Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
G - Grossmann Ignác - Grossmann József - Grossmann Miksa - Grósz Emil - Grósz Frigyes - Grósz Lajos - Gröber Jenő
625 terjedt. 1942-ben tért vissza Mo.-ra. 1951-től a Híradástechnikai Tudományos Egyesület röntgenszakosztályának elnöke. 1954-ben az Orsz. Onkológiai Intézetben dolgozott. Élete utolsó éveiben tanfolyamok szervezésével, jegyzetek kiadásával stb. mindent elkövetett, hogy a hazai röntgenológia szakmai és tudományos színvonalát emelje. — Irod. G. G. (Magy. Radiológia, 1957.1. sz.); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958); Grossmannn Ignác (Göncruszka, 1823. febr. 16.—Pest, 1866. máj. 21.): fizikus, a higanyos légszivattyú egyik feltalálója. A prágai egyb en matematikát és pedagógiát hallgatott. Oklevelének megszerzése után 1847-től 1851-ig győrszigeti tanító. 1852—54 közt a József Ipartanoda hallgatója volt. 1857-től a pesti kereskedelmi ak. tanára. 1862-től telegráfmérnök lett a pest—losonc —zólyomi vasúttársaságnál. — M. Führer in der geometr. Analyse d. Krystallographie (Leipzig, 1857); Az elemi betűszámtan alapvonalai (Pest, 1857). Grossmann József (Bécs, 1747—Tata, 1785. ápr. 24.): építész. Előbb Fellner Jakab munkatársa, majd annak halála után munkálatainak folytatója. Fellner özvegyével házasságot kötött. Folytatta a tatai és befejezte a pápai templom, valamint az egri líceum építését. Tervet készített az egri székesegyház felépítéséhez. Kibővítette az egri papnevelde épületét. Az ő tervei szerint készült a pápai templom főoltára, kapuja és a tatai népparki kastély (1784). Művein a XVI. Lajos korabeli stílus egyéni és erőteljes módon érvényesül. Grossmann Miksa (?, 1872 —Bp., 1913. júl. 19.): szociáldemokrata politikus, újságíró, eredetileg nyomdász. 1889-ben külföldre ment, bejárta Németo.-ot, Belgiumot, Hollandiát és Dániát. A mo.-i munkásmozgalomba az 1890-es évek közepén kapcsolódott be. 1895-ben a Silberberg-frakció tagjaként harcolt a betegpénztári bürokraták ellen, majd Silberberg visszavonulása után szerepet játszott az SZDP újraegyesítésében. 1896-tól élete végéig az SZDP vezetőségének tagja volt. Kiterjedt publicisztikai és előadói tevékenységet folytatott. A Volksstimme szerk.-je. Több ízben ítélték fogházbüntetésre. 1907-től haláláig az Orsz. Munkás Betegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár alig.-ja volt. — Irod. Gárdos Mariska: Szállj gondolat (Bp., 1961). Grósz Emil (Nagyvárad, 1865. szept. 30.— Bp., 1941. dec. 8.): szemész, egyetemi tanár, ~ Frigyes orvos fia. 1887-ben szerzett orvosi oklevelet a bp.-i egy.-en. 1888-tól működött a bp.-i szemklinikán, előbb mint tanársegéd, majd mint adjunktus. 1893—94-ben a tanszék helyettes vezetője. 1894-ben a szemtükrözés tanából magántanár. 1900-ban ny. rk. tanár. 1900 —04-ben főorvos előbb a János, majd az István Kórházban. 1903-ban trachomaügyi kormánybiztos, mint ilyennek érdeme a trachoma hazai leküzdése. 1905-től 1936-ig ny. r. tanár a bp.-i egy.-en, az l. szemklinika ig.-ja. Szerk.-je volt a Szemészet, társszerk.-je az Orvosképzés c. lapoknak. Tanulmányokat írt a keratitis neuroparalyticáról, a tabeses látóidegsorvadásról, a pangásos pupilláról. Kiváló szemműtéteket hajtott végre. Az intézményes hazai orvostovábbképzés egyik megteremtője. Az öregkori hályog gyógyítására az általa leírt műtétet jelenleg is végzik világszerte. Jelentős szemészeti isk.-t nevelt fel. Hosszú ideig volt az orvostovábbképzés központi bizottságának elnöke. Közreműködött a m. tudomány külföldi kapcsolatainak kiépítésében. — F. m. Szemészeti diagnosztika (Bp., 1893); Előadások a szemtükrözésről (Bp., 1897); A szembajok összefüggése a szervezet egyéb betegségeivel (Hoór Károllyal Bp., 1900); A szemészet kézikönyve (I—III. Hoór Károllyal, Bp., 1909 — 10); A szem tuberculosisa (Orvosképzés, 1913); A trachomaellenes védekezés (Orv. Heitl, 1924); Indikation der Zyklodyalise (Heidelberg, 1924); Operative treatment of glaucoma (Arch. Ophth. 1931); Extraction of senile cataract (1931); Postgraduate medical iwork in Hungary (1931). — írod. Bartók Imre: A magyar szemészet története (Bp., 1954); Bíró Imre: Egy klinika nem halhat meg ... G. E. arcképéhez (Bp., 1964); Kerekes István: G. E. (Élővilág, 1965. 6. sz.) Grósz Frigyes (Nagyvárad, 1798. nov. 16.— Nagyvárad, 1858. jan. 3.), orvos. ~Emil szemész apja. 1816-ban a pesti tudományegy. hallgatója. 1819-ben a filozófia doktorává avatták. Ezután orvosi tanulmányokat folytatott Bécsben. 1825-ben orvos- és sebészdoktorrá avatták. Utána Morvao.-ban, Teltschben működött 1829-ig, ugyanitt kórházat is létesített. 1830-ban saját költségén szemkórházat alapított Nagyváradon szegény vakok számára, ahol ingyenes kezelésben részesültek a betegek. Jelentékeny sikerrel művelte a szemészet tudományát. Az 1846-i kassai vándorgyűlésen indítványozta szemészeti osztályok felállítását. — M. Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Ungarns (Nagyvárad, 1857). Grósz Lajos: -- Csatáry Lajos Gröber Jenő (Eger, 1869—Eger, 1941. nov. 3.): szőlész és borász. Érettségi után gazdálkodni kezdett. A Medoc Noir nevű vörösbor-szőlőfajta egri elterjesztésében fontos szerepe volt. Úttörőként foglalkozott a szőlő öntözésével és a felszabadulás 4° Életrajzi Lexikon I. Gröber