Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
R - Riedl Szende - Rieger György - Ries István - Riesz Frigyes
Riedl szerzett. Még egy.-i hallgató korában a Pesti Napló munkatársa; ott jelentek meg első tanulmányai (Petőfi és Béranger, Kemény Zsigmond, Walter Scott). 1879 — 81-ben a berlini, párizsi és bécsi egy.-eken tanult. 1881 — 1904 között bp.-i reálisk. tanár, 1904. dec. 30-tól haláláig a m. irodalomtörténet ny. r. tanára, Gyulai Pál utóda a bp.-i egy.-en. 1900-tól a Kisfaludy Társ. tagja. Taine miliőelméletének volt a híve. Konzervatív világszemlélet mellett művészi érzékenység, irodalmi, színező előadásmód, a francia stílusművészet jellemzi tanulmányait. Ő mutatta ki, hogy a Thaly Kálmán által közzétett balladák egy részét Thaly maga írta. — F. m. Kazinczy Ferenc és a német irodalom (Bp., 1878); Arany János (Bp., 1887); A magyar irodalom fő irányai (Bp., 1896); Magyarok Rómában (Bp., 1900); Péterfy Jenő (Bp., 1900); Gyulai Pál (Bp., 1911); Három jellemzés (Bp., 1912); Shakespeare és a magyar irodalom (Bp., 1916); Petőfi Sándor (Bp., 1923); Vajda, Reviczky, Komjáthy (Bp., 1932); Madách (Bp., 1933); Vörösmarty élete és művei (Bp., 1937); Kölcsey Ferenc (Bp., 1939); A magyar dráma története (I—II., Bp., 1939—40). — írod. Hoffmann Mária: R. F. (Bp., 1923); Horváth János: R. F. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1928); Gyenes István: R. F. (Bp., 1937); Benedek Marcell: R. F. (írod. tört. Közi. 1954.) Riedl Szende (Besztercebánya, 1831. márc. 15. —Bp., 1873. okt. 15.): nyelvész, egyetemi tanár, az MTA 1. tagja (1858). ~ Frigyes apja. 1847-től a nagyszombati papnevelőben tanult. A szabadságharc kitörésekor nevelőséget vállalt szülővárosában, majd végleg lemondva papi hivatásáról 1852-től Lőcsén gimn. tanár. 1854-től a prágai egy. m. nyelvi tanszékének tanára, ahol kiváló tudósok (Schleicher, Curtius) társaságában nyelvtudománnyal kezdett foglalkozni. Hazatérve 1861-ben pesti gimn. tanár; emlékiratban kérte a kormánytól, hogy a németesítő oktatókat bocsássák el az iskolákból és csak olyanok taníthassanak, akik magyarul tudnak. 1863-ban az összehasonlító nyelvészet magántanára, 1866-tól a pesti egy.-en a német nyelv és irodalom r. tanára. Nagyszámú tankönyvet és tudományos értekezést írt és közben anyagot gyűjtött az MTA megbízásából a tudományos m. nyelvtanhoz. Több lap szerk.-je: Kritische Blätter, Irodalmi Lapok (1866), Kritikai Lapok, Kalauz (1862 — 65), Vezér (1862 — 63), Új korszak (1865 — 66), Ungarische Revue (1869). — F. m. Magyarische Grammatik (Wien, 1858); A magyar nyelvrendszer alapvonalai (Prága és Lipcse, 1859); Van-e elfogadható alapja az ikes igék külön ragozásának (Bp., 1873). — írod. Kemény G. Gábor: R. Sz. (írod. tört. 1950. 2. sz.) Rieger György (Lippa, 1838. febr. 22.— Bp., 1913. júl. 15.): malomigazgató. 1858-ban Budán a Bacher-malomban gyakornok, 1861-ben az Árpád-malomban üzletvezető. Hatévi gyakorlat után 1867-től a Viktória Gőzmalom ig.-ja. 1885-ben az orsz. kiállításkor a malomipar bíráló bizottságának szakelőadójaként szerepelt. A m. malomipar problémáit szakcikkekben tárgyalta. — M. A magyar malomipar az országos kiállítás idejében (Bp., 1885). — Irod. Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői (Bp., 1887). Ries István (Küngös, 1885. nov. 14.—Vác, 1950. szept. 15.): a munkásmozgalom mártírja, igazságügyminiszter. Jogi tanulmányait Bp.en végezte. 1912-ben ügyvédi irodát nyitott. Már egy.-i hallgató korában tagja volt a Galilei-körnek. Az I. világháború alatt orosz hadifogságba került, hazatérte után, a Tanácsköztársaság idején a közoktatásügyi népbiztosság pártisk. előadója volt, majd mint a Vörös Hadsereg katonája vett részt a felvidéki hadjáratban. A Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsbe emigrált, majd hazatérve ügyvédi tevékenységet folytatott. 1924-ben belépett az SZDP-be, amelynek 1933-ban vezetőségi, 1943-ban elnökségi tagja lett. Ügyvédi tevékenysége során többször védte a munkásmozgalom üldözötteit. A felszabadulás után tagja lett az ideiglenes ügy.-nek. 1945. júl. 21-től 1950. júl. 17-ig igazságügy miniszter. 1948-tól 1950-ig az MDP Központi Vezetőségének tagja. Minisztersége idején szavazta meg az ogy. az új alkotmányt (1949. évi XX. tc.), s ebben az időszakban születtek meg azok az új jogszabályok, amelyek a felszabadulást követő nagy társadalmi és gazdasági változásokat tükrözték. A Magyar Futballbírák Testületének és a Magyar Labdarúgók Szövetségének elnöke. 1950. júl. 7-én koholt vádak alapján letartóztatták. A börtönben halt meg, 1956-ban rehabilitálták. — írod. A munkásmozgalom jeles harcosának emlékére (Népszabadság 1965. 269. sz.f. * Riesz Frigyes (Győr, 1880. jan. 22. -Bp., 1956. febr. 28.), a világhírű magyar matematikai iskola egyik legkiemelkedőbb alakja, egyetemi tanár, az MTA tagja (r. 1916, r. 1936, t. 1955). Kossuth-díjas (1949, 1953)Egy.-i tanulmányait Bp.-en, Zürichben, a politechnikumon és Göttingenben végezte. Lőcsén, majd Bp.-en középisk. tanár. 1907-ben mutatták be első jelentős munkáját a párizsi tudományos ak.-n. 1911-től a kolozs- 522