Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
N - Nagy Ferenc (1880-1937) - Nagy Gábor - Nagy Géza (1855-1915) - Nagy Géza (1876-1938) - Nagy György (1879-1923) - Nagy György (1905-1945)
379 Nagy 266 a kolozsvári egy.-en tanár. 1890-től 1928-ig — rövid megszakításokkal — a bp.-i egy. tanára. 1900-tól 1902-ig kereskedelemügyi államtitkár, 1900-tól szabadelvű párti egy.-i képviselő. 1905-ben kivált a szabadelvű pártból és részt vett az Alkotmánypárt megalapításában. 1910-től a munkapárthoz csatlakozott. 1909-től a Magyar Jogászegylet elnöke. Jelentős része volt a hazai kapitalizmus fejlődését tükröző törvényhozás előkészítésében (szövetkezeti jog, tengeri magánjog stb.). Számos kommentárt (szövetkezeti törvény, kereskedelmi törvény, végrehajtási törvény stb.) is közzétett. 1927-től felsőházi tag. — F. m. A végrehajtási eljárásról (Bp., 1881); A magyar kereskedelmi jog kézikönyve (I—II., Bp., 1884); Magyar tengerjog (Bp., 1894); A magyar váltójog kézikönyve (Bp., 1897); A szövetkezeti törvény magyarázata (Bp., 1898). — Irod. Tomcsányi Móric: N. F. (nekrológ, Akad. Ért. 59. sz. Bp., 1928); Baumgarten Nándor emlékbeszéde (Magy. Jogászegyleti Ért., Új folyam, XX., 104. sz. Bp., 1929); Kuncz Ödön: Emlékbeszéde (MTA Emlékbeszédek, bibliográfiával, Bp., 1934); Nagy Ferenc (Igrici, 1880. jan. 7.—?, 1937. okt. 15.): miniszter. Jogot végzett. 1903-ban Miskolc város aljegyzője, 1905-ben főjegyzője, 1912-ben polgármestere lett. Szerepet vitt a város iparának fejlesztésében (sodronygyár, jéggyár) és kulturális területen (a színház támogatása, a Borsod-Miskolci Múz. házi kezelésbe vétele stb.). 1917-ben Miskolc főispánja és az Orsz. Közélelmezési Hivatal alelnöke, majd közélelmezési államtitkár. 1918. okt. 31-től a Károlyi-kormányban közélelmezési miniszter 1919. jan. 19-ig. 1919. márc.-ban Nógrád vm.-i birtokára vonult vissza és ott élt haláláig. Jogtudományi, irodalmi és publicisztikai tevékenységet is folytatott. — F. m. Az ifj városi törvény (Bp., 1907); A magyar városi jog (Bp., 1912); Emberi és társadalmi problémák (Bp., 1928); Nagy Gábor (Debrecen, 1770. nov. 29. —Buda, 1861): ügyvéd, régiséggyűjtő. 1793-tól Kazinczy Ferenc barátja, a család ügyvédje, tanácsadója. Kazinczy epistolát is írt hozzá, ebben dicséri könyv- és kéziratgyűjteményét. Kutatta a régi nyelv adatait s erről Kazinczyt tájékoztatta. Húszkötetes iratgyűjteménye maradt fenn, mely részint a debreceni ref. kollégiumban, részint az OSZK-ban található. 1836-ban Debrecenből Budára költözött. Csokonaival is barátságban volt. Levelezése fennmaradt Kazinczy Ferenc Levelezéseiben (Bp., 1891). Nagy Géza (Gárdony, 1855. aug. 4. —Bp., 1915. febr. 3.), régész, etnográfus, az MTA 1. tagja (1901). Történelmi, régészeti, oklevéltári és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egy.-en végezte. 1875-ben az MNM régiségtárában dolgozott. 1881-től 1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. őre volt, majd visszatért Bp.-re és újra az MNM régiségtárának munkatársa, 1902-ben ig. őre lett és a hadtörténeti gyűjteményt rendezte. Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. 1913-tól szerk. az Archaeológiai Értesítőt. — F. m. Adatok a székelyek eredetéhez . . .(Sepsi-Szentgyörgy, 1883 — 86); A magyar viseletek története (Nemes Mihállyal, Bp., 1900); Budapest és vidéke az őskorban (Bp., 1904). — Irod. N. G. (Akad. Ért. XXVI.) Nagy Géza (Bp., 1876. dec. 23.—Bp., 1938. okt. 12.): zongoraművész. A Zeneak.-n Szendy Árpád, Berlinben Busoni tanítványa. 1902-től a csáktornyai, majd a kolozsvári tanítóképző, 1906 — 36 között a Zeneak. tanára. Külföldön is (Németo.-ban, Észtokban és Finno.-ban) hangversenyezett. — M. zongoraművek (Trilla-gyakorlatok, Hat zongoradarab). Nagy György (Szászsebes, 1879. nov. 5. —Bp., 1923. márc. 29.): radikális polgári politikus, ügyvéd. 1902-től 1908-ig a Székely Újság főmunkatársa. 1906-tól 1910-ig függetlenségi programmal ogy.-i képviselő, majd részt vett a Balpárt megalakításában. 1910-ben Hódmezővásárhelyen nyitott ügyvédi irodát. 1911-ben megalapította a Köztársasági Pártot, amelynek 2 évig, feloszlatásáig vezetője volt. Ugyanekkor szerk. Wagner Károllyal a párt Magyar Köztársaság c. havi folyóiratát. Lapja 1913 után Kossuth Lajos Lapja, majd Kossuth Zászló címmel jelent meg, pártja nevét Kossuth Lajos Pártja névre változtatta. 1918-ban Károlyi Mihály híve, az ellenforradalom győzelme után az ellene indított perben védője (már vakon). 1922-ben az időközben újjászervezett pártját feloszlatták, s ellene is pert indítottak. Irodalmi munkásságot is kifejtett. — F. m. Céltalanul (versek, Bp., 1898); Tavasz nélkül (Bp., 1899); Száraz ágak (versek, Bp., 1900);Házassági válóperekben követendő eljárás (Bp., 1915); Holtnak nyilvánítási eljárás (Bp., 1915). — Irod. Bónis György, N. Gy. és az 1914. előtti magyar köztársasági mozgalom (Bp., 1962). Nagy György (Bp., 1905. márc. 5.— Harka-Kópháza, 1945. jan. 8.): színész, író. Festőművésznek készült, 1923-ban újságírói pályára lépett, a Színházi Élet munkatársa lett. Közben 1927-ben elvégezte a Színmű-