Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
B - Bély Mihály - Bem József - Bém László - Bémer László, báró
Bély Mihály (Pest, 1863. jún. 2.—Bp., 1920. dec. 25.): testnevelő tanár, rúdugró, ökölvívó, tornász, vívóbajnok, sportvezető. Mint versenyző és oktató rendkívül sokoldalú volt, legkiemelkedőbb versenyeredménye vívógyőzelme 1896-ban Santelli ellen a millenniumi mesterversenyen, legjelentősebb sportvezetői ténykedése a sísport meghonosítása hazánkban 1894-ben. Részt vett a vívás, sí,torna és műkorcsolyázás versenyszabályainak szerkesztésében, az utóbbiakat a nemzetközi szövetség is elfogadta. — M. Az angol rugósdi (Bp. ?, 1897); A svéd nevelőtornázás (1909); Mozgástan (1913); A tornaképzés reformja (1913); A torna elmélete (1916). Bem József (Tarnów, Lengyelo., 1794. márc. 14. —Aleppo, Szíria, 1850. dec. 10.): lengyel katonatiszt, magyar honvéd tábornok, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő egyénisége. Krakkóban 1809-ben a tüzérisk. hallgatója, 1810-ben alhadnagy. 1811-ban főhadnagyi rangban került a lovastüzérekhez. Napóleon 1812-i Oroszok elleni hadjárata idején részt vett a Gdansk körüli harcokban. 1813-ban a varsói téli tüzérségi isk. tanára. Mint a Lukasinski-féle összeesküvés részvevőjét 1822-ben letartóztatták és 1 évi börtönre ítélték, amit később büntetőszolgálatra változtattak. 1826-ban újból megvált a hadseregtől, műszaki tanulmányokkal foglalkozott, majd csatlakozott az 1830 — 31-i lengyel felkeléshez, és az osztrolenkai csatában 1831. máj. 26-án mint a tüzérség kiváló irányítója szerzett magának nemzetközi katonai hírnevet. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, beutazta a Ny-európai országokat, könyvet írt a lengyel szabadságharcról, amelyben döntő jelentőségűnek jelölte az agrárkérdést. 1848 tavaszán bekapcsolódott a galíciai forradalmi mozgalomba, majd 1848. okt. 14-én a forradalmi Bécsnek ajánlotta fel szolgálatait. A védőrség parancsnokaként irányította a város védelmét, Bécs eleste után az ellenséges vonalakon keresztül álruhában Pozsonyba érkezett és a m. szabadságharc mellé állott. Kossuth dec. 1-én az erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Újjászervezte a felbomlóban levő erőket és három hónap alatt kiűzte Erdély területéről az ellenséget, a tihucai győzelemmel kikergette a császári E-i hadseregeket, elfoglalta Marosvásárhelyt, majd a gálfalvi, szelindeki, vízaknai, szászvárosi, piski és nagyszebeni csaták során Puchner D-i seregét verte meg. A m. országgyűlés 1849. márc 23-án altábornaggyá nevezte ki. Máj.-ban Orsováig hatolva a Bánátot is megtisztította az osztrákoktól. Ezután a 70 000 főnyi cári intervenciós sereggel vette fel a harcot, de nehéz küzdelem után júl. 31-én Segesvárnál döntő vereséget szenvedett, majd aug. 9-én Temesvárnál az osztrákokkal szemben is alul maradt. Világos után Törökor ba emigrált, belépett a török hadseregbe, mert így remélte a harc folytatását a cári despotizmus ellen. Murád Tevfik pasa néven Szíria katonai parancsnoka volt haláláig. Győzelmeit kiváló hadvezéri tehetségének, erélyének és demokratikus politikai magatartásának köszönhette. Tevékenyen munkálkodott Erdélyben a nemzetiségi béke megteremtésén és a demokratikus és román erők egyesítésén. Bensőséges viszonyban volt segédtisztjével, Petőfi Sándorral, akinek tehetségét és forradalmi felfogását nagyra becsülte. — Irod. Marx—Engels: Bem (New American Encyclopedia, 1858); Czetz János: Bem erdélyi hadjárata 1848—49-ben (Pest, 1868); Gyalókay Jenő: Az erdélyi hadjárat 1849 nyarán (Bp., 1938); Kovács Endre: B. J. (Bp., 1954); Spira György: A magyar forradalom 1848— 49-ben (Bp., 1959). — Szt. Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg. Négy nap dörgött az ágyú. Illyés Gyula: Két férfi (I., Bp., 1950); Feltámadott a tenger (Illyés Gyula forgatókönyve alapján készült film, 1952). Bém László (Bp., 1865. szept. 1. — Bp., 1937. ápr. 9.): élelmiszervegyész. Kolozsvárott végezte egy.-i tanulmányait, utána az ottani egy. kémiai tanszékének asszisztense. 1891-től Bp. Főváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézeténél működött, 1911-től 1929-ig mint alig. Tevékeny szerepet vállalt az élelmiszerhamisítás elleni küzdelemben. Különösen sokat foglalkozott a tej és tejtermék vizsgálatával, főleg az egyes alkotórészek közötti összefüggéseket kutatta. A Magyar Tejipar c. szakfolyóirat felelős szerk.-je volt haláláig. Számos szakcikke jelent meg. — F. itt. A tej fajsúlyának számértéke, a tejzsír és a szárazanyag százalékos mennyisége közötti számbeli kapcsolatról (Bp., 1912); Törvényszerűségek a tehéntej összetételében. . . (Bp., 1931). — Irod. B. L. (nekrológ, Pesti Hírlap, 1937. 81. sz.) Bemer László, báró (Kisbáka, 1784- v. 1788. ápr. 8. —Ungvár, 1862. nov. 4),r. k. püspök. Előbb egri kanonok, a hétszemélyes tábla ülnöke, 1843-ban nagyváradi püspök. A szabadságharc idején Kossuthék oldalán állt, az 1849-es függetlenségi nyilatkozatot körlevélben kihirdette. Ezért a bukás után