. 21. —Oblasce, 1915. ápr. 2.): újságíró, író. Kolozsvárott szerzett bölcsészdoktorátust 1900-ban. 1905-ig Kolozsvárott az Újság, a Magyar Polgár és a Kolozsvári Lapok szerk.-je. 1905-től Bp.-en egy ideig az MNM könyvtárában gyakornok, 1910-től a Magyar Nemzet, 1914-től a Magyarország belső munkatársa. Zuboly álnéven a Vasárnapi Újságba, Pesti Naplóba, Magyar Nemzetbe írt színes riportokat az aktuális eseményeken kívül a m. történelem és irodalom kiemelkedő alakjairól és alkotásairól, Bp. nevezetességeiről. A 20. sz. elején annak a radikális polgárságnak Bán Aladár Bánfihunyadi János Bánki Donát Bánffy