Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
P - Perczel Béla - Perczel Dezső - Perczel László - Perczel Miklós - Perczel Mór
nyei: Hóolvadás, Piac a Garay téren, Orosházi út. — Irod. Chroniqueur: P. M. J. (Művészet, 1912); Gy. N.: P. M. J. (Képzőművészet, 1930.) Perczel Béla (Börzsönypuszta, 1819. jún. 15.—Bp., 1888. márc. 25.): jogász, a Kúria, elnöke, szabadelvű párti politikus, miniszter. ~ Dezső apja. 1845-től a szekszárdi járás főszolgabírója, 1848-tól 1849-ig Tolna vm. alispánja. A szabadságharc bukása után egy ideig visszavonultan élt birtokán. 1860—61 között helytartótanácsi tanácsos, 1865-ben ogy.-i képviselő és táblai bíró 1869-ig, 1869 — 72 között a Szabadelvű Párt elnöke. 1870-ben a képviselőház alelnöke, 1874-ben elnöke lett. 1875. márc. 2-től 1878. jún. 30-ig a Wenckheim- és a Tisza Kálmán-kormány igazságügyminisztere; elfogadtatta a Csemegiféle büntetőtörvénykönyvet. Lemondása után a Kúria semmítőszéki osztályának alelnöke, 1883-ban a Kúria másodelnöke, 1884-ben elnöke lett. 1886-tól főrendiházi tag. Perczel Dezső (Szekszárd, 1848. jan. 18.— Bonyhád, 1913. máj. 20.): szabadelvű párti politikus, belügyminiszter, Béla fia. Közigazgatási pályáját Tolna vm.-ben kezdte. 1877-től 1887-ig alispán, majd szabadelvű párti ogy.-i képviselő. 1895. jan. 15-től 1899. febr. 26-ig a Bírá//y-kormány belügyminisztere. Számos intézkedést hozott a munkásmozgalom és a nemzetiségi mozgalmak letörésére. 1899-től 1901-ig és 1903-tól 1905-ig a képviselőház elnöke. Egyik végrehajtója volt az egyházpolitikai törvényeknek. Az 1903 —04-i parlamenti küzdelmekben segédkezett Tiszának az ellenzéki obstrukció letörésében. 1904 okt.-ében mint képviselőházi elnök az ún. zsebkendő-szavazással a házszabályok ellenére elfogadtatta Tisza javaslatát a házszabályok revíziójára. Tisza bukásakor visszavonult a politikai élettől. 1910-ben a Nemzeti Munkapárt egyik alapítója volt; pártja elnökévé és ogy.-i képviselővé választották. Perczel László (Börzsöny, 1827 —Péterháza, 1897): kartográfus. ~ Mór 48-as honvéd tábornok testvéröccse. 1846-ban a bécsújhelyi katonai ak.-t elvégezve a varasdi katonai határőrvidéki ezredhez került. 1848 — 49-ben hazatért és a szabadságharcot szolgálta. Utána négyévi várfogságra ítélték, de később kegyelem folytán szabadult. Kömlődi birtokán (Komárom vm.) készítette egyetlen, 132 cm átmérőjű óriási földgömbjét (1862), amely az 1881. évi velencei III. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson aranyérmet nyert. Mintagazdaságot is szervezett; ogy.-i képviselővé választották, érdemei vannak a m. vasúthálózat fejlesztésében. — Irod. Fodor Ferenc: A magyar térképírás (III., Bp., 1955); Hadnagy Albert: Levéltári adatok P. L. életéhez (Kézirat, Szekszárdi Áll. Levéltár, 1958); Ambrus-Fallenbüchl Zoltán: Der grösste Erdglobus Ungarnsc hundert Jahre alt (Der Globusfreund, Publ. Nr. 12. Wien, 1963)Perczel Miklós (Bonyhád, 1812. dec. 15.— Baja, 1904. márc. 4.): honvéd ezredes és politikus, ~ Mór testvéröccse, ~ László bátyja. Igen nagy hatással volt rá nevelője, Vörösmarty Mihály. Tanulmányai befejezése után Baranya vm. aljegyzője, később szolgabíró. Tevékeny szerepet játszott a reformkor politikai küzdelmeiben. Izgatás címén perbe fogták, 1840-ben azonban megszüntették ellene az eljárást. Az 1848-i egy.-en Tolna vm. képviselője. 1848 őszén bátyjával együtt megkezdte a Zrínyi-csapat szervezését, nemzetőr-őrnagy lett. A továbbiak során bátyja seregében szolgált, részt vett a móri, majd a szolnoki, ceglédi csatában, utóbb 1849. ápr.-ban pedig a délvidéki küzdelmekben. Ezután Pétervárad, majd Arad várparancsnoka. Itt összeütközésbe került Damjanichcsal, aki engedetlenség miatt elzáratta. A szabadságharc bukása után török területre menekült. 1851-ben Amerikába vándorolt, ahol farmerként és nyelvmesterként tartotta fenn magát. Közben itthon halálra ítélték. 1857 —59-ben Jersey szigetén tartózkodott a Mórral, majd ismét visszatért az USA-ba. 1861-ben belépett az északi hadseregbe és Iowa állam ezredeseként harcolt a déliek ellen. A kiegyezés után visszatért Mo.-ra. 1867 után korábbi tevékenységét megtagadva a kormány szolgálatában Kossuth ellen fordult. 1868-tól 1887-ig Baranya és Pécs főispánja. 1887-től 1892-ig Pécs város ogy.-i képviselője. Perczel Mór (Bonyhád, 1811. nov. 11 — Bonyhád, 1899. máj.23.): Tolna megyei földbirtokos, honvéd tábornok, az 1848—49-i forradalom és szabadságharc kimagasló alakja. ~ Miklós, ~ László bátyja. Kadét volt a császári hadseregben. 1830-ban a lengyelekhez való átszökés érdekében a császári katonák közt mozgalmat indított, emiatt bebörtönözték, Pest és Tolna vm. fellépése tudta csak kiszabadítani. A vm.-i életben, majd 1843-tól a rendi ügy.-eken a radikális eszmék szószólója, az Ellenzéki Párt balszárnyához tartozó politikus. 1848-ban Buda város képviselőjévé választották, az ogy.-en a baloldal egyik vezére. Ápr. 30-tól júl. 20-ig belügymin. tanácsos, majd osztályfőnök. 1848. szept. 1-én megalakította a Zrínyi-szabadcsapatot, amelynek döntő szerepe volt az ozorai győzelem ki