Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
K - Komjáti Károly - Komlós András - Komlós Vilmos - Komlóssy Emma - Komlóssy Ferenc - Komlóssy Ferenc
960 Frangepán Katalin nyalábvári udvarában nevelő. Ennek buzdítására fordította le Szent Pál leveleinek könyvét, melyet Perényi költségén a krakkói Vietor műhelyében nyomtatott ki (1533). Hasonmás kiadása az MTA kiadásában Szilágyi Áron utószavával 1883-ban jelent meg. — Irod. Trócsányi Zoltán: Zenth Paál Leveley nyelvéről (Magy. Nyelv, 1908); Horváth János: A reformáció jegyében (Bp., 1953)Komjáti Károly (Bp., 1896. márc. 8.— Bp., 1953. júl. 3.): zeneszerző, karmester. 10 éves korában nyert felvételt a Zeneak. zongoraszakára, ahol Nagy Géza, Szendy Árpád, ill. Hegyi Emánuel, később a zeneszerzési főtanszakon Weiner Leó és Kodály Zoltán tanítványa. Tanulmányait a háború után Berlinben fejezte be. 1922—23-ban a berlini Staatsoper korrepetitora, 1925-től a Vidám Színpad, 1926-tól a nagyváradi Szigligeti Színház, 1927-től a kolozsvári Magyar Színház karmestere. 1930-ban Bp.-en, 1932 — 34 között Ausztriában és Németo.-ban dirigált. 1934-től a bp.-i Király Színház karmestere. 1936-tól 1942-ig a Pódium Kabaré zenei vezetője, majd karmestere. 1943 —44-ben a Kamara Varieté karmestere. 1944-ben deportálták. 1945-től a Pódium Kabaré karmestere és zenei vezetője, majd 1949 után zeneisk. tanár. A szórakoztató műfajok művelője volt. Igényes, ízléses könnyűzenei stílus kialakítására törekedett. Munkássága során 19 egész estét betöltő operettet (többet külföldön is bemutattak), szimfonikus műveket, vonósnégyeseket, zongoraszonátákat, dalokat és kísérőzenéket írt. Operettjei sorából kiemelkednek a Pillangófőhadnagy (Bp., 1918); Három a tánc (Bp., 1922); Antoinette (Bp., 1938); Ipafai lakodalom (Bp., 1949); Komlós András (? —1576), nyomdász. 1569-től 1575-ig a debreceni nyomda vezetője. Ő volt az első nyomdász Debrecenben, aki vallásos könyvek mellett históriás énekeket és széphistóriákat adott ki, ugyanakkor működése alatt a nyomda termékeinek minősége romlott. Ő adta ki Ilosvai Selymes Péter Toldiját, nála jelent meg a kor legnépszerűbb olvasmánya: Istvánffy Pál széphistóriája . . továbbá Ráskai Gáspár, Valkai András históriái stb. — Irod. Benda Kálmán — Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (Bp., 1961). Komlós Vilmos (Sülye, 1893. jan. 29.— Bp., 1959. febr 27.): színész, komikus. 1912-től vidéki színpadokon szerepelt. 1929-ben lépett a Teréz körúti Színpad kötelékébe. E színpadon alakította Vadnai László közkedvelt tréfáiban, Herczeg Jenő társaságában Sajó figuráját. 1945-től a Pódium Kabaré tagja volt. 1947-ben a Művész Színház, 1951-ben az Ifjúsági Színház tagja. 1952-től haláláig a Vidám Színpadon lépett fel. Partnerével, Herczeg Jenővel (Hacsek) több rövidfilmben elevenítették meg Hacsek és Sajó kabaréjeleneteit. Számos filmben játszott többnyire epizódszerepeket. — F. sz. Argan (Moliére: Képzelt beteg); címszerep (Moliére: Úrhatnám polgár). — I. J. Vica a vadrvezős (1933); Janika (1949); Állami áruház (1952); Gábor diák (1955); Dollárpapa (1956). — írása: Hol volt, hol nem volt (önéletrajz, Bp., 1942). — írod. Nádasi László; K. V. (Film, Színház, Muzsika, 1966. 14. sz.) Komlóssy Emma (Bp., 1881—Bp., 1944), operetténekesnő. Vidéki pályakezdés után (Kolozsvár, 1899 — 1900, Debrecen 1901 — 1902) a Népszínházban (1901—1907), a Király Színházban, a Vígszínházban, a Népoperában (1909 —1915) játszotta divatos népszínművek és operettek primadonnaszerepeit. Kedveltségét a korabeli operettstílust jól képviselő játékán kívül iskolázott szopránjának köszönhette. Bp. ostroma alatt a gettóban halt meg. — Sz. Zsófi (Cseprephy: Piros bugyelláris); György (Huszka: Bob herceg). Komlóssy Ferenc (?, 1797—Pest, 1860. jan. 13.), színész és színigazgató. Az egész országot bejárta. Főbb állomáshelyei: Veszprém, Szabadka, Székesfehérvár, Pozsony, Komárom, Szeged, Győr, Kassa, Kalocsa. 1844-ben a Nemzeti Színház könyvtárosa, majd gazdája és számvevője volt. Eredeti színdarabokat is írt, és csaknem kétszáz fordítással gyarapította a műsort. Kotzebue, Seribe, Hugo,Wolf, Moreto (Donna Dianna), Bauernfeld, Nestroy, Shakespeare (Lear), Schiller (Orleansi szűz), Gozzi, Korner stb. drámáiból fordított. — M. Színművek: István első királyunk koporsója (Székesfehérvár, 1823); István, magyarok első jóltevője (Sopron, 1829); Háládatosság ünnepe (Buda, 1835); Éjféli kaland (Nemzeti Színház, 1850); Komlóssy Ferenc (Nagytapolcsány, 1853. ápr. 23.—Pozsony, 1915. okt. 3.): prépost, történész. A teológiát Esztergomban végezte. A bp.-i egy.-en bölcsészdoktori, 1880-ban középisk. tanári oklevelet szerzett. A nagyszombati gimn. tanára, majd több helyen plébános, 1884-ben és 1887-ben egy.-i képviselő. 1892-ben Esztergom főegyházmegyei főtanfelügyelő, 1893-ban esztergomi kanonok, 1905-ben pozsonyi prépost, 1907-ben pápai prelátus. 1882-től 1894-ig szerk. a Népnevelő c. lapot (többekkel). — F. m. Bosznia és Hercegovina története a legrégibb idők-