Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
V - Virter Ferenc - Viski János - Viski Károly - Viski Balás László - Visky Pál - Visnya Aladár - Viszota Gyula
Vitter éven át m. közjogot adott elő. — F. m. Jus naturae privatum . . . (I—III., Pest, 1833); Juris publici regni Hungáriáé (Specimen, I —VI., Buda, 1850 — 54); Das Staats-Recht des Königreiches Ungarn (I —III., Pest, 1865 — 1866); Irod. P. T., V. A. (J°gtud- Közl-1868); Pauler Tivadar: Emlékbeszéd V. A. fölött (Buda, 1869); Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon (Bp., 1955); Vitter Ferenc (Hódság, 1875. febr. 19. — Bp., 1924. márc. 6.): újságíró. Bp.-en hallgatott jogot, de tanulmányait nem fejezte be, hanem kiment az USA-ba és újságíró lett. Számos cikket és elbeszélést írt amerikai élményeiről a hazai lapoknak. 1898-ban, a spanyol-amerikai háború kitörésekor az amerikai tengerészet szolgálatába lépett. A század elején hazatért és különböző lapoknak dolgozott, majd Bp.-en az Uránia Színház ig.-ja lett. 1902-ben a Pesti Hírlap munkatársa és 1906-tól a Magyarország Vármegyéi és Városai szerk.-je volt. — F. m. Innen-onnan (versek, Bp., 1894); Atlanti történetek (elb., Bp., 1901); Párisi elbeszélések (Francois de Riza néven, Bp., 1906). Viski János (Kolozsvár, 1906. jan. 10. — Bp., 1961. jan. 16.), zeneszerző, Kossuthdíjas (1956), érdemes művész (1955), Erkeldíjas (1954). Hegedűművésznek készült, ezt az ambícióját 19 éves korában (három önálló hegedűest után) a zeneszerzés kedvéért feladta. 1927-ben Kodály Zoltán tanítványa lett. 1940-ben a bp.-i Nemzeti Zenede tanára, 1941-ben a kolozsvári Konzervatórium ig.-ja volt. 1942-től haláláig a Zeneművészeti Főisk.-n a zeneszerzés főtanszak tanáraként működött. Szerzeményeit 1942-ben a Greguss-emlékéremmel tüntették ki. Művei Bp.-en kívül számos külföldi metropolisban is bemutatásra kerültek. — F. ut. Szimfonikus szvit (Bp., 1937); Két magyar tánc (Bp., 1938); Enigma (Bp., 1939); Versenymű hegedűre és zenekarra (Bp., 1947); Versenymű zongorára és zenekarra (Bp., 1953); Versenymű gordonkára és zenekarra (Bp., 1955); Az irisorai szarvas (ballada, 1957); kórusművek, dalok. — Irod. Dobos Kálmán, V. J. (Bp., 1963.) Viski Károly (Torda, 1883. ápr. 14. —Bp., 1945. szept. 5.): etnográfus, egyetemi tanár, az MTA 1. tagja (1945). 1908-tól Tordán, Nagyszalontán, Székelyudvarhelyt és Bp.-en volt gimn. tanár, 1919-től az MNM néprajzi osztályára került, 1922-től múzeumőr. 1940-ben a kolozsvári egy.-re kinevezték a néprajz tanárává, 1941-től a bp.-i egy.-en tanított haláláig. Több jelentős néprajzi, főleg népművészeti és nyelvtudományi tanulmányt tett közzé. Hosszabb ideig a Néprajzi Intézet ig.-ja (1941—45) és a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének vezetője volt. Györffy Istvánnal és Bátky Zsigmonddal együtt szerk. (és több fejezetét írta) A magyarság néprajza c. 4 kötetes gyűjteményét. — F. m. A tordai nyelvjárás (Bp., 1906); Székely hímzések (Bp., 1924); Székely szőnyegek (Bp., 1928); Tiszafüredi cserépedények (Bp., 1932); Hungarian peasant customs (Bp., 1932); Hungarian dances (Bp., 1937); Etnikai csoportok, vidékek (Bp., 1938). — Irod. Varga Mária: V. K. irodalmi munkássága (Index Ethnographicus, 1960). Viski Bálás László (Dés, 1909. ápr. 25. — Bp., 1964. márc. 29.): festő. 1929 — 34-ben Vaszary János és Csók István tanítványa a Képzőművészeti Főisk.-n. 1938-ban a Nemzeti Színház díszlettervezője, 1939-től rajzpedagógusként működött. Festményeivel 1934-től szerepelt kiállításokon. 1947-ben, 1956-ban és 1964-ben gyűjteményes kiállításon mutatta be koloritgazdag akvarelljeit az Ernst Múz.-ban. — Irod. Pogány Frigyes: V. B. L. (Művészet, 1964. 6. sz.) Visky Pál (Debrecen, 1696 —Debrecen, 1733. febr. vége): nyomdász. A debreceni kollégiumban tanult, 1714-ben tógátus diák. 1722-től haláláig a debreceni városi nyomda provizora. A császári sereg által 1705-ben elpusztított nyomdát ő emelte fel ismét magas fokra. Visnya Aladár (Pécs, 1878. febr. 5.— Kőszeg, 1959. márc. 22.): tanár, botanikus, zoológus. A bp.-i tudományegy.-en szerzett matematika —fizika szakos tanári oklevelet. 1903-tól Nagyváradon, 1909-től Bp.-en tanított, 1914 —19-ben Sopronban, a Tanácsköztársaság idején Bp.-en gimn. ig. Baloldali magatartása miatt az ellenforradalom idején, 1921-ben B-listázták, s csak 1927-ben kapott újból tanári állást Kőszegen. Botanikai és zoológiai gyűjtőutakat szervezett, s különösen a harasztokkal és mohákkal foglalkozott. A kőszegi Jurisich Múz. alapítója. — F. m. Sphagnum folt a Kalaposkőn (Szombathely, 1936); Kőszeg és környékének Mollusca faunája (Kőszeg, 1939). Viszota Gyula (Ercsi, 1871. febr. 5. —Bp., 1947. jan. 11.): tanár, irodalomtörténész, az MTA tagja (1. 1913, r. 1932). Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte, 1882-ben doktori, 1895-ben tanári oklevelet szerzett. Utána tanár Sopronban és Bp-en. 1917-ben főig.-vá nevezték ki és a vallás- és közoktatásügyi min.-ba rendelték be a középisk. ügyosztály vezetésére. Irodalomtörténeti érte- 1006