Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
S - Samarjay Lajos - Samassa Adolf - Samassa József - Sámbár Mátyás - Sámboki, Sambucus - Sámi László - Sámi Lászlóné, Király Janka - Sámuel Aladár
Samarjay felső-dunamelléki szuperintendens. Az ev. és a ref. egyház és vallás egyesítése érdekében lépett fel. 1636 elején uniós szellemű szertartáskönyvet adott ki Lőcsén. Ez a legelső m. ref. agendás könyv és m. liturgika. ~ egyesítő szándékait nem méltányolták; elkeseredve, megtörve halt meg. — F. m. Magyar Harmónia. . . (Pápa, 1628). — Irod. Kathona Géza: S. J. gyakorlati theológiája (Debrecen, 1939). Samarjay Lajos (Pozsony, 1870. márc. 26. —Bp., 1946. aug. 14.): gépészmérnök, a MÁV elnöke, államtitkár. Pályafutását 1892-ben a Kassa —Oderbergi Vasútnál kezdte. 1910-ben a Kassa —Oderbergi Vasút ig., majd vezérig, helyettese, 1920-ban a MÁV gépészeti főosztályának vezetője, 1927 — 34 között a MÁV elnöke. Műszaki, tarifapolitikai és pénzügyi kérdések megoldása foglalkoztatta. Nyugdíjazása után haláláig a Közlekedésügyi Múz. vezetője volt. Samassa Adolf (Aranyosmarót, 1867. ápr. 13. —Bp., 1929. jan. 31.): miniszter. Jogot hallgatott a bp.-i tudományegyetemen, majd 1890-ben a belügymin.-ba került. 1918. nov. végétől belügyi államtitkár, majd az első Farkiti-kormányban 1919. aug. 7. —aug. 15. között belügyminiszter volt. A Huszár-kormány megalakulása után visszavonult a politikai élettől. Samassa József (Aranyosmarót, 1828. szept. 30.—Eger, 1912. aug. 20.): egyházi író, bíboros-érsek, az MTA tagja (ig. 1906). Tanulmányait Nagyszombatban és a bécsi Pazmaneumban végezte. 1852-ben szentelték pappá. Előbb gimn. tanár volt Nagyszombatban, aztán 1859-ben teológiai, majd 1861-ben egy.-i tanár Pesten. 1869-től 1872-ig Deák- párti programmal egy.-i képviselő, 1869-ben osztálytanácsos a vallás- és közoktatásügyi min.-ban, majd esztergomi kanonok, 1871-ben szepesi püspök, 1873-ban egri érsek. 1888-ban pápai trónálló, 1905-ben bíbornok. 1872-től haláláig a főrendiház tagja volt. — F. m. Votum... de matrimoniis mixtis (Pestini, 1858); Palaestina... (Strigonii, 1860); Sugarak (Szemelvények S. J. beszédeiből és irataiból, Eger, 1898). Sámbár Mátyás (Varasd, 1616. ápr. 27.— Zágráb, 1685. febr. 14.): jezsuita pap-tanár, hitvitázó. Győrben, Grazban tanult, bölcseleti doktorátust szerzett. Többfelé volt tanár. 1645-től Székelyudvarhelyt plébános és iskoláig. Innen ment át missziós körútra a Moldvában és Havasalföldön lakó magyarok közé is. 1653-tól Gyulafehérvárt működött. 1658-tól Nagykárolyban, Komáromban, Győrött hitszónok. 1666-tól Kassán és Sárospatakon tanár. 1677-től Győrött, majd Kőszegen, Sopronban, végül 1684-től haláláig Zágrábban tanár. Nagy tervét, hogy Julianus barát példájára felkeresse a Volga vidékén rekedt magyarokat, megvalósítani nem tudta. Nagy szerepe volt az ellenreformáció térhódításában. A protestáns hittételekkel vitázó, kivétel nélkül un. nyelvű, a barokk stílus jegyeit tükröző munkáit szenvedélyes, nemegyszer durva hang jellemzi. — F. m. Három idvességes kérdés (Nagyszombat, 1661); Egy vén bial orrára való karika (Nagyszombat, 1664); Orvosló ispitály . . . (Nagyszombat, 1664);Irod. Horváth Lajos: S. M. élete és művei (Bp., 1918); Bíró Lajos: Neves jezsuita plébánosok és írók a székely anyavárosban (Székelyudvarhely, 1937). Sámboki, Sambucus:*• Zsámboky János Sámi László (Zilah, 1817. nov. 16.— Kolozsvár, 1881. okt. 23.): pedagógus, publicista. Pozsonyban jogot hallgatott. Az 1840-es években magántitkára volt gr. Teleki Lászlónak és — mint az ogy.-i ifjúság tagja — kapcsolatba került az ellenzék vezéreivel. 1846-ban Wesselényi ajánlására a zilahi kollégium történelemtanára lett. A szabadságharc idején a radikálisok csoportjához tartozott és állítólag bizalmas embere volt Kossuthnak. 1850-ben megfosztották állásától. Ezután a Wesselényi családnál nevelősködött. 1852-től haláláig a kolozsvári ref. kollégiumban a történelem tanára. Cikkeit és beszédeit haladó szellem, a forradalmak és a köztársasági eszme iránti lelkesedés és antiklerikalizmus hatotta át. Természetfelfogása számos materialista elemet tartalmaz. Publicisztikai dolgozatait Amicus álnéven írta. — M. Sámi László válogatott művei (Hegedűs István bevezetésével, Kolozsvár, 1883); Válogatott írások (Hajós József és Darabán József bevezető tanulmányával, Bukarest, 1955). Sámi Lászlóné, Király Janka (Debrecen, 1830. — ?), műfordító, ~ László kollégiumi tanár felesége. Otthonában gyakran megfordult Petőfi Sándor, valamint Kemény Zsigmond, Irinyi József is. Számos tanulmánya, angol és francia regényfordítása jelent meg a korabeli folyóiratokban és önállóan is. Irodalmi tanulmányait Amica álnéven adta közre. — M. Szemelvények a társadalmi és családi élet köréből (Pest, 1872). Sámuel Aladár (Nagyenyed, 1869. márc. 1. — Balavásár, 1926. febr. 27.), ref. pap, történetíró. Nagyenyeden tanult. 1892-től segédlelkész Kiskenden, 1896-tól lelkész Nyárádselyén, 1901-től haláláig Balavásáron. Sok történeti, irodalomtörténeti tanulmányt kö- 566