Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
D - Dános Árpád - Danzer János - Dapsy Gizella, Rozsnyai Kálmánné - Dapsy László - Darabos István - Darányi Gyula
347 o.): nyelvész, őstörténész, tanár. Bölcseleti és teológiai tanulmányait a bécsi egy.-en végezte, majd Mo.-rajött és Révai útmutatásai szerint m. nyelvészettel kezdett foglalkozni. 1806-tól Győrött, 1808-tól 42 éven át a pozsonyi ak.-n görög nyelvet tanított. Az indoeurópai nyelveken belül a szlávokkal s egyoldalúan főleg a szláv —görög nyelvviszony tisztázásával foglalkozott. A m. szókincs legnagyobb részét szláv nyelvekből származtatta. Kresznerics Ferenc szótári anyagának válogatásával összeállította a m. nyelv etimológiai szótárát, sok esetben vitatható etimonokkal. Helyesen mutatott rá a honfoglalás előtti m.— szláv kapcsolatokra. — F. m. Hungarae gentis avitum cognomen . . . (Posonii, 1825); A magyar nemzet maradékai az ősi lakhelyekben (Pozsony, 1826); Magyaricae linguae lexicon critico-etymologicum . . . (Pressburg, 1833). Dános Árpád (Bp., 1882. dec. 11.—Bp., 1933. júl. 7.): bankigazgató, közgazdasági író. Tanulmányai befejezése után a kereskedelmi min.-ban teljesített szolgálatot, s mint min. osztálytanácsos ment nyugdíjba, majd a Magyar—Olasz Bank ig.-ja lett. 1918-ban egy.-i magántanár. — M. Közgazdaságtan (Kovács Gáborral, Bp., 1916); Adópolitika (Bp., 1917); Magyar ipari közigazgatási jog (Bp., 1918); A szociális eszmék fejlődése a modern szocializmusig (Kovács Gáborral, Bp., 1925). Danzer János (Freising, 1763. dec. 11.— Asperni csatatér, 1809. máj. 21.): tüzér százados, gyorsíró. A m. felkelő hadseregnél szolgált. A Mo.-on megjelent első gyorsírási tankönyv szerzője. Systema generale stenographiae Samuelis Taylor (Pesthini 1802, Wagner József gondozásában párhuzamos latin és m. nyelvű kiadásában, 1944). A latin nyelvű tankönyvben a Taylor —Bertin angol-francia geometrikus rendszert mutatta be, amely nálunk közel 7 évtizeden át volt alkalmazásban. E rendszer szerint levelezett egymással Petőfi Sándor és Arany János gyorsírásban. — Irod. Traeger Ernő: Az első magyarországi gyorsírási tankönyv soproni vonatkozásai (Soproni Szle, 1958. 2 — 3. sz.); D. J. élete és gyorsírástörténeti szerepe (Gyorsírók L., 1959). Dapsy Gizella, Rozsnyai Kálmánné (Losonc, 1885. jan. 18.—Nógrádverőce, 1940. ápr. 30.): költő. Óvónő volt Szeghalmon, írásai népszerűek voltak a század elején. Költeményei és elbeszélései Nil név alatt jelentek meg a korabeli lapokban. Az I. világháború idején pacifista verseivel keltett feltűnést. Dosztojevszkij és Puskin műveiből fordított. — F. m. Zsúrvilág provincián (kisvárosi élőképek és egyebek, Gyula, 1904); Versek (Békéscsaba, 1905); Testamentom (versek 1914 — 24-ből, Bp., 1925); Ady Endre az életben (Bp., 1928). — Irod. Tóth Lajos: Adatok a békésmegyei óvodák kialakulásának történetéhez (Magyarországi Óvónőképző Int. Tud. Közl., Szarvas, 1964); Syposs Zoltán: Emlékezés Nilre, D. G.-ra (Békés Megyei Népújság, 1965. V. 9.). Dapsy László (Miskolc, 1843. febr. 28. Bp., 1890. máj. 29.): biológus, Darwin első magyar fordítója. Bölcsészetet, jogot és teológiát Debrecenben tanult. 1864-ben ösztöndíjjal Edinburghbe utazott. Itt és Londonban vált a darwinizmus és a korabeli angol kapitalizmus közgazdasági elveinek lelkes hívévé. 1866-ban hazatért, előbb a debreceni gazdasági intézetben, majd 1867-től a bp.-i ref. gimn.-ban tanított. 1870-ben javasolta a Magy. Természet Tudományi Társ. kiadójának létrehozását. Sok cikket írt, 1880-tól haláláig szerk. az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közlönyét, a Magyar Föld c. közgazdasági napilapot. Lefordította többek között Darwin ,,A fajok eredete" és John Stuart Mill ,,A nemzetgazdaság alapelvei" c. munkáját. — M. A talaj kimerülés befolyása az államok életére. . . (Pest, 1869); Általános természetrajz. . . (Pest, 1872). Darabos István (Hódmezővásárhely, 1899. febr. 18.—Bp., 1964. okt. 13.): gyorsíró. Jogi tanulmányai után Hódmezővásárhelyen évtizedeket töltött a közigazgatásban, később a művelődésügyet szolgálta. Felismerte a gyorsírás jelentőségét az államigazgatásban. Egyik alapítója volt 1925-ben a Gyorsíró Szövetségnek, amelyben haláláig a gyorsíráselméleti szakosztály elnöke. Az egységes m. gyorsírás egyik jeles szakembere, több új kísérleti gyorsírási rendszert alkotott. Számos elméleti cikke és tanulmánya jelent meg a szakfolyóiratokban. Darányi Gyula (Bp., 1888. jan. 9.—Bp., 1958. jan. 12.): orvos, egyetemi tanár. Tanulmányait a bp.-i, a genfi, a müncheni, a kieli és a berlini egy.-en végezte. Az I. világháború után az Állami Bakteriológiai Intézet főbakteriológusa, a Vöröskereszt Kórház laboratóriumi főorvosa. 1924-ben a szerológia és immunitástan magántanára a bp.-i egy.-en. 1928-tól a szegedi, 1931 —46-ban a bp.-i egy.en a közegészségtan tanára, a Közegészségtani Intézet ig.-ja. Utána a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ rendelőintézetében dolgozott. Számos egyesület és szaktanács tagja. Az Egészség c. lap szerk.-je. A felszabadulás előtti jobboldali magatartása közismert. — F. m. Eine Reaction der Kolloidlabilität des Serums (Deutsche Med. Wochenschrift, 1922); Die Amwesenheit von Hydrophilen