Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
S - Szuhai István - Szuhányi Xavér Ferenc - Szuhay Mátyás - Szunyogh Gáspár - Szuper Károly - Szuppán Vilmos - Szurday Róbert - Szurmay Sándor, báró
Szuhai Szuhai István (Szuha, 1551—Bécs, 1607. okt. 31.): érsek, királyi követ, kamarai elnök. Nagyszombatban és Bécsben tanult. 1585-től esztergomi kanonok, 1593-tól váci, 1600-tól egri, 1606-tól nyitrai püspök, 1607-ben kalocsai érsek. 1594 — 1605 között a pozsonyi kamara elnöke. Ez utóbbi minőségében a Habsburg abszolutizmus szolgálatában a protestáns m. nagyurak elleni sorozatos hűtlenségi perek, vagyonelkobzások irányítója. 1598-ban II. Rudolf kir. és Mihály havasalföldi vajda ~ közvetítésével kötött békét Tergovistban. — Irod. Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonok 1100 —1900 (Esztergom, 1900). Szuhányi Xavér Ferenc (Eger, 1742. nov. 29.— Kassa, 1824. jan. 28.): jezsuita hitszónok, tanár. 1789-ben lépett a jezsuita rendbe, a rend eltörlése után (1773) világi pap lett és az egri gimn. ig.-jává nevezték ki. 1799-ben a kassai ak. helyettes ig.-ja, a kassai tankerület főig.-ja. A felvilágosodás ellen írt vitairatokat. — F. m. Notitia orbis . . . (Cassoviae, 1788); Dialogi quibus naturalistarum . . . virorum opinioties variis de rebus, . .. referuntur (Cassoviae, 1789); Thomas Morus... (Cassoviae, 1790); Origo et progressus ruinae regnorum . . . (Cassoviae, 1792); Igaz Hazafi Felfedezett álorcza, melly nyilván kimutatja, hogy a szabad kőmivesek valóságos Jacobinusok (Kassa, 1794). Szuhay Mátyás (? — ?, 1677. márc.): Abaúj vm.-i birtokos nemes, a korai kuruc mozgalmak egyik vezető alakja. Részt vett I. Rákóczi György 1644—45-i hadjáratában, majd II. Rákóczi György idején kállói kapitány. 1658-ban a lippai csatában az erdélyi hadsereg balszárnyát vezette. 1662-ben a pozsonyi egyben a protestáns rendi ellenzék egyik vezére. Kapcsolatba került a Wesselényi Ferenc nádor által vezetett főúri összeesküvőkkel és 1669 —70-ben élénken részt vett a felvidéki nemesi mozgalmakban. 1670. jan. 24-én a kassai gyűlésen a rendek őt tették meg a felállítandó megyei lovas katonaság mustra-és fizetőmesterének. Egyik kezdeményezője volt Stahremberg tokaji császári várparancsnok 1670. ápr. 10-i elfogatásának, ezután bujdosásra kényszerült. 1672 őszén, az első kuruc hadjáratban a Kassa irányában támadó oszlop egyik parancsnoka. A császáriak 7000 tallér vérdíjat tűztek ki a fejére. Barkóczy István labanc katonasága Máramaros megyei házára tört és megölte. — Szt. Tompa Mihály: Sz. M. (költői elb., 1846). Szunyogh Gáspár (?, 1600 előtt — ?, 1660 után), Bethlen Gábor főudvarmestere, utóbb szendrői kapitány (1640-től) és Gömör vm. főispánja (1642 — 1659). Fiatal korában, 1614. máj. 15-től a wittenbergi egy.-en tanult. Több filozófiai és fizikai tárgyú munkát írt. — F. m. Disputationum Ethicarum Primam de Summo Bono Politico. . . (Wittenbergae, 1614); Disputationum Physicarum Primam De Constitutione Physicae . . . (Wittenbergae, 1614); Disputationum Metaphysicarum Tertiam de Vero et Bono... (Wittenbergae, 1614); Disputatio Physicarum Specialium Undecima De Terra . . . (Wittenbergae, 16x5). Szuper Károly (Kiskunhalas, 1821. máj. 28.—Bp., 1892. szept. 18.): színész, színigazgató. Filozófiát hallgatott, 1840-ben lépett színpadra. A forradalom híveként megírta Tömeges népfelkelés c. agitációs színdarabját, melyet 1848. dec. 17-én Kecskeméten adtak elő. Barátság fűzte Petőfihez, kit 1842. nov. 10-én a Szabó József-féle székesfehérvári társulatnál az ő közbenjárására léptettek fel. Barátságuk a költő haláláig nem szakadt meg. Az 1849. évet mint honvéd verekedte végig. A szabadságharc leverése után társulatot alakított. Sok bujdosó honvéd színész nála talált menedéket. A tengődő vidéki színjátzás körülményei között összjátékra, magasabb színvonalra törekedett. Utolsó éveiben a Nemzeti Színház, az Operaház, ill. az Orsz. Színészegyesület pénztárnoka volt. — M. Szuper Károly színészi naplója 1830 — 1850 (Sajtó alá rendezte Váli Béla, Bp., 1889). Szuppán Vilmos:» Suppan Vilmos Szurday Róbert (Bp., 1877. márc. 7.— Bp., 1938. febr. 8.): gyárigazgató, a magyar textilipar egyik irányítója. A mühlhauseni textiltechnikai főisk.-n tanult. 1900-ban vette át a Magyar Pamutipar Rt. vezetését, mely az ország egyik legnagyobb iparvállalatává fejlődött. Az I. világháború alatt a Magyar Pamutközpont elnöke. Harminc éven át irányította Budai Goldberger Leóval együtt a Magyar Textilgyárosok Orsz. Egyesületét. Az ipari munkásság bérmozgalmai ellen alakult Magyar Munkaadók Központjának elnöke. Az egész ipari és pénzügyi politikára befolyást gyakorolt. 1935-től egységes párti programmal ogy.-i képviselő volt. Szurmay Sándor, báró (Boksánbánya, 1860. dec. 19. —Bp., 1945. febr. 26.), gyalogsági tábornok, miniszter. Ludovika Ak.-t végzett, utána csapattiszt, 1898-ban őrnagy, 1905-ben ezredes, a 20-ik honvéd gyalogezred parancsnoka. 1911-ben mint tábornokot államtitkárrá nevezték ki a honvédelmi min.-ba. 1914-től 1915-ig hadtestparancsnok, 1915-től mint altábornagy hadsereg-csoportparancsnok a kárpáti arcvonalon. 1917. febr. 19-től 1918. okt. 31-ig a Tisza István-, az Esterházy-, 806