Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)

J - Jókai Róza - Jókay Jolán - Jolsvai Lesták - Jónás Dávid - Jónás Elemér

halmaza, főhősei csak néhány vonásra redu­kált lelki életet élnek, regényköltészete el­oszlatás helyett inkább fokozta a nemzeti illúziókat. Azonban szemléletes tájleírásai, nyelvi gazdagsága, magyaros mondatfűzése, kitűnő zsánerfiguráinak nagy száma, népi eredetű humora és legfőképp páratlan mese­mondó készsége miatt helye irodalmunk leg­nagyobbjai közt van. — F. m­. Vadon virágai (elb., Pest, 1848); Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (elb., Pest, 1850); Egy bujdosó naplója (elb., Pest, 1851); Erdély aranykora (r., Pest, 1852); Török világ Magyarországon (r., Pest, 1853); Egy magyar nábob (r., Pest, 1853 — 1854); Janicsárok végnapjai (r., Pest, 1854); Kárpáthy Zoltán (r.,­ Pest, 1854); Szegény gazdagok (r., Pest, 1860); Az új földesúr (r., Pest, 1863); Politikai divatok (r., Pest, 1862 — 1864); Mire megvénülünk (r., Pest, 1865); Szerelem bolondjai (r., Pest, 1868 — 1869); A kőszívű ember fiai (r., Pest, 1869); Fekete gyémántok (r., Pest, 1870); Eppur si mruove. És mégis mozog a föld (r., Pest, 1872, 1873); Az aranyember (r., Pest, 1872); A jövő század regénye (r., Pest, 1872 — 1874); Enyém, tied, övé (r., Bp., 1875); Az élet komédiásai (r., Bp., 1876); Egy az Isten (r., Bp., 1877); Névtelen vár (r., Bp., 1877); Rab Ráby (r., Pozsony, 1879); Szeretve mind a vérpadig (r., Bp., 1882); A lőcsei fehér asszony (r., Bp., 1885); A cigánybáró (r., Bp., 1885); Életemből (emlékek, Bp., 1886); A tengersze­mű hölgy (r., Bp., 1890); Gazdag szegények (r., Bp., 1890); Sárga rózsa (r., Bp., 1893); Fráter György (r., Bp., 1893); J. M. Összes művei (Nemzeti kiadás, I —C. Bp., 1894 — 98); J. M. Művei (Centenáriumi kiadás, I —C. Bp., 1825 — 1930); J. M. Válogatott művei (Bp., 1954 — 1962); J. M. Összes művei (Kritikai kiadás, szerk. Nagy Miklós és Lengyel Dénes, Bp., 1962). — Irod. Szabó László: J. élete és művei (Bp., 1904); Mikszáth Kálmán: J. M. élete és kora (I —II. Bp., 1907); Zsigmond Ferenc: J. M. élete és művei (Bp., 1925); Kristóf György: J. M. élete és művei (Kolozsvár, 1925); Sőtér István: J. (Bp., 1941); Komlós Aladár: Az igazi Rab Ráby (1946, Tegnap és ma, Bp., 1956); Szebényi Géza: J. és a Fekete gyémántok néhány problémája (írod. tört. 1954); Barta János: J. és a művészi igazság (írod. tört. 1954, Költők és írók, Bp., 1966); Sőtér Ist­ván: J. útja (Csillag, 1954 —55; Romantika és realizmus, Bp., 1956); Váli Mari: Emlé­keim J. M.-ról (Bp., 1955); Sőtér István: J. és a Rab Ráby (Irod. tört. 1956, Romantika és realizmus, 1956); Krúdy Gyula: J. M. 1910 — 1930 (írói arcképek, I. Bp., 1957); Nagy Miklós: A kőszívű ember fiai (írod. Tört. Közt. 1958); Bródy Sándor: J. (Cilinderes Tiborc, Bp., 1958); Kiss Ferenc: J. M.: Az új földesúr (írod. tört. 1958); Nagy Miklós: Az aranyember (írod. tört. 1959); Móricz Zsig­mond: J. M. (1922 —1939. Irodalomról, művészetről, I —II. Bp., 1959); Sőtér István: Nemzet és haladás (Bp., 1963); Varga János: ,,A kőszívű ember fiai"-nak történeti mintái és forrásai (Irod. tört. Közi. 1964). — Szt. Petőfi Sándor: Egy fiatal íróhoz (vers, 1845); Petőfi Sándor: J. M.-hoz (vers, 1845); Mikszáth Kálmán: J. M. vagy a komáromi fiú, aki a világot meghódította (vers, Bp., 1883); Eötvös Károly: A J.-nemzetség (J., Bp., 1906); Krúdy Gyula: Mesemondások J. M.-ról (Bp., 1925); Színi Gyula: J. egy élet regénye (Bp., 1928); Jókai Róza: -ˇ- Feszty Árpádné Jókainé, Laborfalvi Róza: -ˇ- Laborfalvi Róza Jókay Jolán: -»- Hegedüsné, Jókay Jolán Jolsvai Lesták (? — ?, 1405. júl. 18. előtt): nádor. A Rátót nemzetség Gömör vm.-i, Jolsván birtokos ágából származott. 1349 — 51-ben asztalnokmester, 1351-től 1358-ig somogyi, 1356 —58-ban Fejér vm.-i ispán, 1387-től udvarmester, 1392-től 1396-ig Fejér vm.-i ispán, nádor, 1393—94-ben gömöri, 1394-ben liptói ispán. 1396. szept. 28-án Nikápolynál török fogságba esett, 1400. jan. 20-án még fogságban volt. Nem tudjuk, hogy sikerült-e őt kiváltani, bár csa­ládja erre a célra 6000 forintért a Kanizsaiak­nak elzálogosította a Bars vm.-i Hrussó várát és uradalmát. Jónás Dávid (Bp., 1871. aug. 5.—Bp., 1951. ápr. 27.): építész. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte, majd Bécsben Fellner és Helmer építészeti irodájában dolgozott. 1900-tól működött Bp.-en. Műveivel az eklektiká­nak hátat fordító, új utakat kereső művészek csoportjához kapcsolódott. Legjelentősebb műve, a volt Tolnai Világlapja Dohány utca 10 — 14. sz. alatti székháza (jelenleg Egye­temi Nyomda) a modern m. építészet egyik előfutára. Fivérével,­­ Zsigmonddal kö­zösen számos villát és bérházat épített. Jónás Elemér (Rákospalota, 1899. dec. 26.—Bp., 1939. aug. 13.): numizmatikus. A bp.-i egy.-en Kuzsinszky Bálint tanítványa volt; tanulmányai befejezése után 1924-ben az MNM tisztviselője lett. Közben külföldön is (Bécs, Olaszo., Balkán és Görögön) folytatott tanulmányokat. Pénz-, éremtani cikkei főleg a Numizmatikai Közlönyben jelentek meg; feldolgozásai nem csupán meghatározások voltak, hanem mindig történeti következtetés

Next